Hogyan találhatnék egy jó barátot? (beszélgetős fórum)
Ez mindenkinél gondolom masképp alakul (nekem anya-barátnőim nincsenek is). A jó barátaim messze élnek, velük egy talalkozót nehéz összehozni. Akok meg helyben vannak azokkal olyan a kapcsolat, hogy egy-egy kavézás stb belefér, de nem vagyunk egymás bizalmasai. És pl a hetvégéken inkább családilag megyünk kirándulni.
Egyébként van két lány, akik nagyon kedvesek, ők is eléggé ki lettek rekesztve, többször hallottam, hogy rossz dolgokat mondtak róluk a többiek, és velük szoktam órára menni, órák között beszélgetni, de ők dolgoznak, és nincs idejük mászkálni, bár már többször hívtak őket. :/
A fiúkkal könnyebben szót értek, ez tény, de azok nem szoktak hosszútávú barátságok lenni, mert általában hátsó szándék vezérli őket, és a párom sem nézi jó szemmel, ha sok időt töltök más férfival - amit teljesen megértek.
Egyáltalán nem hirdetem soha, és nem vágok fel vele, ha lehetne inkább titokban tartanám, de nálunk mindig félév végén elmondják kit hanyasra zártak le, vagy hanyas lett a zh. Egyedül a vizsgajegyeket nem tudják, mert az csak neptunba kerül beírásra, de valószínűleg nagyon unatkoznak, mert feltűnt nekik, hogy én jó jegyeket kapok, és volt már, hogy be is szóltak miatta, mert néhányszor a tanárok kiemelnek, hogy pl. a legjobb az enyém lett, vagy ilyesmi. De én emiatt nem fogok rossz jegyeket összeszedni, hogy számukra szimpatikusabb legyek.
Hát ez úgy történt, hogy amikor engem a párom bemutatott, ők mind fik voltak, csak az az egy volt köztük lány, aki a pár tagja volt, és amikor ballagott, megírta a páromnak, hogy szívesen látná őt a ballagásán, hiszen minden barátját meghívta, de engem nem lát szívesen, mert ő egy idegent a családi körébe nem fog csak azért beengedni, mert mi éppen most együtt járunk. Én ebbe nem akartam beleszólni, bár rosszul esett, ez tény, de a párom így nem ment el egyedül a ballagásra, és utána többször is hívták, de a lány mindig lekötötte, hogy én nem mehetek, így szép lassan ő sem ment többé, a többi srác meg néha találkozott velük, de leginkább a párommal voltak, mert közöttük a kapcsolat is jobb volt. Egyébként a lány barátnője a párom exe, és gondolom ezért nem szeretett, mert a barátnőjét pártolta, vagy ilyesmi... Egyszer próbáltam vele beszélni, de elküldött a ...-ba, elég bunkó stílusban, így én nem is erőltettem dolgot.
Az utolsó mondatoddal nem értek egyet. Épphogy család mellett lehet a legjobb barátokat szerezni. Akkor már van egy közös érdeklődés -mint a család- és lehetnek egyforma problémák is.
Amióta már jobban ki tudunk mozdulni gyerekkel (kb 2,5 éves kora óta) azóta olyan socal life-ot alakítottunk ki hogy csakna. ;) Ráadásul az anyóca-barátnőimmel 2 havonta csinálunk egy-egy csajos estét, bulizással, piázással. Utóbbi persze minden héten megesik, csak épp egész családilag. Hhihihii
A jó átlag nem kellene hogy akadály legyen. Nálunk pont hogy érték vol ez, a megbízható pont akitől mindig lehet jegyzetet kérni.
Ha a lányokkal ennyire nem vagytok közös hullámhosszon miért nem haverkodsz a fiúkkal?
Másrészről nem akarlak elkeseríteni, de később ez csak nehezebb lesz. Nekem munka, család mellett már nem nagyon fér bele a barátnőzés.
Valószínű a külvilág másmilyennek lát téged mit te önmagadat.
Nem viselkedsz ellenszenvesen ezzel a jó tanulással?
