Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Idősen, betegen családban vagy otthonban képzeled a jövődet? fórum

Idősen, betegen családban vagy otthonban képzeled a jövődet? (beszélgetős fórum)


❮❮ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 ... ❯❯
480. epreke
2018. febr. 1. 19:13
Jó szívvel ajánlom a következő filmet :Mama Gógó nagyon szép film rólunk emberekről ... mostanában elég sok csatornán vetítik...
479. epreke (válaszként erre: 477. - Mária 54)
2018. jan. 16. 09:52
pontosabban... annak az embertelenségnek nem fogom kitenni....A gyógyszer hat, lehet, de a hozzátársuló bánásmód, hangnem...
478. epreke (válaszként erre: 477. - Mária 54)
2018. jan. 16. 09:50
nagyon mást nem tehetek.... kórházba nem visszük...egy újabb tortúrát OTT nem élne túl....
477. Mária 54 (válaszként erre: 476. - Epreke)
2018. jan. 16. 07:53
Kitartani, simogatni, fogni a kezét és visszamosolyogni.
476. epreke
2018. jan. 15. 19:51
... a mosoly van már csak... mit tegyek? Mit tudunk tenni?
475. epreke (válaszként erre: 474. - Derby22)
2018. jan. 15. 19:38
a tehetetlenség.... szörnyű érzés... :( de még megismer, rám mosolygott...,:(
474. Derby22 (válaszként erre: 473. - Mária 54)
2018. jan. 13. 08:32
A tehetetlenné válás, a bezártság, a monotonitás, a különféle vágyak be nem teljesülése stb bárkiből kihozza mindezt... a mérték, a diferencia az alaptermészetben mutatkozik meg..
473. Mária 54 (válaszként erre: 469. - Derby22)
2018. jan. 13. 07:59
Remélem, én tanultam belőle. Kemény lecke volt, de levontam a következtetéseket. Bár én soha nem kritizálom egyik gyerekemet sem, sőt nem is akarok helyettük gondolkodni, de megtanultam hálás lenni a legkisebb jóért is, amit kapok. Mindenkinek. Még egy mosolyért, egy ölelésért is.
472. epreke
2018. jan. 9. 21:14
Na igen, amit mi készítünk savanyú, keserű,sós stb de az alkalmi látogató szent, igaz hogy a feje búbjáig allergiás kiütesei lettek az alkalmi rokon csodaszerétöl... ilyenkor .nyugtatjuk egymást úgyis csak néhány napig tart...
471. Derby22 (válaszként erre: 470. - Epreke)
2018. jan. 9. 16:42
nyilván nem mindig minden az árnyoldalon bontakozik ki... de a betegeim többsége az együtt élő vagy naponta odajáró gyermeket kevéssé ismerik el mint a hébe-hóba hazajárót... stb..
470. epreke
2018. jan. 9. 08:15
Erről még az jutott eszembe, hogy adódnak azért vicces helyzetek is... legalábbis én próbálok így is hozzáállni... szeretne irányítani, lépésről lépésre,mozdulatról-mozdulatra ehhez társul még egy nagyothallás... Érdekes párbeszédek adódnak! :)
469. Derby22
2018. jan. 8. 14:05
Gyakorta tapastalom, hogy a betegek azon vezetik le a feszültséget akik ápolják, akik ott vannak, kéznél vannak. Gyakorta kifogásolják ha írd és mond nem pont úgy teszel valamit ahogy ők gondolják, de ugye gondolatolvasásból nem diplomáztam. Gyakorta látom, hogy az a jó aki messze van akire vágynak... akikkel a legkevesebb konfrontációjuk volt, mert akármilyen jó valaki és jól igyekszik csinálni a dolgát együttélés nincs kisebb nagyobb súrlódás nélkül.. és az aki ágyhoz kötött fejben jól lejátssza mit hogyan csinálna... na merj ettől eltérni, akár csak abban,hogy mit milyen sorrendben csinálsz jobbról kevered a rántást vagy balról. Veled lehet interakciója, az ott nemlévővel nem... és ha végre méltóztatik a rokon, szeretett ismerős bárki felbukkanni egyrészt esemény, a megszokottól eltérő, másrészt az óhaj beteljesülése...
468. epreke (válaszként erre: 466. - Mária 54)
2018. jan. 8. 12:28
Ó ezt mi is megkaptuk...nekünk kötelességünk, a pedig másik gyermeke a (nagyobb tennivalók) mai napig is csak fizetség fejében segíti .
467. ab61752c45 (válaszként erre: 466. - Mária 54)
2018. jan. 8. 09:12
mert ő a rossz,aki netán rászól,hogy a vizeletes bugyiját ne oda tegye,ahová teszi.most ugyan én és rossz vagyok,mert a törött vállam miatt nem tudok ablakot pucolni.de az öcsém jó,mert hozott egy tálka kocsonyát.most már tudom mi az,a munkatársnőm anyja egy évig emlegette,hogy a fia hozott neki egy habfürdőt,meg egy darab sajtot.de ő volt az isten.ő naponta takarított,télen söpörte a havat.mert úgy álltunk mellette,mint az idegenek.ahogy ő állt mellettünk.az apám vitt mandulaműtétre a húgom egyedül ment vakbélműtétre.
466. Mária 54 (válaszként erre: 462. - Derby22)
2018. jan. 8. 08:02

