Ahogy a legtöbb weboldal az interneten, ez a webhely is cookie-kat használ, melyekre szükség van a weboldal teljes működéséhez. Weboldalunk böngészésével Ön elfogadja a cookie-k használatát. További információ
FőoldalDiéta & FitnessBabák & MamákSzex & PszichéSzépség & EgészségHobbi & OtthonEgyéb témák
CikkekNaplókFórumokTudásbázisSzavazásokKépgalériaApróhirdetések
KépeslapokReceptekKlubokJátékokFórum játékokBannereinkFacebook
Belépés | Regisztráció | Elfelejtett jelszó
 

Fórum - ​​Családi titkok

Kategória: Összes fórumtéma » Szex & Psziché » Egyéb test és lélek témák


A hozzászóláshoz be kell jelentkezned!

Amennyiben még nem regisztráltál nálunk, itt megteheted, ha pedig már van azonosítód, lépj be itt!

1 2

42. globus2018-01-11 13:36
Csak az vigasztaló, hogy ezt az érintett nem veszi észre.
(válasz fincsi5 41. hozzászólására)

41. fincsi52018-01-11 08:16
Én még utólag sem tudok mosolyogni egyetlen esetünkön sem. Akkor sem tudtam, inkább a szívem fájt, hogy mivé válik egy értelmes ember.:((


40. globus2018-01-10 20:24
Valóban, amúgy én is viccesnek találnám, ha valaki más mesélné :) De akkor, ott, amikor hiába próbáljuk meggyőzni, csak olaj a tűzre, köti az ebet a karóhoz. Felmegy az ember vérnyomása...
(válasz simple 36. hozzászólására)

39. Piroska522018-01-10 20:12
drága jó anyósom,kórházban volt,oda látszott a tescó világitása éjjel nappal,
azzal zargatta a nővéreket ,hogy a temetöben mászkálnak a halottak,nem lehetett meggyőzni ,hogy a tescóban vásárolnak az emberek,mert azt ő tudja hogy nem úgyvan

38. Channa*2018-01-10 20:09
:DDDDD
(válasz globus 35. hozzászólására)

37. Channa*2018-01-10 20:08
Én arra jutottam, hogy van ennek jó oldala is. És megint egy történet.
Anyósomnak combnyak törése lett, mert felállt a székre és leesett. Ekkor még nem velünk lakott. Felhívott minket, hogy nagyon fáj a lába. Átmentünk, de nem akart orvoshoz menni. A menésén nem látszott semmi. Majd megint felhívott minket, de ekkor már elvittük dokihoz, ahol előadta, hogy a fia, azaz az én férjem ellökte és azóta fáj a lába. Szerencsére senki nem hitt neki, mert persze 4 perc múlva elmondta, hogy leesett a székről, majd újabb 5 perc múlva ismét a fia lökte el. Aznap meg is operálták. Természetesen a cuccait hazahoztuk. Köztük az ékszereit is. A műtét után magához tért és felkelt az ágyból és el kezdte keresni a cuccait. Azt mondta, hogy ellopták, és ő persze nem akar senkit gyanúsítani, de az orvosra gondol, aki műtötte:)
Na, másnap be lettünk rángatva és jegyzőkönyvet vettek fel. Természetesen elnézést kértünk. Aztán amikor hazaengedték érte mentünk és hazavittük. Minden rendben volt vele. Néhány nap múlva kopogtak nálam, kinyitottam az ajtót és anyósom egy nagyon fürge gyereket meghazudtoló sebességgel letörölte a lábait és bejött. Arra sem emlékezett, hogy kórházba volt és teljesen ledöbbent, hogy 2 napja jött haza és combnyak törése volt. El sem hitte, amikor mondtam neki, hogy nem kellene még 20 percet sétálnia bot nélkül és utáni ilyen lábtörlést előadni....
Aztán kiesett a kádból és szilánkosra törte a kezét. A szomszédok hallották meg, hogy segítségért kiabál, úgy törték rá az ajtót. Azzal kezdte, hogy most nem fogja azt mondani, hogy a fia volt!:DDDD
Aztán volt, hogy fürdeni akart, de neki még nem biztonsági volt a vízmelegítőjének a csapja. Kinyitotta a gáz, aztán elfutott port törölgetni, majd eszébe jutott, hogy kinyitotta a gázcsapot és futott, hogy meggyújtja, aztán majdnem az egész ház felrobban. Na, ekkor döntöttünk úgy, hogy nem lakhat tovább egyedül....

