Ha az élet citrommal kínál (beszélgetős fórum)

Egyetlen szóval sem mondtam, hogy keressen, kutasson cukrot!

Ez már csak a legelső hozzászólásom utáni félremagyarázások, kötekedések, stb. stb.

"2. hópihe14 2018-01-27 09:20

"Ha citromot kapsz, csinálj belőle limonádét!"

Azaz bármit is hoz eléd az élet, állj meg, ragadd meg, nézd körbe alaposan, hogy ott és akkor, abban a helyzetben mi az a legjobb, amit ki tudsz belőle hozni. Ha másként nem megy, végy elő egy papírt, és kezdd el felírni rá azokat az ötleteket, amelyek eszedbe jutnak, mint lehetőségek.

Írd ezt 5 napon keresztül. Bármi jut eszedbe, vésd fel!

A 6.-ik napon nézd át a listát, válaszd ki a legjobbnak tűnő megoldásokat, és döntsd el, hogy melyik úton indulsz el!

A 7.-ik napon cselekedj!"

Részemről ennyi! Természetesen mindenki azt tesz, úgy cselekszik, ahogyan akar. Az ő dolga, az ő élete! Részemről a jószándék, a segíteni akarás volt, de értelmetlen vitákba, kötekedésekbe nem kívánok belemenni.

Szerintem tévedsz. Sokáig én is így gondoltam, azt hittem jöhet bármi, nincs az az atyaúristen, ami engem leterít.

Meghalt körülöttem gyakorlatilag mindenki 30 éves koromra és én erősebbnek gondoltam magam mindenkinél. Mindig azt mondtam hozhat bármit a sors én felállok, a szemébe nézek és képen röhögöm, miközben a limonádémat szürcsölgetem.

Aztán meghalt a fiam apukája. Nem voltak előjelek. Kapott egy virusfertőzést, ami megtamadta a lépet, kifejlődött egy baktérium es elnyomta a szívizmokat. Volt dokinál is, amikor rosszul lett. Másnap reggel halott volt. És amikor látod, hogy a gyereked szíve megszakad, es tudod mit kell átélnie, mert te is átélted éppen ennyi idősen, mint ő, akkor azon kívül, hogy megpróbálsz talpin maradni, fejet hajtasz a sors előtt és már nem a limonádét szürcsölöd, hanem elfogadod a citromot, és inkább csendben azért könyörögsz magadban, hogy ne bantson többet az élet, és főleg ne bántsa a gyerekedet. Mert van, hogy el kell fogadni a citromot és nem kell hozzá a cukrot keresni, mert nincs értelme vagy mert éppen a sok cukor lesz a veszted.

Mondhatsz amit akarsz. Küldhetsz jeleket amiket akarsz. A mondás igaz: "Okos ember más kárán tanul!"

Én nem voltam elég okos, a saját hibáimon keresztül tanultam meg ezeket az "okosságokat", és lehet cikizni, lehet akármit csinálni. Az élet nagy úr.

Igaz nem az én életem, de a válasz adás könnyítése érdekében E/1ben felelek. És azt is igyekszem majd palástolni, hogy úrrá lett rajtam, de pofán simítanálak egy forró szívlapáttal érzés!

Köszönöm, hogy a nagymama betegségét és halálát ne az én hibámnak tartod, nagyon nagylelkű vagy, meg kedves is.

- felmondták az albérletem. Hol vagyok ennek részese? azontúl, hogy én szenvedek tőle? Én vagyok az oka, hogy a tulaj kapott egy jó ajánlatot? Miért is jó ez nekem? Mit vizsgáljak rajta?

- egy gyesen lévő anyuka helyére vettek fel, ő visszajön dolgozni én meg mehetek. Talán addig kellett volna kefélgetnem isteni erővel a nőt míg újra teherbe nem esik, hogy tovább maradjak? Vissza kellett volna utasítanom a jó állást és magas fizetést, mert határozott idejű a szerződés? És maradnom kellett volna segélyen, igaz? Mielőtt okoskodni kezdesz, de úgyis megteszed, folyamatosan kerestem a lehetőséget a továbblépésre.

