Pánikbeteg vagyok! (beszélgetős fórum)
Érdekes de most anyósom(a kedves mama:D)van éppen ilyen szituációban.Neki beraktak egy pacemakert is...Totál elhagyja magát,hogy ő már nem fog meggyógyulni...Mostanában nem is szereti ha ott vannak az unokái.Látom rajta mikor van rosszul..Tudom mit él át,mit érez.Én is ezeken mentem keresztül.Viszont én folyamatosan kűzdöttem a betegségem ellen.Mindíg kerestem a kiutat.Reiki tanfolyamot végeztem...Folyamatosan kezeltem magam..valaki csak nevet ezen, de rá fél évre sokkal jobban lettem.
Amúgy 35 voltam amikor kezdődőtt.Most voltam 41...
korai még "temetni "magad!
Amikor én elkezdtem motorozni, még bohém fiatalka voltam
Fogalmam sem volt és nem is gondoltam a betegségekre és az élet "végtelen" volt
"Haverok buli fanta" volt az élet
Egyetemi felvételire viszont már az OPNI-bol mentem. Nem is sikerült.
Sajnos ismerős a dolog...Nekem 4 év után sikerült kikecmeregnem belőle.
A nagymotor vizsgámra,a tanfolyamra is úgy mentem,hogy folyamatosan"szarul" voltam....Sorozatos extrák,fél órán át tartó psvt rohamok.ezek hozadéka lett később a pánik zavar...de motoroztam én is.Közben is....Heteken át kórházban voltam kivizsgáláson.Semmi szervi gondot nem találtak.Idegi alapon volt.Ismerős az izzadás is...a legkisebb fizikai terhelésre azonnal folyt rólam a víz..
Motoroztam előtte is,közben is,és most is...Az kell!Ne hagyd el magad;)
Akkor folytassuk a sztorizsát, ne mindig a szemét pánikrol essen szó :)
Úgy kezdődött hogy '68-ban egy munkatársam vett egy Schwalbét. Húha , de motor!
És elkezdtem anyámnak nyavalyogni motorért
'69-ben aztán 11ezer Ft-ért/nem tévedés/ vettem egy már akkor is veterán motort.
Amikor hazahozta a barátom, mert akkor még nem volt kész a jogsim, apám azt mondta "megvetted a koporsódat" :)
Megjártam kétszer Jugót, végigmotoroztam évtizedeket.
Persze én voltam az utak királya, mindenki más hülye.
Aztán volt pár kihagásom amit más védett ki, + apám hozott egy halom fotót balesetekröl, közte "olyan" motorosokrol.
És "lenyugodtam" nagyon. Persze nem lettem kocogó motoros, de sokkal udvariasabb és odafigyelőbb lettem. Pár nem saját hibás koccanással megúsztam a kb. 28 évet. Azóta a szobában áll, "nem összerakva", de egyszer majd még.... :)
Most egy 50ccm Simsonnal hasítok a városban időnként, bár pár éve még Balatonra is lementem vele.
Azért időnként csak, mert már az autó sokkal kényelmesebb, de a benzin, a parkolás mindig gond.
Azon kivül , nem tudom elfogadni hogy megöregedtem.
Ha kicsit is jobban vagyok, csakazértis letolom a motort és ujra fiatalnak érzem magam :)
" Heinrich István hidegebb"
A Völgy u-ban az OPNI-nak, diliháznak, volt egy kihelyezett részlege, nem a hűvössége miatt voltam ott :))
Ha már motor: a jobb térdem egy része a Mecsek - kapuban maradt anno, és örülök, hogy ennyivel megúsztam.
A motorosokra potenciális donorként gondolok.
(Itt most tekintsünk el Jóska esetétől, aki 20 - szal átpöfög Juliskához a 20 tojásért meg a kanna tejért)
Ha pedig itt ezen a helyen valaki fennen hirdeti, hogy elmegy motorozni, háthamajdcsak kórházba kerül, azt nem csak fenékbe rúgnám, hanem ....... :S
Ja, a Völgy utcánál csak a Heinrich István hidegebb, utálom ... :DDDD
Klassz, hogy valami jólesett, beszámolhatnál ilyesmikről eztán is!:)
Namost mit mondjak?
Igazad van a fenékberugástol eltekintve :)
Anno a kórházba is motorral mentem, oda volt támasztva a portásfülkéhez
Ha délután rámjött a mehetnék hazaugrottam, mert nagyon közel laktam akkortájt a Völgy u-hoz.
Dehamár motor
Miért is ne? Megállapitottak bármit is ami ellene szólna?
Kellemes idő volt, de mire a benzinkúthoz értem szétáztam, de azért folytattam az utamat
Jólesett :)
"Nincs már kedvem és erőm semmihez" .... - köze nincs a pánikhoz.
Ill. társbetegség, de más tészta.
Motorozni azok az emberek szoktak, akik élvezetből teszik, vagy fontos hírt visznek a szomszéd faluba.
Ha nem akarod, akkor nem történik semmi.
De ha mindenáron kórházba akarsz kerülni, ne fogyaszd az üzemanyagot, szólj, én elintézem.
(Jól fenékbe billentenélek legszívesebben ... )
Hm, pihi
Nem tudom kipihenni magam. Nincs már kedvem és erőm semmihez
Két napon dolgoztam egy pici könnyű munkát, vagy 2-2 órát de a víz úgy ömlött rólam hogy nem győztem törülgetni magam
Korábban soha nem volt ilyen.
Nem vagyok 100as most sem, de ha a dokinő szerint semmi bajom, illetve ez is csak a pánik, akkor most motorra ülök, hogy elintézzek pár dolgot
A legnagyobb pánik idején is motoroztam, akkor most miért ne tudnék.
Ha meg valami történne, nem az "én gondom", az utcárol biztos felszed a mentő
Sokrétű? Tied se semmi
Meg ne sértődj, de annyira fáradt vagyok, hogy érdemben nem tudok rá reagálni
Igérem megteszem
Meló volt délután és kikészültem teljesen
Húú, sokrétű a hsz - ed, megpróbálom összeszedetten ...
Talán a végéből indulnék ki.
Aki úgy áll valamihez, hogy nincs bizalma, hite, az nagyon rosszul indul.
Azt nem akarom feltételezni, hogy azért, mert vén f...k, ez így nem igaz. Ismerek nagyon csökönyös hitevesztett fiatalokat, és nagyon rugalmas idősebbeket is.
Haladó professzorok azt mondják, hogy nincs olyan betegség, aminek ne lelki kiindulópontja lenne.
Ebből kiindulva: kevés a gyógyszer, kell mellé hit, hogy használni fog, na meg hogy meg is akarok gyógyulni, és nem betegségbe menekülve kivívni a környezetem figyelmét, plusz kell mellé a magunkba fordulás: hol, mikor, miért fordult olyat az életünk, ami a gyökere és kiindulópontja a megbetegedésnek.
Mindhárom összetevőt megvalósítani nem megyik egyik napról a másikra.
De megoldható.
(Csak zárójelben: azok a daganatos betegek lesznek gyógyultnak nyilvánítva, akik a hagyományos orvoslás szerint gyógyszeres kezelést kapnak, hisznek önmagukban, hogy megcsinálják, és megtalálják a kiváltó okot, és azon sikeresen változtatnak.)
Persze, hogy hallottam olyat, hogy megtalálták a pánik és a tüdőgyulladás szervi okát (homloklebenyben lezajló biokémiai változások, fertőzés, de ezekbe ne menjünk bele, mert nem aakrok szakmázni, tudom, hogy részedről is csak költői kérdés volt, ami nem vár választ.)
És még valami, amibe szintén nem szeretnék belemenni, de tény: akadnak olyan orvosok, akik a gyógyszercégek hétvégenkénti utaztatásáért és egyéb juttatásaiért hajlandók lecserélni az egész körzet vagy intézmény lakóinak pl. vérnyomáscsökkentőjét "nem vált be" jelszóval egy másikra négy hét múlva, majd megint és megint ...
De ebbe tényleg ne menjünk bele!!!
Igazad avn, sokat változott
Tudod mi változott?
Az agysebészet és pl a laporoszkopia jött be sok helyen a sebészetbe
Hallottál olyat hogy megtalálták a pánik okát, ugyan úgy mint a tüdőgyulladásét és célzott gyógyszert adnak?
Merénnem!
Vegye be ezt fiam aztán meglátjuk
Eltelt 4 hét, nem használt?
Próbáljuk ki a másikat
Annyiban tényleg fejlődött hogy anno Seduxen volt és Valeriána a csodaszer
Most a menők a különböző diazepinek
Tömegével gyógyulnak a pánikosok?
Nem
Van aki rendbejön, tünetmentes lesz, bízik benne hogy soha többet nem jön elő
Ezek a fiatalok és középkorúak
Irtam hogy anno Fevarin "rendbehozott"
Erős 2 év szedés után, hogyhogy volt hatása szedés nélkül 4 évig? Hogyhogy nem estem vissza annyira mint elötte?
Egyszerű teszt!
Szeded jól vagy, nem szeded másnap-harmadnap rosszúl vagy.
De ez nem igy volt!
Te hogy magyarázod ezt?
Én vén farok már nem bízok semmiben :(
Ma reggel voltam
Hali, ha így van akkor miért nem mész el orvoshoz?
A pajzsos túlműködésre remek szerek vannak amitől rövid időn belül teljesen helyre lehet jönni--már ha valaki ténylegesen szeretne jobban lenni, illetve ha nem csak szerinted van túlműködésed hanem a doki szerint is.
Ez azért rohadtul nem mindegy.
A világért sem szeretnélek meggyőzni, de ...
Húsz egynéhány év alatt sokat változott az orvostudomány is, meg sok doki hozzáállása is.
Amit pedig javasoltam, azt nem véletlenül tettem.
És nem azért, hogy ez legyen a gyógyír számodra, hanem hogy bizton állíthassam: van megoldás.
(Akár több is.)
Ami a legrosszabb alternatíva, az öngyógyítás.
Szinte minden egészségügyi dolgozó a tanulmányai alatt megél minden betegséget, "átesik" tüdőgyulladáson, májcirrózison, vastagbélgyulladáson, ésmégmindenen.
De a gyanut és az igazolt betegséget, valamint annak kezelését hagyjuk a szakemberekre!
Amellett: elrettentésül leírom saját tapasztalatomat.
Vannak betegségek, amik tünetei szinte megegyezőek, még a laboreltérés is (!!!), mégsem mindegy, hogy valaki például mononukleózisban (ami egy vírusfertőzés), vagy leukémiában szenved!
És ez csak egy példa a sok közül.
Nézd, pár, jópár nap volt amikor ócskábban voltam, ezt "kezeltem" Xanaxxal
Öreg kutyának új trükköt már nem lehet tanitani :)
Most nagyon gyanus, hogy az idegi gondjaimat a pajzsmirigy túlműködés okozza/hatja/
A laborom igencsak arra mutat és ennek a leirt idegi zavarjai, jellemzői.
Ezek összetéveszthetőek a pánikossággal, pláne ha valaki , mint én, eleve azzal küzd.
Elírtam, elnézést!
Seroxat
Önmagában a Xanax nem sokat ér, szinte semmit, kell mellé valami más is.
Pl. Xeroxat.
A kettő együtt igen jó hatásfokú, kb. egy hét elteltével.
Fevarin
Azért nem szedtem újból, mert alattomosan jött vissza
ááá, ennyi nem számit, áá nem is vagyok annyira ócskán és ugye a gyógyszer elleni fóbia, ami szintén jellemző a pánikosra
És lényegében Xanaxxal jól "karbantartottam" magam, néhány keményebb nap ellenére
Most viszont pár napja nagy szarság van és szerintem nem pánik
A "régi motorshoz" tenném hozzá, de csak itt 4szemközt, hogy 67 vagyok. Ilyen korban és "tapasztalattal" bármiylen terápiára?
Még zavarba hoznám bármelyik orvos tanoncot :)
Amikor elsoroltam a dokiknak hogy mi minden változtattam amit "kifogásoltak" és semmi változás, csak hümmögtek
2 napja erősen rosszul vagyok, szokatlan ez, mert nem szokott az utóbbi időben jelentkezni
Értekeztem a körzeti dokival, dehát ő semmit nem tud tenni ideg ügyben mint megnyugtatott
Nem semmi azért az sem
Xanaxot nyomom de akig javulás
Ez megint egy hetes "roham lesz", márha pánik és nem más....
Kigolyóznak innen és minden pánikos fórumrol ha én leirom
Röviden leírni harmic valahány év tortúráját?
Sokszor leirtam már de legyen, ugyis vége a világnak, nem csak olyan a hangulatom
31 voltam amikor egy vakbélműtét után nagyon erős szédüléssel ébredtem
Gyenge a műtéttöl, igony egy kávét
Jártam felülvizsgálatra úgy mintha részeg lennék, úgy közlekedtem
Aztán rendbejöttem, nem is foglalkoztam vele.
Valami szívzűrrel mentem a körzetihez
Piros a torka, bizonyára valami vírus
Ha virus, akkor vírus.
Egy vasárnap délelött ágyban heverve valami regényt olvastam, amikor a szivem vagy 500-zal elkezdett remegni. Nem vert szemmel láthatólag remegett az egész mellkasom és rosszul lettem, elfehéredtem
Család, baerátnő ugrált rohantak az utcai telefonnhoz, merugye akkor még, és hívták az ugyeletet
Mire az öreg doki kiért már semmi tünetem nem volt, de elég ócskán éreztem magam
+viszgált, kikérdezett "fiam, ez idegbaj, menjen a pszichiátriára"
Mentem.
Kaptam bogyót, szedtem
Elöször csak néha szédültem kicsit, de túltettem magam rajta
Amikor az első infarktus érzés, agórafóbia, állandó szédelgés és tsai jelentkeztek akkor már bemajrézatam
Elkezdődött a végelláthatatlan orvostol-orvosig járás, gyógyszerek változó kipróbálása
OPNI és társ telepei
Anyámnak volt egy jó ismerős dokija, pszichiáter
Nézze már meg a fiamat , mi van vele
Megnézett!
Jártam hozzá pszichodrámára hetente, más dokinál is volt párterápia, kikérdeztek mindenröl és beleakaszkodtak mindenbe
Megváltoztattam a barátnőmet, a munkahelyemet, elköltöztem otthonrol, semmi változás, illetve a pokol fenekére kerültem. már nem volt egy normális napom, reggel délután telelöktek valami keverékkel, úgy jártam melóba, de csak autó vagy motor, mert a tümegközlekedést nem birtam volna rosszul lettem. Időnként seduxent ittam végigszedtem minden bogyót amit adtak
Aztán egyszer a tv-ben egy riportot láttam ahol egy beteg ugyanezeket a tüneteket irta le és hogy a dr.úr meggyógyitotta.
Dr. urat kinyomoztam, akkor még netz nem volt. BM kórházban Budakeszin rendelt
Bejelentkeztem, egy hónap várakozás, adott gyógyszert és tessék szedni. Elég flegma volt, nem pátyolgatta a lelkem mint a többi doki
Meddig szedjem a gyógyszert
Amig el nem felejti beszedni
Na, ez sarlatán, mondta a b.nőm, de szedtem
Aztán vagy alig 2 év mulva tényleg elfelejtettem szedni
Elötte a boltba nem mertem bemenni és a szokásos fóbiák.
Utána hajnali2-3-kor keltem és mentem piacozni Bp környékére és minden más marhaságot csináltam, mert munkanélküli maradtam
Volt 4 olyan tiszta évem, hogy sétáltam a Kőrúton, nézegettem a kitakatokat és moziba, szinházba is voltam
Aztán visszalopozott alattomosan ez a szemét, de sokkal kezelhetőbben
Kórházban talán '91-ben voltam utoljára, komoly pszihónál is alig, csak Xanax iratásra egy két kivétellel
Természetesen az idők folyamán mindenféle fizkai/labor stb.vizsgálaton átestem negativan
Volt egy nagyon rendes szivész doki akit az Orvostovábbképző Intézetben ismertem meg.
őhozzé nem egyszer rontottam be, hogy most infarktus. EKG rám, semmi. Visszarohantam az utcárol 10 perc mulva, ha akkor nem akkor most
EKG ujbol semmi
OPNI doktorhoz regegl 8-kor be, nem érdekelt hogy hol van, előkeritettem vénás valami be és volt hogy egy órát aludtam a szobájában, volt hogy ugyanez este, akkor meg barakott az egyik osztályra, aztán ott "aludtam ki magam"
Szoval találkoztam empatikus orvosokkal rendesen, de csak az az egy volt képes egy eltalált gyógyszerrel segiteni aki nem volt szimpi/amúgy nagyon lelkiismeretes csak más elveket vall/
Hát ez a sztorim
Hozzáteszem a balhé kitörése elött katona is voltam + haverok buli, motor, lovaglás volt az élet és semmi nem rágta a lelkem
Regin, jársz bármilyen terápiára?
Emlékszem, hogy Te régi motoros vagy ezen a fórumon, de röviden leírod, hogy mióta, hogyan, mivel kezeltek? Mondjuk felőlem lehet hosszan is, pont ráérek, ma úgy is világvége állapotom van.
fél egy Xanax max naponta és valahogy elvagyok, sőőőőt...
De ma beutött a fene
Van bennem biztos 4 Xanax , hsznál is talán, de már a fene sem tudja
Éhes voltam, de valami hányingerféle is bujkált, azért bekajál5tam
Most érzem megint kezdek "lefelé menni"
Máskor ennyi Xanaxtol átaludtam a napot éjjet
Ah áll a majré most :(
Elmentem a korábbi dokimhoz, akitől a gyógyszert kaptam, felírta de még nem váltottam ki. Meghallgatom az utolsó orvost, akire 1 hónapja várok, aztán meglátom...
Jár még ide valaki? Hogy vagytok?
"Kukorékoltam" itt jellemzően, de ma elkapott a nem tudom mi
Hajnali3 felé ébredés és éreztem hogy valami nem kerek
Ugyanmár, Xanax be és aludjak vissza, ébredtem már máskor is hajnalban, aztán 7-8 felé visszalszom
Hát nem ez volt
És egyre szarabbul lettem. A szokásos, értelmesen le sem irható, talán pánikos tünetek, zsibbadás, ömlik a büdös izzadság, mellkasban valami furcsa "valami" stb.
Mire eldöntöttem hogy kihivom a körzetit, már nem lehetett, mert reggel 9-ig lehet leadni a kérelmeket
A fő ügyeletet meg húztam halasztottam
Nyomtam a Xanaxot de alig volt hatása
Talán nem vagyok olyan rosszul mint reggel, de hogy "kialszom-e ezt holnapra, tartani fog napokig, vagy valami más halálos kórság lesz ez, majd elválik
Szoval elkapott a gépszij, a szám is igen legörbült :(