Ha esetleg anyósom emlékszik mindenre, akkor lehet, hogy fel sem épül a combnyak törésből, de így még élt 10 évet egészségesen szinte:D
(válasz Piroska52 32. hozzászólására)

36. simple2018-01-10 20:07
Így olvasva, tényleg vicces. De hozzátartozóként átélni nem könnyű. Szegény anyósom is mindig sík ideg volt, mikor az anyja ilyesmiket mondott, csinált, aggódott miatta nagyon.
(válasz globus 35. hozzászólására)

35. globus2018-01-10 19:57
Anyósom még azt is megcsinálta, hogy felszórta homokkal a konyhát, hátha lesznek lábnyomok.
Csak elfelejtette kifelé lekapcsolni a villanyt, emiatt vissza kellett mennie. Aztán persze voltak lábnyomok.
Meg "mellécsukta" a kapuzárat. Vagyis ráfordította a nyelvet, de nyitott állapotban, ezt is betörésnek véleményezte.
(válasz simple 31. hozzászólására)

34. globus2018-01-10 19:55
Nem teljesen tiszta, hogy tulajdonképpen Kati lop, vagy az anyja.... de nem is lényeges. Anyósom hasonló tüneteket produkált, jóval fiatalabb korában. Számtalanszor rohantunk hozzá, mert a szomszédból telefonált, hogy betörtek hozzá, persze semmi nem történt. Behatolnak a kulcslyukon, jeleket raknak, összecserélik lisztet a porcukorral, elvitték a hálóingét stb. stb. Jeleztük háziorvosának, beutalta pszichiátriára. Pár napot bent töltött, gyógyszert kapott. Később nem kellett szednie, elég volt havonta egy db injekció a gondozóban. Mintha kicserélték volna, teljesen megváltozott, normális lett újra.
(válasz makokriz 1. hozzászólására)

33. Channa*2018-01-10 19:53
Egészséges volt mint a makk:DDD A vérképe csillag nélküli volt, bezzeg nekem már akkor is volt néhány csillagom...
(válasz cimpi 29. hozzászólására)

32. Piroska522018-01-10 19:53
biztos mindenki járt már úgy ,hogy bementél a kamrába ,és állsz ott hogy mi a fenéért jöttél be,
vagy felirod mit kell venni a boltba,mégis lemarad valami,
bosszankodunk hogy öregszünk,felejtünk,
de milyen lehet annak,aki ezt nem is tudja

31. simple2018-01-10 19:48
Férjem nagymamája 92-93 éves korában kezett rá, hogy bejár valaki hozzá lopni, neki még a fazekait is ellopták...
(válasz Piroska52 4. hozzászólására)

30. fincsi52018-01-10 19:14
Nagyon nem, főleg ha van előttünk rossz élmény.
(válasz Piroska52 28. hozzászólására)

29. cimpi2018-01-10 19:14
Jól bírta a mama gyomra és epéje azt a sok káposztát és husit..... :D
(válasz Channa* 19. hozzászólására)


28. Piroska522018-01-10 19:02
nem jó megöregedni
(válasz Channa* 26. hozzászólására)

27. lovelyly2018-01-10 18:58
:DDDDDD
KÉÉÉÉÉSZ :D
(válasz Channa* 26. hozzászólására)

26. Channa*2018-01-10 18:53
Ez is igaz.
Nálunk is úgy volt, hogy anyósom nyugdíját felvettük, egy része elment, egy részét gyűjtögettük neki betétkönyvbe. Nála nem hagytunk csak keveset, mert nem lehetett tudni, hogy mit csinál vele. Sokszor azt a keveset is hetekig keresgéltük, mert úgy elrejtette.
Ja, azt mondanom se kell, hogy akkor sem hitte el, hogy a pénzét nem lopta el senki, ha megmutattuk neki a betétkönyvet...

