ÉN-idő anyaként (beszélgetős fórum)

Igen, amíg futok,ő van a gyerekekkel.

9-re jár dolgozni, általában este 6-7 között végez és szakács.

Nalam ugyanazt,amit ha beirom a googliba, kiadja a wiki...

Sok NO, ismeri annyira magat, hgy eleve nem is vallakozik arra, hgy szuljon/gyereke legyen. Van is ilyen baratnom es tok egyetertek,hgy nem mindenkinek kell gyerek, mindenaron.

Ha jol ertelmezem, amig te futsz, addig Apa vigyaz a kicsire?

Mit dolgozik Apa -ha elarulhato.

Nalunk ez kizart, mert Apa van, hgy 4:20-kor mar gangol :)

Alulrol az 5.mondatod bejon! Nalunk kis csuszassal, de ugyanez ,szinte.

Csakhogy végre érthetően leírtad...mindig csak belekaptál, és adagoltál, amit nem tudtam mihez illeszteni. Tudod, világos lett minden, és köszönöm.

Így tovább, klassz vagy.:))

A kedvelé-imádás váltakozó. DD

Hát most haragudjak Rád, mert nem imádsz?

Még elgondolkozom..

Gondolom nem a kattintott hsz.-re írtál, gondolom a férjemre, hogy miért nem lépett, amikor a filmiparba került?

Nézd, csak a hoxán van olyan, hogyha egy tehetséges gyerek, aki eddig autót szerelget, bekerül az Oscar díjas rendezők közelébe, akik el vannak tőle ájulva, az szépen elgondolkozik, otthon, hogy hát jaj, majd biztos otthon nem jut elég időm mosogatni, és ezért majd azt mondom az Alejandro Amenabarnak, meg a Guillermo Del Toronak, hogy bocs, de mosogatni kell otthon, nem megyek.. A valóságban 10-ból 10-en mentek volna.

Én egyrészt azért nem mondtam, mert akkor még segédként is olyan pénzt kapott, amennyit én még akkor sem láttam egyben, amikor anyám bankban volt középvezető.. Hát az akkor két csóró kisszobában lakó gyereknek elég nagy indok volt..

Lakásunk nem lett volna soha sem autószerelésből, sem építészállásból, sem a kettőből egyszerre.

Aztán meg szépen az történt, hogy tényleg nagyon sikeres volt a maga kis területén, és mostmár meg ehhez ért. Közben volt két év, amikor nem csináltuk, mert akkor csinálta a szakmunkás papírját.. Aztán meg fél évig dolgozott hivatalosan egy jó műhelyben. De neki az kevés volt, a főnöke is támogatta, hogy menjen vissza a filmbe, mert szakmailag egy hónap alatt elérte, amit lehetett, tovább nem léphetett ott, és ő szenvedett attól, hogy nem volt kihívása. Közben meg fizikailag a dereka nem bírta a busz meg kamionmotorok emelgetését. Akkor hívták vissza a Borgiák-ba Jeremy Ironssal... És igen, nagyon elgondolkoztunk, hogy menjen-e, de valójában nem volt kérdés a kérdés.

Akkor sem élnénk könnyebben időben, ha őneki 8-9 órás szerelő állása + fusi lenne, én meg rohannék haza a 6-8 órás munkahelyemről..

Ő egy autisztikus gyerek, neki kell az, hogy le legyen kötve, ő a szabadidővel nehezen boldogul. Igen, ez nekem nehéz, de én az eszébe szerettem bele, az meg ezzel jár. Gyereket nevelni valóban nehéz vele, bár nagyon szereti őket, és ők is imádják az apjukat, lehet ennyi elég is, ahogy itt olvasgatok sorsokat..

Csak mi kicsit olyanok vagyunk, hogy mindig keressük az éppen meglévőnél jobb lehetőséget, és ezért úgy tűnik, hogy mindig elégedetlenek vagyunk. Pedig ez csak az élet maga, úgy jó, ahogy van..

Ez biztos habitus kérdése is.

Én elég fiatalon szültem, és nekem volt igényem arra, hogy időnként gyerek nélkül is legyen programom, de az sem zavart, ha gyerekkel csináltam valmit. Sokszor úgy barátnőztem, hogy a gyerek is ott volt velünk a babakocsiban:D

A smink, haj, öltözködés, pedigkűr, manikűr sosem okozott gondot, arra mindig volt időm, azaz mindenre volt időm.

A csendes, otthoni program még most sem elég nekem, mert ahhoz túl pörgős vagyok:D

A kor is szerepet játszik, én már csodálkozom, hogy bírtunk annyi éjszakázást, először azért mert nem volt gyerek, utána azért, mert volt.

Nekem 56 év után lettek ezek a legnagyobb örömeim, amiket írtál.

De a 3 év otthonlét sem viselt meg, nem maradt ki a fodrász, mert dolgozott szombaton is, amikor apuka nem.

Évek óta veled vagyok, volt mikor imádtalak, de egy sima kedvelés mindig van bennem irántad. Csak nem tudom eldönteni, hogy ekkor miért nem kérted a férjed, hogy lépjen?

Ha megfeszülök sem hiszem el, hogy neked ez jó.

Csak a minőségi együttlétet hagyd, miközben soha egy kiló kenyeret nem vesz.:))

Nem biztos, hogy mindenki elvágyik hazulról, hogy shoppingolhasson, várost járjon, edzőterembe menjen. Lehet, hogy egy nyugiban elfogyasztott kávé, pár perc traccsolás telefonon barátnővel, fürdőkádban 20 percig elnyúlás megadja a napi örömet, ez általában azért megoldható, még ha apuka egész nap dolgozik is. Sőt, ha megvan a napi picike kikapcsolódás, könnyebben, veszekedés nélkül szerveződik a fodrász, kozmetikus stb. miatti hosszabb távollét.

Gond akkor lehet, ha összegyűlnek az idegesítő elmaradások.

De 8 órás a tejpakolós meló is, csak csúsztatott munkarendben dolgoznak. És ha valakit idevesznek fel és máshová nem, akkor akárhogy is szeretne egy irodában ücsörögni 8-16 ig, akkor is ezt kell csinálnia, mert egyébként nem él meg.

Az, hogy te nem vállalnád, az egy más kérdés. Én sem dolgoznék éjjel így, hogy van 8-16 ig tartó munkám, de ha nem lenne, akkor valószínűleg átértékelném, hogy mi a fontosabb. Gyerekkel és nélkül is. És ha egyszer már bevállalta valaki a gyerekét pl. 8-16 ig tartó melóval és utána nem tud már elhelyezkedni így, akkor szerinted intézetbe kell adnia a gyerekét, vagy rossz szülő lesz, mert elvállal egy más beosztású munkát, hogy a gyerekét eltartsa?

Vannak szakmák, ahol megoldhatatlan a 8-16 meló.

Kereskedelem, vendéglátás, egészségügy, tűzoltóság, rendőrség és még sorolhatnám.

Szerinted az ilyen foglalkozásúaknak ne legyen családja?

Pl. egy vedéglátásban dolgozó szakács, pincér, stb. jellemzően déltől éjszakáig dolgozik, és miért ne vállalhatna így gyereket? Ezek az emberek azért dolgoznak ilyenkor, hogy neked legyen hol vásárolnod, kajálnod, stb. 16 után, hogy ne csak a 4 fal között kelljen ülnöd.

És könnyen meglehet, hogy jobb szülők, mint ti, akik csak 16 ig dolgoztok. Mert ugye azt tudjuk, hogy nem attól lesz jó szülő valaki, ha a szerinted emberi időben leteszi a munkát. A család attól lesz család, ha az ilyen helyzeteket is meg tudják együtt oldani, boldogok és boldogulnak és nem attól, hogy délután 4-kor hazamennek, majd leülnek a TV vagy gép elé...

Tény,hogy senkinek sem egyszerű,dolgozni pedig muszáj.Van akinek jó a munkabeosztása van akinek nem,ami pedig nem az Ő hibája.Szerintem egy beosztott sem bánta meg a családot.

Én itthon vagyok,mert ápolok,de a férjem reggeltől estig dolgozik még hétvégén is.De ettől,nem lesz rossz apa,nem megy a család rovására,mert ha teheti megpróbálja bepótolni.Sok,én is érzem,de ha a fórum címéhez hű akarok lenni akkor nem-igen van az ember lányának Én-ideje.Majd csak ha jön az iskola.

De pedig Te egy nagyon lekezelo es rosszundilatu ember vagy. Erdemes elolvasni a hozzaszolasaidat, amikor lombikos forumokba is minosithetetlen hangon, es huszadrendu szemelynek nezed peldaul azt, aki tenni akar, mert tennie kell azert, hogy anyuka legyen, gyermrke legyen, jo nagyot rugva az amugy is padlon levobe.

Nem tudom mi bajod a gyerekekkel, mi bajod azzal ha valaki gyereket vallal. Semmi sem jo.

Milyen negativ erzeseket, frusztraciot vezetsz le ezzel? Tan, mert te megsem vagy olyan jo anya? Az, aki nem tud mit kezdeni egy csecsemovel, aki alig varja hogy par honaposan bolcsibe adja, aki egy mondokat se ismer, mert irritalja stb stb. Nem voltam rest elolvasni a forum hozzaszolasaidat, mert allandoan ez a stilus es gondolatvilag jon velem szembe, mikor olvaslak. Lekezeloen beszelsz masok gyerekerol is, ami egyaltalan nem vicces. Valamit kompenzalsz ezzel, de nem vagyok en pszihologus.

Hangoska durván fogalmaz, de azért van neki igaza.

Én már vénasszony vagyok, leéltem egy életet, felneveltem egy gyereket, voltunk jól, és voltak nehézségeink, de ahogyan elnézem a gyerekeim életét, amikor náluk töltök néhány hetet...hát én örülök, hogy nem most vagyok fiatal.

Elmennek reggel fél nyolckor, hazajönnek este fél nyolckor, és megpróbálnak élni a hétvégén. Ami még rosszabb, mert megpróbálják belesűríteni mindazt, ami kimaradt hétközben.

És bizony, ha ma lennék fiatal, ilyen körülmények között, alighanem családot sem alapítottam volna.

De lekezelő és lenéző vagy!

A kétkezi munka büdös számodra,hisz a tejpakolás az jujj...

És igen,nagyon magas lovon ülsz!

Érdekes nő vagy te, de ebben egyet kell, értsek.:))

Az én férjem már egy diplomával elkezdett egy másikat levelezőn (vagy esti, nem tom mi különbség)

de ahogy jött az első gyerek, abbahagyta.

Mondjuk akkor még elég is volt egy dploma, már meg csak kihúzza azt a 2 évet a nyugdíjig.