Igazad van. Abban is, hogy nem lehet feledni és bizony, tanulság is volt belőle bőven.

Abban is, hogy sok nehéz pillanat nem került szóba. Megmagyarázhatatlan nekem, hogy a szerencsére ép elméjű édesanyám miért látott rossznak, a húgomat pedig - aki alig szánt rá időt - felmagasztalta. Hiányzott az elismerés, a jó szó. De szembesültem azzal, hogy ez szinte általános ott, ahol az egyik gyerek vállalja az együttélést, a gondoskodást, a másik pedig csak a látogatást. Nálam az verte ki a biztosítékot, mikor azt kaptam meg, hogy nekem kötelességem mindez, mert megszülethettem.

465. epreke (válaszként erre: 463. - Jessica32)
2018. jan. 8. 07:57
:) :) :) ez aranyos :)
464. Derby22
2018. jan. 7. 10:08
hát álmodozni lehet... egyik alkalommal úgy 10 éve a Récsiben megláttam egy szép, és funkcionálisan igényes hálószoba bútort, be is mentem közelebbről megszemlélni.. ár nem volt így rákérdeztem, mondták, hogy maga a teljes hálószoba bútor 2 millió az ágy matraca akciósan!!! 800 ezer.. kérdeztem miből van? felháborodva közölték, hogy ez Björn akárki alkotása és a martac bambusz akármi keveréke.. mondtam, értem én, az ár alapján a matrachoz jár fél tucat fűszoknyás mulatt huszonéves jó testű férfirabszolga, akik megédesítik mindennapi álmaimat.... ezen az árkon...ha azokat is becsomagolják, masnival a.., akkor viszem.
2018. jan. 7. 09:54
Egy all inclusive ellátást nyújtó szoc. otthonban képzelem 80 évesen testépítő öreg anyókaként, akinek olyan combja van, hogy a szoc.otthon masszőrei sorban állnak, hogy nyomjanak rajta egy sport masszázst. Néhány 50 körüli félvér szeretővel.
462. Derby22
2018. jan. 6. 15:21
Sajnálom, ha rosszul érintettek a szavaim sok jó és sok nehéz pillanat még szóba sem került... Gondolom, sok sok nehéz nappal és éjszaka van a mondataid mögött.. elfeledni nem lehet, mégis biztos vagyok benne, hogy a nehézségek, amiket átéltél, erősebbé és tapasztaltabbá tettek.. és ne feledd már mögötted vannak.. ha ismét szembesülnél hasonlóval, sokkal könnyebben megoldanád..
461. globus (válaszként erre: 460. - Derby22)
2018. jan. 6. 14:11
Nagyon-nagyon feltolult bennem egy néhány évvel ezelőtti eseménysorozat. Amit ugyan végigcsináltunk, de úgy tűnik, soha nem lehet elfelejteni.
460. Derby22 (válaszként erre: 458. - Mária 54)
2018. jan. 6. 13:56
Ugyanakkor pontosan megfogalmaztad, aki családtag mellé elkötelezi magát annak ugyanúgy félre kell tennie a saját életét, kimarad a családi eseményekből, döntésekből, tettekből, mert két helyen nem lehet egyszerre jelen..és ugyanúgy felőrlődik, csak jobban, az érintettsége okán.. amikor kihányja a beteg a gyógyszert mert már az sem marad benne, vagy amikor a tiszta tudata elhomályosul, de a test még erős, és nap nap után végignézi hogyan tűnik el az értelem, miközben a test funkcionálisan még működik... a téma sokrétű, és összetett mind az árnyoldala, mind a nemesebbik része..
459. Derby22 (válaszként erre: 458. - Mária 54)
2018. jan. 6. 13:52