- miért kefélt félre a pasim? mert nem hagytam, hogy seggbe rakjon. Igen, igazad van tudorka, hagyni kellett volna! Akkor most itt lenne és pénzelne, nekem meg fájna a seggem!

Esetleg egy csodálatos koelló életvezetési tanács? egy motiváló közhely? valami szarság amire buknak a döglegyek? hmmmm

Ha nálad most valóban ennyire összejöttek a dolgok, azért minden egyes területen egész biztosan volt valami előjele annak, hogy nem egészen jó irányba tereled. Hogy valahol, valamit nem úgy csinálsz, nem úgy intézel, ahogyan azt kellene.

Persze, a nagyi betegsége, halála sajnálatos dolog, ez ellen nem tudunk tenni semmit.

De az életed többi területén, a pillanatnyi kudarcnak valahol te is részese vagy. Életünk alakulásánál legelőször mindig a saját tetteinket kell megvizsgálni, kizárólag csak a külső körülményekre hárítani a felelősséget, nem lehet.

Akkor most kell külön-külön megvizsgálni, körbejárni, és megfontolni, hogy merre tovább.

Ilyenkor ki kell állni az útszélre, lesz kefêlés, munka is meg pénz is, meg cukor a limonádéba. Aztán mindenkinek beinteni:DDD

Amúgy meg igazad van, lehet törekedni a jobbra, de van az a helyzet, amikor nem lehet mindenhez jópofát vágni mert csak.

van egy tonna citromod, de közben a segged is kilóg a gatyádból! Honnan veszel cukrot a limonádéhoz?

Könnyű a partvonalról beugatni a pályára!

Na találd meg a vicceset meg a csodálatosat a következő élethelyzetben, ami 2 hónap leforgása alatt jött össze:

- imádott nagymamád meghalt

- felmondták az albéréeted

- lejárt a határozott idejű szerződésed és nem hosszabbítanak

- a pasid már 1 éve félrekefél, ez kiderült így lelépett, nem szívat tovább, igaz pénzt se ad

na mutasd azt a fasza limonádét

Igen! Amikor igazán savanyú citromot kapunk, bizony nagyon alaposan át kell gondolni, meg kell járatni az agyunkat, körbenézni a lehetőségeket, mert ha hirtelen, meggondolatlanul lépünk, akkor nagyon meglehet, hogy még savanyúbb lesz a citrom.

Pedig nagyon sokan hajlamosak vagyunk bepánikolni, és mint az iszapba berült, elkezdünk kapálózni, aminek az eredménye, hogy még mélyebbre süllyedünk.

Ha igazán komoly bajban vagyunk, jobban tesszük, ha alaposan megfontoljuk, hogyan, merre tovább.

Szépen, sallang- és érzelemmentesen pontokba van szedve, hogy mikor mi a teendő.

Ha ez így működne, - már ha működne egyáltalán- akkor nem lennének elkeseredett emberek.

Az élet - és benne az egyének- egyáltalán nem így működnek.

"Ha citromot kapsz, csinálj belőle limonádét!"

Azaz bármit is hoz eléd az élet, állj meg, ragadd meg, nézd körbe alaposan, hogy ott és akkor, abban a helyzetben mi az a legjobb, amit ki tudsz belőle hozni. Ha másként nem megy, végy elő egy papírt, és kezdd el felírni rá azokat az ötleteket, amelyek eszedbe jutnak, mint lehetőségek.

Írd ezt 5 napon keresztül. Bármi jut eszedbe, vésd fel!

A 6.-ik napon nézd át a listát, válaszd ki a legjobbnak tűnő megoldásokat, és döntsd el, hogy melyik úton indulsz el!

A 7.-ik napon cselekedj!