Nem bántásból írom, csak pl. nálunk az egyetemen (3x is jártam különböző szakokra) fogalmam nem volt róla, hogy ki mennyi ösztöndíjat kap, vagy milyen az átlaga. 5-ösre diplomáztam, végig jó jegyeim voltak, de mindig volt társaságom. Szóba se jött kávézásnál a tanulmányi eredmény, suliról max csak annyi, h kinek van meg kidolgozva, lefénymásolva stb.
És hol a többi ösztöndíjas? Mert gondolom nem te vagy az egyetlen az egész koliban, aki jó tanuló..
Nem tudnád a többi hasonszőrűt felkeresni? ;)
Azért valami érdekes csak van benned. :)) Mert ha saját magadhoz is így állsz, akkor nehéz lesz lépni más emberek felé is.
Pasid mit szeret benned? Vele mikről szoktatok beszélgetni?
Ja, meg azt akartam kérdezni, hogyhogy a pasi baráti közül épp az az egy pár kopott le, akiket említettél? Csak mert nekem ez fura...általában épp a párok jönnek össze gyakrabban és nem a szingli barátok maradnak fenn..érdekes.
Nem érzem magam befásultnak, ez a pláne. :/ Valamiért mindenki ezt gondolja, mikor meghallja, hogy jó tanuló vagyok. Én tényleg tanulok, de mellette minden buliban ott vagyok, minden nagyobb eseményre elmegyek, bárhova szívesen megyek, mivel minden jobb, mint egyedül otthon ülni, sokat járok sétálni is, geocachingezek meg ilyenek, csak mindez jobb lenne társaságban.
Én igazából semmi érdekeset nem látok magamba, teljesen átlagosnak érzem magam, szeretek eljárni ide-oda, vásárolni, mozizni, bulizni, mindent, ami egy fiatalra jellemző, szívesen megyek kirándulni, nyaralni, strandra stb, de olyan extra dolgokat nem szoktam csinálni.
Nem a Szex és New Yorkban élünk, remélem ezt tudod. 😉
A normál életben nem shoppingolunk együtt meg nem probalgatjuk egymás cipőit.
Még mindig csak annyit tudok tanácsolni hogy legyél lazább. Egy befásult, tanulásmánias csajjal nyilván nem szívesen barátkozik.
Gondolod át mi az érdekes saját magadban, és próbáld azt előtérbe helyezni. Legyen az öltözködés vagy sport vagy bármi amivel kicsit fel tudod hívni magadra a figyelmet.😊
Gondolom tudod, hogy egy társaság középpontja soha nem leszel. De nem is kell mindenkinek egyformának lennie.
Ilyen vásárlós barátnőm nekem sincs, ez számomra csak egyszemélyes buli.
Helyre kellene tedd magadat ezen a téren és akkor szívesen barátkoznak mások is veled. Úgy nem megy, ha görcsösen akarod. Ha jó a párkapcsolatod, akkor tényleg nem lehet nagy baj a szociális képességeiddel.
Kollégiumban vagyok az év 9 hónapjában, így nagyon sok velem egyidős vesz körül. Ettől függetlenül hiába beszélgetek velük, valamiért komolyabb barátság nem alakul ki. :( Tudom, ez nem a világ legnagyobb gondja, szokták mondani, hogy "ez legyen a legnagyobb bajod az életedben", de azért bosszantó néha.
Ójaaj,kislány, vannak gondok..😢
Így nem fogsz barátokra lelni. Nyitottnak kell lenned.
Nem hiszem hogy a fogszabalyzo vagy az ötös bizonyítvány ma szitokszó lenne. Gondolom nem a 90-es évekből írsz😃
Otthon laksz? Szuleiddel? Nincs lehetőség albérletet keresni? Úgy kissé könnyebb lenne barátokat i szerezni.
Az önértékelésemmel van azért sok probléma, és így, barátok nélkül mér rosszabb a helyzet. Ráadásul ez a facebook, instagram és társai oldalak csak lehúzzák az embert, mikor mindenhol azt látom, hogy mindenki milyen boldog, tele barátokkal, itt-ott szórakozik, semmi gondja, 100-an, 1000-en lájkolják én meg ülök egyedül és írogatok hol ennek, hol annak, hátha végre valaki észrevenne. :/
A barátom egyben a legjobb barátom is, nagyon belsőséges a kapcsolatunk, szeptemberben összeköltözünk, igazából néha a "csajosabb" dolgokat is bevállalja értem, elkísér vásárolni, vagy megnézegeti az új cuccaimat, benne mindig bízhatok, de azért mégsem ugyanaz, mintha lenne egy barátnőm. Igazából kiskorom óta mindig mindenhol kifogtak, az általános iskolában végig csúfoltak mert fogszabályzós és szemüveges voltam, és eléggé félőssé váltam emiatt, gimiben pedig a jegyeim miatt én voltam az osztályban az egyik stréber... most is az egyetemen hasonló a helyzet, az ösztöndíj miatt nem szívesen barátkoznak ott velem. Igazából társaságban nehezen oldódok fel, annyira nem tudom elképzelni, hogy egy csapat tagja legyek, mindig 1 barátnőm volt, meg esetleg 1-2 távolabbi, de sosem voltam az a nagyon nyílt ember, és emiatt közkedvelt sem. A sulin kívül egyébként nem mondta még senki, hogy ne lennék szimpatikus, csak nem keresik a társaságom, és többnyire már megvan a saját baráti körük, volt aki már meg is mondta ezt, hogy nincs ideje még velem is törődni a többi barátja mellett. Volt, aki közölte, ő addig barátkozik, ameddig őt keresik de ő senkit keresni nem fog (mert ő valami feljebbvaló isten...), bár ezt nem mondta... :)
A barátoddal mennyire tudsz beszélgetni? Közös programok?
Valami oka van annak, hogy közösségben ennyire magányos vagy...
Nagyon sajnálom a barátnődet! Olyan fiatal volt még :(
Amikor az egyetemen vagyok egyébként még elviselhetőbb a helyzet, a volt szobatársamnak van egy legjobb barátnője, és párszor engem is "bevettek", vagy mindig lejárt hozzá a lány, és olyankor beszélgettek velem is, de azt azért mindig mutatták felém, hogy én nem vagyok "csapattag", tehát megvoltak a magán kis susmogásaik, meg titkaik, velem csak az általánosabb dolgokról beszéltek. Szóval sokszor ott inkább a társas magány ami jellemző, mivel bulikba megyek, szórakozóhelyekre, vannak körülöttem emberek, csak az igazi barátok hiányoznak, vagy egy olyan közeg ahol igazán felszabadult lehetek. Harmadik keréknek meg sehogy sem jó lenni. Most nyáron, hogy itthon vagyok egyáltalán senki nincs, így arra gondoltam talán még egyetlen lehetőségem maradt, az edzőterem, hátha ott találnék valakit, még ha nem is igazi barátnőt, legalább egy beszélgetőtársat. Csak egyedül mindenhova nehéz elindulni, kell hozzá a bátorság.
Eléggé elszigetelt az egyetem egyébként- azért nem írom, hogy hol, mert nem szeretném, ha esetleg valaki tudná, hogy ki vagyok az ottani körből. Igazából kb. olyan 100-200 olyan ember van, akik a szórakozóhelyekre járnak ott az egyetemen, és ott mindenki mindenkit ismer, mint ahogyan engem is, így új embert találni elég nehéz. Vannak akikkel elmegyek bulikba, de őket nem tartom a barátaimnak, hiszen soha nem keresnek, csak ha én kérem, hogy mehessek velük, akkor nem ellenkeznek, de igazából ennyi. A csoporttársaim meg utálnak, mivel 4,8 az átlagom és emiatt nem vagyok számukra szimpatikus, nálunk ugye még az ösztöndíj a nagy úr... :)
Sokan írtatok, köszönöm szépen! Láttam, hogy jött üzenetem, megpróbálok arra is válaszolni, de ma nagyon kevés időm volt - így szerencsére ma legalább nem unatkoztam egyedül. Szóval többen írtátok, hogy a párom barátaival mi a helyzet. A páromnak amikor megismerkedtünk volt egy baráti társasága, 4 ember volt, ebből egy pár, és két fiú magányosan. A pár hamar leszakadt, miután velem összejött, a két fiú maradt, akikkel kb. 2 évig még eljárkáltunk mindenfelé, meg eljárkált egyedül is velük. Mi hétvégente tudtunk találkozni, hétközben pedig egyetemen volt ő is, így 1 szabad estéje volt otthon, akkor ment el a haverokkal, aztán egy idő után azt kérték tőle a barátai, ne jöjjön hozzám, hanem maradjon otthon velük hétvégén is, és amiért jönni akart hozzám végül összevesztek vele... Így neki most a volt lakótársa csak, akit barátnak lehet nevezni, de vele meg nagy a távolság és ritkán találkoznak, ő is elég magányosan van.
Minel ketsegbeesettebben akarod, annal kevesbe vagy vonzo masok szemeben sajnos...
Nekem maradt baratnom az iskolakbol, kesobb az egyetemrol, kulonbozo munkahelyekrol, volt lakotarsak... Biztos, hogy nagyon nehez a nullarol, de eloszor ugyse rogton baratsag lesz. Nem kell mindenkire tapadni, alakits ki eloszor lazabb dolgokat, elmenni rovid programokra, munkahelyeden nincsenek neha szabadidos programok?
Aztan lehet h vmelyikbol baratsag lesz.
olyan barátság ami igazi szivbőljővő csak egy van az ember életében , én véletlenül ismertem meg az enyémet erdélybe voltunk hivatalosak , keresztelőre, ott ismertük megy egymás családját barátság lett első látasra 580km volt köztünk de mindig tudtuk mi van a másikkal ,ez még bőven a csauseszku korszakban volt ők nem jöhettek hát mi mentünk olyan szinten ismertük egymást mint az ikrek nagyjából egyidősek voltunk,igen voltunk mert 42 évesen elvitte a mellrák ,ennek 23 éve még mindig előjön álmomban és még mindig hiányzik de ilyen csak egy van ,,ilyet keresel vagy olyat akivel ellehet ütni az időt moziba menni vagy csak beszélgetni
Nekem is az jutott még eszembe, ami csikil4ny-nak. Mármint, hogy a pároddal együtt nem mentek szórakozni, moziba, vacsizni más párokkal? Neki nincsenek barátai? Nálunk anno a férjemmel, pont úgy alakult, hogy neki volt több haverja (lakótársai) és azokkal lógtunk sokat, úgy alakultak ki anno barátságok. Mára meg a gyerek hozott össze olyan napikapcsolatos barátságokat, akikkel még együtt is megyünk nyaralni, hétvégézni vagy csak át egymáshoz hétvégente.
Igen, ez igaz. Hiaba keres kéz ember ugyanigy mondjuk baràtnőt, tök mindegy, ha két külön világból jöttek és nincs közös téma sem.
ahhoz, hogy valtozzanak korulotted a dolgok, emberek, neked is valtoztatni kell. szerintem ne baratnot probalj talalni, hanem olyan elfoglaltsagot, amit szeretsz es ami tarsas. abbol rogton adodik, hogy megismerkedsz masokkal, es kialakul azzal baratsag, akivel kell
lehet ez sport, hobbi, onkenteskedes, barmi. persze ugy is lehet, hogy baratnot keresek jeligevel probalkozol mindenhol, de ugy szerintem csak az lesz kozos pont, hogy nincs senkitek, nem pedig a valos termeszetetekbol fakadoan lesz kozos hullamhossz
Ezek úgy is átmeneti barátságok, később úgy is a lakóhely határozza meg. Habár erre én is rácáfolok: egyetemista koromban ismertem meg az egyik legjobb barátnőmet, 500 km van köztünk, de hetente beszélünk telefonon, kereszteltük egymás gyermekeit, évente találkozunk.
Átmenetit lehet találni,igaz barátot kevésbé,egyetemen tanulsz tehát rajtad kívül amannyin vannak,szóval egy embert talán csak tudsz találni aki barátkozna,lehet h rossz helyen keresgélsz.
Hobbi, önkéntes kör?
A párodnak sincsenek barátai? Azok barátnői közül is kikerülhet barátnő.
További ajánlott fórumok: