Az influenza elleni oltásnak lehetnek mellékhatásai? Lehet attól vagyok rosszul? (tudásbázis kérdés)

Reménykedjünk...

[link]

Az új védőoltásban nem inaktív vagy legyengített influenzát, hanem szaporodásra képtelen adenovírusokat használtak – ezek főleg felső légúti fertőzéseket váltanak ki. A kórokozók a H1, a H2, a H3 és a H5 influenzatörzsek közös génjeit hordozták.

Az új vakcina nem okoz tüneteket, ugyanakkor képes a szervezetbe juttatni az antigéneket.

Terjeng mindig hányós vírus is, elég nagy az esélye, hogy az influenzától függetlenül ezt kaptad el valamilyen verzióban. Ez azért elég gyakori dolog, egy évben 1-2x azért hol erősebben, hol gyengébben átmegy az emberen.

Sokszor nem maga az oltás okoz bajt, hanem az, hogy már eleve volt valami egyéb vírusos fertőzésed, amit nem is tudtál, és arra oltottak rá.

De persze minden lehet, nyilván orvoshoz kell menni..

:(

Legalább már tudom, miért nem oltatom be magam ezentúl sem.

Nem tudom eldönteni melyikkel járnék jobban, az influenzával, vagy a mellékhatásokkal! :(

Nővèr adta be egy külön szobàba.Ha holnapig nem mulik el szólok.

Valahol olvastam hogy ugyanez volt 3 napig valakinèl.Gondolom most terjed szèt a szervezetbe.

Még soha nem oltattam be magam, pedig ajánlatos lenne cukorbetegek számára.

Szerintem feltétlen értesítsd a házi orvosodat a mellékhatásról.

Hívd fel a házi orvosodat, amennyiben rendel. Jobbulást kívánok!

Mellékhatás:

Az oltást követő tíz napban alkalmanként érgyulladás (vasculitis)

figyelhető meg, mely lázban, betegségérzetben és – mindenekelőtt a lábon

– bőrvérzésben mutatkozik meg. Legrosszabb esetben a bőr hólyagos lesz,

sebek alakulnak ki rajta, ritkán idült vesegyulladás, belső vérzések lépnek

fel. Nagyon ritkán ízületi panaszok és izomgyulladások alakulnak ki (Thurairajan 1997).

A Fluad nevű influenza ellenes oltóanyagban található segédanyagot, az

MF59-et a lupus erythematodes nevű autoimmun betegséggel hozzák

összefüggésbe (Satoh 2003).

Neurológiai szövődmények: Az influenza ellenes oltás genetikailag terhelt

egyéneknél autoimmun reakciót válthat ki az idegszövetekkel szemben,

mely az idegpályák elvelőtlenedéséhez vezet (sclerosis multiplex). Ez okozhatja egyes idegek vagy idegcsoportok funkciójának zavarait, de súlyos neurológiai megbetegedések – mint pl. az ADEM (akut demyelinizáló encephalomyelitis) kiváltója is lehet (Nakamura 2003).

A szakirodalom ideggyulladásokat és ahhoz kapcsolódó panaszokat ír le,

mint például – elsősorban a fej és a kar környékén érzett – fájdalom vagy

érzékelési zavarok. A látóideg gyulladása miatt látási zavarok, a szemizom bénulásai következtében pedig kancsalítás vagy kettős látás léphet fel (Hennessen 1977). W. Ehrengut (1977) abból indul ki, hogy 700.000-

1,3 millió beoltott személy közül egy neurológiai károsodást szenved.

A influenza ellenes oltás és a Guillain-Barré-szindróma – egy súlyos, kiterjedő bénulással járó megbetegedés – közötti összefüggés biztosra vehető

(Bryan 1977). 1991 és 1999 között az USA-ban 382 eset vált ismertté,

melyek a leggyakrabban az oltást követő 12. napon léptek fel (Geier

2003). Lasky (1998) számításai szerint beoltott személyeknél e betegség

kockázata kétszer olyan magas, mint nem oltottaknál. Bár ennek kockázatát

1 millió vakcina-adagra nézve csak 1-re becsülik, általános átoltottság

esetén az egész életre szóló kockázat kb. 13.000:1 lenne. A Guillain-

Barré-szindróma halálozási aránya felnőtteknél 6%, ami növekvő korral

együtt még növekszik (Hurwitz 1981). Az 1976-os amerikai influenza ellenes

kampány alatt kivételesen magas volt a Guillain-Barré-szindróma és

az egyéb súlyos idegrendszeri reakciók aránya (Hennessen 1978, Safranek

1991, Kimman 1992); így abban az évben 5 influenzaoltás okozta encephalopátiás

(agykárosodásos) esetet jeleztek. Összetettebb neurológiai károsodásokat is dokumentáltak, mint az inkontinencia, potenciazavarok,

szédülés, járási zavarok, egészen a harántléziós tünetegyüttesig (Wells

1971, Ehrengut 1977, Hennessen 1977, Poser 1982, Bakshi 1996). Alkalmanként

pszichés problémák is fellépnek, pl. a kezdeményezőkedv elvesztésével,

gondolkodásbeli zavarokkal, hallucinációkal vagy depresszióval

(Woods 1964, Stöhr 1976). Az influenza elleni oltás és a szklerózis

multiplex közötti összefüggés eddig még nem nyert bizonyítást.

Állítólag lehet influenzához hasonló, de enyhébb mellékhatása. Legalábbis ez a hivatalos álláspont.

Jobbulást!