Arra még gondolni sem merek, hogy az otthon ápolóknak, családtagoknak, külön mentálhigiénés szolgáltatást indítsanak, nem vagyunk mi Svájc.Pedig jó lenne.. Ugyanakkor a többségnek elsősorban kapacitás és anyagi gondjai vannak, vagy, mint ahogy alább írták egy láb/térd törésének rehabja sem megoldott kortól függetlenül... A Tao ezekre mind lehetne egy jó kezdeményezés.. De ha ÁBCD-nek hívják sem érdekelne csak lenne... Ugyanakkor én is tapasztalom magamon a tartós munka velejáróját... gondold meg, az idősek, kikkel összehoz a sorsom, jobbára a saját családjuk által mellőzöttek, az életük alatt felgyülemlett keserűség, a magatehetetlenség sokszor kifordítja önmagukból őket. Kin lehet mindezt levezetni? Azon az idegenen kivel 24.be össze van zárva. ha nem hívja a kedves hozzátatozó, ha nem megy, ha nem úgy áll a szőnyeg rojtja kifésülve.. bármi okot ad egy kis drámára konfliktus keresésre.. és ezek összeadódnak.. Ezért tartok pihenőket.. no meg az idegbecsípődésem miatt..mert az ember a saját szervezetét sokszorozva koptatja miközben emeli, forgatja hajlong, stb.

Akinél látom a szándékoltságot a konfrontációra mert alap természete konfrontativ, azzal tisztázom, hogy nem vagyok alkalmas a hajlamai tárgyának lenni, persze ha ép a tudata.. de nem mindegyik alapjáraton ilyen.. és nem is a pelenkázás meg a gondoskodás a teher, hanem ezek a

rendszeres, járulékos események..ebből egymásután több is kijutott.. No meg látni őket leépülni és nem képes az ember visszafordítani a folyamatot.. megszereted őket és elveszíted őket...

A családok is vegyesek, van ki becsüli a munkádat, van aki azt hiszi hogy egy mindenes cselédet kap aki 24 órában nyomja a melót, ami nem is tartozik a beteg gondozáshoz, mint egy robot,mert ő fizet és azt hiszi minden megengedett... Nemérdemes ezekről beszélni... az aki ezt a munkát vállalja nagyjából sejti mennyi emberi gyarlósággal és néhány kiemelkedő nagysággal is összehozhatja a sorsa.. egyénileg mindenki tudja érzi mennyit bír meddig állja a terheket...

458. Mária 54 (válaszként erre: 457. - Derby22)
2018. jan. 6. 06:03

Még időben kívánok boldog új évet.

Egyetértek veled. Annál is inkább, mert saját magamon tapasztaltam. A szándék, az akarat megvolt, de pár év után meghaladta a képességeimet az ápolás, elvette az energiámat, összetörte a lelkemet. Mégsem bánom. A mi hagyományaink arról szólnak, hogy "kötelességünk" a szülőkről gondoskodni, ahogy ők is gondoskodtak rólunk, míg szükségünk volt rá. Félreteszünk mindent és arra fókuszálunk, akinek legjobban szüksége van a segítségre. Közben kevesebbet adunk azoknak, akiknek szintén felelősséggel tartozunk: a társunknak, a gyerekeinknek, az unokáinknak. Legfőképpen magunknak, a lelkünknek.

Vannak jól működő és megfizethető otthonok is. Csak meg kell hozni a döntést, szakítva a tradíciókkal.

Valóban az egyik legjobb megoldás az lenne, ha támogatnák az otthoni ápolást. Nem is annyira anyagiakra gondolok, inkább mentálisan.

A másik pedig a gerontológiai ellátás, amit te is említettél.

457. Derby22 (válaszként erre: 450. - Epreke)
2018. jan. 5. 16:20
sokszor elmondom, hogy közvetlen hozzátartozónak nem volna szabad saját betegét ápolni mert lelkileg érintett, és bele lehet rokkanni. Nem mindenki engedheti meg a házi ápolót és az intézményi ellátás katasztrofális. miközben egyre több a 90 éven túli idős. Minden nyugdíjasnak ajánlom a keresztrejtvényezést a fotelből is de a vetélkedős műsorokban próbáljanak minél több választ adni és olvassanak aki szeretett utazni annak utazási témában földrajzzal összefüggésben stb. Mindent ami agytorna fejszámolás, 4 elemis matek bármi. Ez szinten tartja az elmét. De lehet kézművesség, csak állandó napi elfoglaltság legyen, a befele fordulás helyett..
456. epreke (válaszként erre: 451. - Derby22)
2018. jan. 5. 11:19

igen, értem.. tudod erre mondják minél több van valakinek annál mohóbb, annál telhetetlenebb ...


:)

455. Mezei Virág (válaszként erre: 454. - Ab61752c45)
2018. jan. 5. 11:11
Innen is látni, mennyit ér számukra egy ember...
454. ab61752c45 (válaszként erre: 452. - Mezei Virág)
2018. jan. 5. 11:08
na,meg a stadionokra.alapvetően az is egészségügyi intézmény. mondta harrach,meg nézném,hogy fut benne a pókhasú orbánnal.
453. Mezei Virág (válaszként erre: 449. - Derby22)
2018. jan. 5. 11:04

Jó dolgokat ír, mind használható lenne itthon is.

Hiányzik is nagyon.

452. Mezei Virág (válaszként erre: 450. - Epreke)
2018. jan. 5. 11:03

"Miért nem lehet egy egészséges-emberséges egyensúlyra lehetőséget teremteni a törvényhozóknak????"

Mert őket nem érinti, és nem is érdekli!

Sok ember pedig nem lát az orránál tovább! Nem foglalkoznak ezzel, mert mire rájönnek, hogy őket is érintheti, már késő...

Azonkívül, itt senki sem áll ki ezekért a dolgokért, mert rögtön lesöprik. Pénzbe kerülne, csak agymosodára van, ránk nincs.

451. Derby22 (válaszként erre: 450. - Epreke)
2018. jan. 5. 10:42
Ebben az összefüggésben úgy értettem, hogy a pénzügyileg tehetős emberek körében megdöbbentő azok száma, akiknek leszármazottai pénzkidobásnak ítélik a családtagokra fordítandó magán ápolási összeget. A kevésbe tehetős családokban az összetartás nagyobb mértékű az én tapasztalom szerint, akár hitelből is de helyt állnak... Sokab számít milyen volt a fiatalkori és azt követő időkben a kapcsolat de ez sem minden. Van, hogy már korábban ráírattak mindent az utódokra, kik elkönyvelték a nyereséget, és most, hogy azért az idősért tenni kéne anyagi áldozatokat hozni már nem tetszik a dolog és sürgetnék a kihalásukat... már mondtam egyszer ha sok időm lesz megírom....
❮❮ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 ... ❯❯

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook