Pánikbeteg vagyok! (beszélgetős fórum)
teszteltek koronára?
bocs, ha már írtad vhol.
Márciusban influenza, aztán megint valami láz + fejfájás. MRI homloküreg, fülész szerint semmi baj nincs ott
Fejfájás nagyjábol eltünt, nyomásra érzékeny, de elszédülök. Faltol falig többször is
EZ már nem a pánik
szia, ZsK!
kicsit hasonló helyzetben vagyunk. nálam úgy 3 hete alakult ki egy olyan szituáció, ami számomra megoldhatatlan, és erre úgy befeszültem, hogy azóta egymást érik a pánikrohamok meg a kényszeres gondolatok. gyakorlatilag beleőrültem már az egészbe, aludni nem tudok, félek már mindentől, rettegek az utcára kimenni, pokol az életem. én már régi motoros vagyok pánik terén, de ilyen, mint ami most van, még sose volt. a teljes kontrollvesztés állapota, kicsúszott a kezemből minden, és szó szerint félek a megőrüléstől is.
megoldást nem tudok, a gyógyszerekben nem hiszek, maga az alaphelyzet pedig marad. érik bennem az érzés/gondolat, hogy ezt már nem fogom túlélni. én most harcolni se tudok.
mindezt azért írtam le, h tudd, nem vagy egyedül. tippem nincs sok, hátha más okosabb :)
Pazichologus meg fogja magyarázni hogy a szerelmi csalódás stb. miatt van ez a nyavalya rajtad
Ugyanmár, ennek az okát senki nem tudja
Pszichiáter és szedni a gyógyszert amit felír
3 hét egy hónap próbaidőt kell adni ezeknek a gyógyszereknek amikor eldönthető hogy hat vagy nem
Meg nem mondom neked hányadik gyógyszer volt ami hatott nálam
Hogy most mégis miért nyavalygok itt alant
Gyógyszerrel meg nem oldható gondjaim vannak és közben megvénültem
Ha mégis eltünne gyógyszer nélkül, azt nem te küzdötted le, valamiért ahogy jött eltünt. Majd jelentkezni fog, mert ez ilyen :)
Hallgas rám, gyógyszer, egyedül ezt nem küzdöd le
Nagyon ne majrézz, nem halsz bele akármilyeen félelmetes tünetei is vannak
Jobbakat!
Sziasztok!
28 éves nő vagyok, és több mint fél éve vagyok pánikbeteg. Még csak 2 hete mentem el pszichológushoz, és jövő héten megyek pszichiáterhez ezzel a problémával, mivel eddig próbáltam egyedül megoldani a dolgot de sajnos úgy tűnik, nem tudom. Tavaly nyáron volt egy nagy szerelmi csalódásom, és ki sem heverve azt, beleugrottam egy másik "kapcsolatba". Onnantól fogva nagyon rosszul lettem, tériszonyom lett, pánikrohamok törtek rám, de próbáltam úgy csinálni mintha ez semmi komoly nem lenne, és mindenki előtt rejtegettem de közben a probléma nem múlt el. A kapcsolat a másik sráccal véget ért, és jobb is lett a helyzet, de nem múlt el. Sokszor tört rám remegés, nem szerettem sok ember között lenni, és 2-3 hete napi szinten ekörül forognak a napjaim, hogy mikor leszek rosszul, és kényszergondolataim is vannak. Szeretnék megint olyan lenni mint tavaly nyár előtt, de egy éve nem vagyok boldog és jelenleg nem látom azt hogy az lehetnék valaha is. Félek saját magamtól, hogy nincs irányításom az életem, a testem és a gondolataim felett, mintha kihúzták volna a talpam alól a talajt. Ha valaki szeretne erről beszélgetni, írjon nyugodtan, jó lenne valakivel beszélni. Lehet írok másik fórumra is, most kezdek még csak komolyan harcolni ezek ellen az érzések ellen mert egyre rosszabb. Ha valakinek van még valami tanàcsa, ami bevált a rosszullétek, kényszergondolatok ellen azt szívesen meghallgatom. Sajnos most nagyon erre fókuszálok és erről szól minden napom/ gondolatom, és néha nagyon szomorú vagyok, annyira mint még soha.
Nagyon ócskán vagyok. Ha igy megy, mitöl változna, akkor kórház :(
Jobbakat nektek!
Hajaj, haverok buli Fanta :) Ha nem lenne ez virus korszak, már többször rohantam volna az SBO-ra
Egyszer ugyis "úgymaradok" :(
Helló!
Már nagyon rég jártam itt, remélem mindenki megvan.
<3 <3
Miért nem mész pszichiáterhez? Hogy gyógyszert nem szedsz rendben, te dolgod, de legalább nyomj magadba nap 3x2 0,5mg Xanaxot
Lehet neked sok, lehet kevés, nekem anno elég volt
Persze szedtem keményebbeket is
Szoval orvos kellene.
Ezek a gyógyszerek veszélyesek, főleg hosszú távon. Tehát jogosan tartunk tőlük."
Nem veszélyesek és gyógyitanak, még ha a szakorvook pontosan nem is tudják a pánik okát
J hogy iros, a vérenyomáscsökkentő is élhető életet ad ha szeded
Hidd el, évtizedeken keresztül kinlódtam mire egy gyógyszer hatott
Elötte a boltba sem mertem bemenni, utána sétálgattam a Kőrúton gondtalanúl és moziba is mentem
Jóvanna! Tényleg lehettem volna finomabb. Elnézést, de a "nem szedk gyógyszert"-en akadtam ki"
Igazán nincs mire sértődöttnek lennem. Irónia, az igen, volt a szavaimban! Mert egy 20 éves (jóformán gyerek!) lánynak nem így válaszolunk. "Csak" erre céloztam.
Igen, abban van némi igazság, ha nem kell gyógyszer, akkor nem igazán beteg. De amúgy ez sem igaz. Mert betegség és betegség között óriási különbség van, főleg ha pánikbetegségről van szó. Van, ahol valóban trauma okozza, vagy idegkimerültség, ásványianyag hiány, vagy ezer más oka is lehet. Ez a pánik csak amolyan gyüjtőfogalom. Épp ezért ne kicsinyeljük le a másik problémáját, azért mert az nem ugyanolyan, mint az enyém. Épp ezért a kezelése sem ugyanolyan.
Gyógyszer szedés. Mint írtam, én is szedtem gyógyszert. Mert muszáj volt. De ha nem muszáj, nem ajánlom senkinek. Ezek a gyógyszerek veszélyesek, főleg hosszú távon. Tehát jogosan tartunk tőlük.
A hétköznapi betegségre sem szedek gyógyszert, ha nem muszáj. Természetes módszereket használok.
Az antidepresszánsok (és még számtalan más gyógyszer, pl. vérnyomáscsökkentő, koleszterin csökkentő stb) nem gyógyít meg, csak tüneteket kezel. Tehát még egyszer: Nem gyógyít meg. Ezért nem szedem.
Kiérzem szavadbol a sértődöttséget, pedig nem
Aki úugy kezdi hogy "gyógyszert nem akarok szedni", az nem eléggé beteg
Én sok sok évig jártam mindenféle csoportos és magán terápiára, megjártam a kórházakat a mindenféle gyógyszert, mire az egyik ugy használ sok sok évvel ezelött hogy igazábol kézben tudom tartani a pánikosságot
Nem mondom, hogy néha nem vagyok nagyon magam alatt vagy nem rohanok orvoshoz, de össze sem hasinlitható a korábbi helyzettel
Az úgy kb 30 évvel ezelött volt
Hidd el nekem, a pszichólógusok beletúrnak a lelkedbe és ráfogják az egészet valami traumára
A pszichiáter meg ad gyógyszert
Akkormost melyik szakembernek van igaza
Amelyik kihoz a szarságbol és az nem a pszichológus
Gondolom valami hétköznapi betegségre beszednéd a gyógyszert. A pánikra miért is nem?
Tudom, ez a gyógyszer fóbia minden pánikosnál megvan, viszont nincs más út
Igen, aki munkaképtelen lenne, annak pszichiáter, és átmenetileg gyógyszeres kezelés.
3 hétig voltam táppénzen (2006-ban), majd amikor visszamentem dolgozni, rájöttem, hogy be kell vennem a gyógyszereket. (nem akartam) végül 8 hónapig szedtem, jól voltam, amikor abbahagytam kezdődött minden elölről... aztán szépen lassan felépítettem magam. Spiri módszerek, fejben dől el, stb nem segítettek, míg eljutottam terápiára. Most rendben vagyok.
Kedves Saiyangirl! Nem akartam itt osztani az észt, de előző hozzászóló után, mégiscsak....!
Nyilván jól esik az embernek, ha egy szorongásos állapotban tud valakivel beszélgetni a problémájáról, aki hasonló cipőben jár, és őt megérti. (mivel, mint tudjuk, akinek nem volt ilyen, nem fog megérteni, és a legkülönbözőbb és hülyébb tanácsot adnak)
Én azt ajánlom, olyannal beszélgess, aki ebből már meggyógyult! Nagyon fontos! Két pánikos nem fog tudni segíteni egymáson, csak ront a helyzeten a másik tünetének a meghallgatása.
A gyógyuláshoz terapeutára van szükséged. Ő valóban beszélgetni fog veled, de úgy irányítja a beszélgetést, hogy szépen kivezet téged a problémából.
Mivel nagyon fiatal vagy és tanulsz még... a szüleid segítenek téged anyagilag? Mert a terapeutát ugyebár fizetni kell.
(de így lehet kijönni gyógyszer nélkül a betegségből)
Sziasztok!
Több mint 5 éve vannak szorongásos, pánikszerű tüneteim. Gyógyszereket nem szedtem, próbálok önerőből gyógyulni. Pécsen tanulok jelenleg. Ha van olyan, aki szintén ezekkel a problémákkal küzd, Pécs környékén lakik és szeretne erről beszélgetni, az nyugodtan írjon.
20/L
Ajjaj..van ám ☹️
Óvatosan próbálom a közlekedést ,emberek között lenni. Van még mit fejlődni. Ezek a telefonon vannak nekem 😝🤗
Neked is van olyan, ami nem megy? :-)
Honnan kell venni a hangulatjeleket itt a Hoxán?