És még van egy pár kedvenc történetem....
Egyik reggel mentem dolgozni, már kabátban voltam és a táskámat akartam felkapni, de nem volt a szokott helyen. Le a kabát és keresés, keresés....egy idő után bevillant, hogy benézek anyósomhoz, bár még alszik. A táskámat nem találtam meg, de az összes cuccom ki volt rakva a polcokra, mint a csetreszek. A napszemcsim, az adathordozóm, a pénztárcám, az irataim, stb....És amikor felkeltettem, hogy hol van a táskám, mert a cuccaimat már megtaláltam, akkor közölte, hogy az az ő cucca. Egy kicsit sem zavarta, hogy a személyiben az én fotóm van, és az sem, hogy neki sosem volt jogosítványa...
Nagy nehezen visszakaptam mindenemet:DDDD
(válasz lovelyly 25. hozzászólására)

25. lovelyly2018-01-10 18:40
:DDDD

Amúgy meg 90 fölötti embereknél a legritkábban van pénz, azt már a rokonok kezelik.
Már ezért is fenntartással kell fogadni a pénzlopós történet valódiságát.
(válasz Channa* 19. hozzászólására)

24. Channa*2018-01-10 18:37
Igen, és egy 90 éves mamának hány évesek vajon a lányai? Vajon a hiszékeny lány nem demens szintén, mint az anyuka?
Ha igen, akkor sajnos nem fogja elhinni, hogy nem lopta el a testvére a pénzt...
(válasz Panna.33 23. hozzászólására)

23. Panna.332018-01-10 18:35
A vége számomra tök érthetetlen.

A néni nyilván demens, semmiképp nem ép szellemileg, ha azt hiszi, hogy a lány mérgezi. De szerintem az a lány sem túl okos, amelyik elhiszi, hogy a tesó lop, de az sem, amelyik megsértődik a mamára.
A lányoknak szépen ezt is meg kellett volna beszélni, mint azt, hogy hogyan gondoskodnak anyuról.
(válasz makokriz 1. hozzászólására)

22. Channa*2018-01-10 18:35
Az a baj hogy sokszor a testvérek is bizalmatlanok? Az én sógornőm is mindig azzal vádolt minket, hogy ellopjuk az anyja pénzét, és ezt az anyja mondta neki. Hát ez van. Mi tudtuk, hogy nem így van. Anyósom nálunk jól élt. Jókat evett, ivott, rendszeresen elkísértem orvoshoz, fodrászhoz, templomba, nyaralni vittük, stb., aztán amikor szóba került, hogy vele is lakhat az anyja, arról már nem akart hallani...

A fórumindító esetében, ha a testvér jobban tudja csinálni, akkor csinálja. Aztán majd meglátjuk, hogy mikor meséli el majd a fórumindítónak, hogy ellopta a pénzét a testvére...
(válasz ikres_anyu 18. hozzászólására)

21. Panna.332018-01-10 18:30
:DDD
(válasz Channa* 19. hozzászólására)

20. Channa*2018-01-10 18:25
De nem ám! A gyerek tudta, hogy a nagymama beteg, így mondtuk neki, hogy hagyja rá és csak annyit tegyen amikor számonkéri a távkapcsolóval kapcsolatban, hogy bemegy a szobájába, elhúzza az ágyat a faltól és kiveszi a távkapcsolót. Ugyan is anyósom mindig bekotorta oda véletlenül és utána meg volt róla győződve, hogy azt a unokája barátnője vitte el:D
(válasz Piroska52 14. hozzászólására)

19. Channa*2018-01-10 18:22
És ha valaki elhiszi egy ilyen betegségben "szenvedő" embernek, hogy elloptak valamit tőle, akkor a hiszékeny számomra pont olyan beteg, mint akinek elhitte a lopásokat.

És igen, ha szomorkodunk, akkor akár dühösek is leszünk és az senkinek nem jó, inkább maradjon meg a jókedvünk. Szegény alzheimeres rokonunk azt sem tudja, hogy mi történik körülötte, és ugye nem kiröhögjük, csak viccesen fogjuk fel. Mi régen megőrültünk volna, ha mindent komolyan veszünk, de mi azért nevetgéltünk ezen, még anyósommal is, amikor volt egy-egy tiszta órája.

Szerintem az is vicces volt, amikor mindent felfalt otthon. Ezt elmesélem: Egy szombaton főztem 2 nagy fej kelkáposztából főzeléket és hozzá vagy 20 db fasírtot, de ebéd helyett elmentünk otthonról 2 órára. Előtte anyósom jól beebédelt. Ez az egyik kedvenc kajája volt. Mivel nem hűlt ki ott hagytam a gázon a lábosban. Mire hazamentünk nem volt egy szem főzelék és fasírt sem. Megette anyósom:DDD Ezután azon nevetgéltünk, hogy miután elmentünk otthonról biztos meg látta a kaját és arra gondolt, hogy éhes, így evett egy kicsit, majd kis idő múlva térült-fordult és meglátta, hogy van kelkáposzta fasírttal és még nem is evett, így evett belőle, majd kicsit később, amikor kiment a konyhába észrevette, hogy van kelkáposzta és fasírt és ő még nem is ebédelt, így evett belőle és ez így ment egy ideig, de utoljára, amikor kiment a konyhába azt látta, hogy abban a nagy lábosban van egy kis kelkáposzta meg van 1-2 darab fasírt és, hogy ne kelljen pakolászni gondolta megeszi, hiszen ő még nem is ebédelt. Majd elmosogatott és amikor hazamentünk, akkor közölte, hogy ő nagyon éhes, mert úgy itthon hagytuk, hogy még ebédet sem adtunk neki:DDD

Ja, és a másik vicces történet: Én épp fürödtem és hallottam, hogy anyósom szól a férjemnek, hogy menjen, mert egy papagáj van a szobájában. A férjem csak annyit mondott, hogy jaj anyukám hagyjál már. Pár perc múlva ismét hallottam anyósomat, hogy szól a férjemnek, hogy menjen, mert egy papagáj van a szobájában. A férjem megint csak mondta, hogy anyukám ne szórakozz velem már megint mit találtál ki. Már épp törölköztem, amikor ismét ment anyósom a férjemhez, hogy gyere mert van egy papagáj a szobámba. Kiszóltam a férjemnek, hogy menjél már és akkor meg tudjátok beszélni. A férjem ment és döbbent arccal jött vissza, hogy egy papagáj van az anyja szobájában:DDDD Berepült az ablakon a férjem meg nem hitte el neki, mert annyi mindent kitalált már... Gyorsan elmentek a gyerekkel kalitkát és kaját venni a papagájnak:DDDD
(válasz lovelyly 13. hozzászólására)

18. ikres_anyu2018-01-10 17:43
Elég egyértelmű demencia sajnos!
Szerintem a lényeg hogy a két testvér legyen azzal tisztában hogy a mamának ez a betegsége, és még kétség se merüljön fel egyikükben sem, hogy az állítólagos lopásnak van valóság alapja.
(válasz makokriz 1. hozzászólására)

17. lovelyly2018-01-10 17:33
Jó, hát ha te nem tartod viccesnek, hogy elloptad a dédi melltartóját, akkor ne tartsd, ezen nem veszünk össze.
De ha gyártjuk a problémákat a már meglévők mellé, az nagyon nem szerencsés dolog, ezért jobb humorral felfogni (szerintem).

Más dolog a pénz ugye, megértem a fórumindítót, a pénz eltüntetésével való vád mindenkit mélyebben érint, mint egy melltartó ügy.
Akkor is tisztában kell vele lenni, hogy ez a betegség velejárója, nem lehet mit tenni ellene, és attól még nem tolvaj senki.
(válasz jozsi.38 16. hozzászólására)


16. jozsi.382018-01-10 17:26
öt perc múlva pedig újrakezdi, ezért szomorú. Nem tartom viccesnek, a cinkosságban egyetértek, rá kell hagyni, igen
(válasz lovelyly 15. hozzászólására)

15. lovelyly2018-01-10 17:22
Igen, tudom. De hát nem olyan nagy dolog "cinkossá" válni percekre, és mondani, hogy hát ez a Maris mit tett, elképesztő! ... Attól megnyugszik, hogy megértést talál, és 5 perc múlva úgysem emlékszik semmire.
(válasz Piroska52 14. hozzászólására)

14. Piroska522018-01-10 17:19
ebben az a legszomorúbb,hogy ő tényleg megvan róla gyözödve ,hogy valaki ellopta a pénzét-táskáját-melltartóját-távkapcsolóját,mert nem találja,és ő tudja kivitte el, ha megfeszülsz se tudod eltántoritani
(válasz lovelyly 13. hozzászólására)

13. lovelyly2018-01-10 17:12
Jól megkapaszkodtatok ebben a szóban fölöslegesen :)
A betegség ha jön, attól nem lesz könnyebb, ha szomorúan sírunk rajta.
El kell viselni, mindent megtenni annak érdekében, hogy könnyebb legyen elviselni, és ebbe az is beletartozik, hogy tisztában vagyunk a kísérő jelenségeivel is.
Ha valaki komolyan veszi az ilyen pénz-melltartó-távkapcsoló-vizesflakon-wcpapírguriga stb. "ellopásokat", azzal csak mindenki sorsát megnehezíti.

1 2