Van remény rá, hogy visszatér hozzám? (beszélgetős fórum)

Szereted, vagy egyszerűen a szerelembe vagy szerelmes.

Nem mindegy.

Úgy vagyok vele, hogy nem akarom keresni, mert nem akarok erőszakosnak tűnni vagy bármi.... hiszen engem is olyan váratlanul ért :(

de közben szeretem és nem értem, miért hagyjuk ilyen könnyedén elúszni a dolgot

lépj túl rajta,

lesz másik

ennyi

Kedves Fórumozók.

A véleményeteket szeretném kikérni egy igen friss élményem kapcsán.

Tegnap szakított velem a párom. Nagyon friss kapcsolatról beszélünk, mindössze október óta ismertük egymást és nem telt el sok idő azóta, hogy kimondtuk, hogy egy pár vagyunk.

Röviden rólunk:

Két év van köztünk, én 24 ő pedig 27 éves.

Egy internetes társkeresőn találtunk egymásra és rögtön azt éreztem, hogy ezzel a fiúval megéri minden egyes beszélgetés.

A második randin lefeküdtünk egymással, utána pedig minden a lehető legjobban alakult: bemutatott a barátainak, heti kétszer együtt aludtunk és az üzenetek is egyre elmélyültek köztünk.

Aztán az utóbbi egy hétben kezdtek kijönni, hogy nem mindenben értünk egyet. Nem veszekedtünk, csak összeszólalkoztunk a dolgokon. Majd tegnap este, borzasztó váratlanul azt mondta, hogy ő ezt nem szeretné folytatni. Értetlenül álltam a dolog előtt, hiszen az ünnepeket szinte együtt töltöttük, csodálatos volt.... Nemrég volt egy-két megnyilvánulása, mellyel megbántott, de nem olyan gondok voltak, melyek mélyen érintőek lennének.

Azt mondta, hogy szerinte az összecsiszolódásnak jobban kéne mennie, az elmúlt egy hétben sokat összeszólalkoztunk és nem akarja, hogy olyan legyen ez a kapcsolat mint az exével volt.... (tavasszal ért véget egy négy és fél éves kapcsolata, ahol kissé tönkretette őt a hölgyemény).

Mondtam neki hogy itt ilyenről szó sincs, én nem vagyok olyan, nem is értettem, hiszen az első perctől mondta hogy én mennyire más vagyok. Hozzátartozik a történethez, hogy itt más kissé ittas állapotban voltunk, én el is sírtam magam és rákérdeztem, hogy ő mit szeretne. Azt mondta nem tudja, ő nem is szakítani jött, de végül mégis erre ment a beszélgetésünk. Átmentem hozzá a maradék cuccaimért és a megismerkedésünk óta először a szemébe mondtam, hogy szeretem. Láttam, hogy meglepődött és kérdezte is, hogy eddig ezt miért nem mondtam? Zokogtam, egyszerűen nem bírtam ott hagyni, végül megkértem hogy küldjön el, mert én nem vagyok képes elmenni. Megtette, megcsókoltam és elmentem....

Azóta borzasztóan érzem magam.... én nem érzem azt, hogy ez ne működhetne köztünk. Lehet én vagyok a naiv és most a szerelem beszél belőlem.

Ti mit gondoltok? Vajon mi lehet a háttérben és van-e esély arra, hogy ez a dolog csak egy félreértés köztünk? :((