Ahogy a legtöbb weboldal az interneten, ez a webhely is cookie-kat használ, melyekre szükség van a weboldal teljes működéséhez. Weboldalunk böngészésével Ön elfogadja a cookie-k használatát. További információ
Belépés | Regisztráció | Elfelejtett jelszó
 

Fórum - Drága Nagymamám

Kategória: Összes fórumtéma » Szex & Psziché » Psziché
A fórumhoz cikk tartozik, kattints ide a megtekintéséhez!


A hozzászóláshoz be kell jelentkezned!

Amennyiben még nem regisztráltál nálunk, itt megteheted, ha pedig már van azonosítód, lépj be itt!

14. csirike572018-04-13 05:55
Nagyon szép, megható írás! Köszönöm Neked, hogy ilyen sok szeretettel gondolsz a drága mamádra, ráragasztod másra is ezt a csodálatos érzést. Én nem tudom milyen, mert nem ismertem őket.

13. Cucicsillag2018-04-12 22:04
Nekem a mai napig nagyon hianyzik!
Tavaly vesztettem el az anyai nagymamamat is, O videken elt -kisebb volt az erzelmi,kotodes. Az apai nagymamamnal pedig szinte nevelkedtem.
Vele pl.tnap almodtam, szval ragaszkodik hozza a lelkem,minden szinten.
Koszi,hgy ezt ilyen szepen leirtad es sok erot kivanok neked!
(válasz Zsofili 1. hozzászólására)


12. ensiferum9992018-04-12 14:33
Nekem is hasonlóak az érzéseim...édesanyám ment el...
Tizenkilenc éves koromban szembesültem vele először, az ember bohó fiatal, tele energiával, életkedvvel, ki gondol még ilyenkor a halálra és főleg ha a legkedvesebbet, a legdrágábbat, az édesanyját veszíti el. Emlékszem aznap reggel már csomókban hullott a haja, magához húzott, gyengéden megsimogatott, megpuszilt, Ő már érezte mennie kell. Tizenegy órakor jött a telefon meghalt, A vonatablakban csak futott a táj de csak homályosan láttam a sírástól, már az állomáson láttam az emberek sajnálattal nézek rám, kis faluban hamar megy a hír. Nehéz szívvel benyitottam a házba és ott láttam Őt a tiszta szobában kiterítve egy fehér lepedőn, az álla felkötve. Csak álltam nem akartam tudomásul venni a megmásíthatatlant a véglegest, csak zokogtam, zokogtam Édesapám pedig csak azt hajtogatta MIÉRT. Hirtelen felnőtt lettem. Nővérem este ért haza Budapestről Ő 20 éves volt, végig sírta az utat Bpesttől hazáig, a másik nővérem 25 éves volt, egy gyerekkel, családdal, nagy fájdalom volt mindnyájunknak. De az élet megy tovább, testvérem visszament Budapestre folytatta az iskolát, a másik nővéremet várta a család És nekem meg kellett tanulnom főzni mosni takarítani. Évek múltán Édesapám is követte, majd egyszer Én is. A temető előtt járok el kerékpárral dolgozni és gyakran bemegyek és elgondolkodom az élet dolgain, mostanában már azt veszem észre beszélgetek velük.

11. fzsuzska2018-04-11 22:34
Csodálatos írásod.hasonlók az ézéseim...de nekem anyummal kapcsolatban...elmúlt nyárn történt de még mindig iszonyúan fáj...hiányzik!!!

10. Katinkaboszi2018-04-11 22:08
Nagyon szép az írásod, látszik, benne van a szíved, lelked.
Nekem is ilyen viszonyom volt a mamámmal, ő nevelt, tanított mindenre, a szeretetre, a feltétlen szeretetre, főleg.
Már anyuka voltam magam is, amikor elment és nagyon hosszú időbe, évekbe telt, hogy túljussak az elvesztése okozta fájdalom egy részén, mert igazán nem leszek túl rajta.
(válasz Zsofili 1. hozzászólására)

9. judit60062018-04-11 16:17
Megható volt olvasni a soraid. Az írásod alapján csodálatos volt a kapcsolatotok a nagyival/dédivel. Ilyeneket kívánnék mindenkinek.
Részvétem. Idővel könnyebb lesz, de mindig hiányozni fog.

8. Panda682018-04-11 15:03
Nagyon szép írás, részvétem!

7. babyapocakban2018-04-11 11:46
Részvétem :(

6. ensiferum9992018-04-11 10:54
Őszinte részvétem,már fentről vigyáz rád.

5. fiti482018-04-11 10:12
Csodálatos ajándék volt neked a nagymamád,
őszinte részvétem ♥
(válasz Zsofili 1. hozzászólására)


4. demediná2018-04-11 09:40
Őszinte részvétem:(

3. Fawne2018-04-11 09:38
:,((((( nagyon átérzem... <3 csodálatos írás..

2. bjudit552018-04-11 09:36
Nem tudok mit mondani Zsófili. Végig bőgtem az írásodat. Rólam szól,a nagymamámról, és a mély fájdalmamról mióta eltávozott. Egész családom folyamatosan éreztette velem hogy nem kívánt gyerek voltam és büntettek amiért vagyok.Egyedül ő szeretett a családban. Te biztos tudod mit érzek.
Erőt kívánok neked és megnyugvást!

1. Zsofili2018-04-11 09:08
Eljött újra a március 19., de már csak a sírodra vihetek virágot születésnapodra, mert szilveszter után két héttel, összesen két nap alatt váratlanul itt hagytál és magaddal vitted szívemet, lelkemet. Nem tudok azóta sem megbirkózni a hiányoddal, nélküled iszonyú nehéz lett az élet.