Lelki terror - szóbeli erőszak (beszélgetős fórum)

Úr Isten!Komolyan nem értem,ezt,hogy bírod.Én levágtam volna neki esküszöm egy nagy késsel.

Ez undorító,a gusztustalanság teteje!Még a hideg is kirázott,ahogy olvastam soraid.Nem mondom,roppant romantikus férfi.Tudja,hogy csábítsa el a nőt.Fúúúúúúúúúúújjjjjjjjjj!!!Nekünk az exemmel,több mint egy évig nem volt testi kapcsolatunk a válásunk előtt.Tényleg levágtam volna ha hozzám mer érni akaratom ellenére!Én nem tudok olyan pasival szeretkezni,akitől undorodok,kiábrándultam belőle,durva velem,nem nézhetek fel rá,nem tekintem már A férfinak.Hozzám nem érhetett volna!Kv-t vinni neki a hálóba?Max jó forrón a nyakába!

Szia. ..akarom mondani, nem győzök csodálkozni, hogy sokkal több az érintett ilyen-olyan "beltéri" erőszak ügyben, mint valaha gondoltam.

Igen, megteszi. Én sem véletlenül félek tőle folyamatosan. Veled mi történt??? Ugye már nem vagy benne..?

A "férjem" pár napig most itthon lesz -kérek szépen-szépen drukkot, hogy bírjam- ilyen a munkabeosztása.

Délelőtt elkezdett volna fontoskodni, így hívom azt, amikor a saját örömére ezt+azt csinál a ház körül, miközben tényleg sürgős javítani valók is akadnak bőven. Az ez+az, most spec a felhalmozódott sörösdobozai összetaposásából állt volna, amiről lebeszéltem, mivel nem volt kedvem hallgatni a ba*zdmegelését. 8írtam korábban, hogy bármit tesz-vesz, ahhoz hangos káromkodás tartozik, amit most nem volt kedvem hallgatni.)

Elkezdett hát iszogatni, közben énekelgetett egy szintén ba*zdmeg és szo*pj le refrénű saját költeményt.

Szélsebesen megfőztem, mert ha piásan tele eszi magát, akkor kidől, elalszik.

Közben egész békésen átbeszéltük, mik a javítani valók a házon, illetve, hogy a rohadó, régi konyhaszekrényt le kellene cserélni. Látszólag bele nyugodott, majd fél órával később megjegyezte, hogy ezt a szekrényt milyen szépen felújítottam, ügyes vagyok.

Ő ilyen. A nyílt ellenkezést, konfliktust kerüli, látszólag rám hagy mindent, aztán szúr.

ebéd után hozom be a kávéját a hálóba-mivel ledőlt kicsit-és látom ám, hogy egy szál f*szban fekszik az ágyon, azzal, hogy bújjak hozzá.

Atyaég, merre meneküljek...

aztán se szó se beszéd a melleimet kezdte dörzsölgetni, kb annyi érzéssel, mintha egy rádió keresőgombját tekergetné. Így szokta, in medias res...

Erre tele lett a hócsukám, és előadtam, hogy nem vagyok ebéd, amit megeszünk, amikor éhesek vagyunk, nő vagyok, és a legkevésbé sincs libidóm attól az erőszakosságtól, amit művel meztelenül az ágyon, mint egy álló farkú Krisztus.

Erre azt mondta, hogy oké, akkor ő keres mást, minek együtt élni így. Helyeseltem. Felhúzta magát, de elaludt, most itt horkol mellettem, nekem meg még mindig egy csomóban a gyomrom.

De most komolyan, milyen munka már, hogy letolja a nadrágját, oszt' gyerünk??? Elhiszem, hogy ez sza*rul esik a férfi egójának, de akkor is képtelen lettem volna rá... Másrészt azt elfelejtette, hogy épp itt a mensim, és épp 5 perce ettem magam tele, bár erre azt movdta, csak kifogások. (háááát, félig azok, igen.)

Legszívesebben én is hozzá vágnék egy padlóvázát.

Ez sem semmi sztori, gratulálok, hogy hallgattál az eszedre és a megérzéseidre. FelelősségTUDAT kell(ene) ahhoz, hogy egy kapcsolatot életben tartsunk, és előre tudjunk haladni.

Sajnos sok, rengeteg olyan embert ismerek, akik -nem tudok mást mondani-leragadtak az ösztönvilágban, tudatosság nélkül.

Úgy szoktam fogalmazni, hogy nem mindegy, figyel-e a társam (?) az én vágyaimra, álmaimra, vagy egyszerűen bele akar lopni a sajátjai közé- mert ekkor kvázi használ.

Részemről végleges volt.Én nem költöztem még átmenetileg sosem.Ha megtettem,akkor jól átgondoltan,és nem táncoltam vissza.

Józanul csinálta igen,már nagyon el volt fajulva köztünk a helyzet.Teljesen más személyiségek voltunk,nem egyezett az életről a felfogásunk,a jövőre vonatkozó terveink.Mondjuk fiatalok is voltunk még nagyon.Ő semmit nem akar,az az "ej ráérünk arra még" típusú ember volt,én meg szerettem volna mielőbb saját otthont,normális rendezett életet.És lehetőségünk lett is volna rá,csak kicsit hajtania kellett volna magát neki is.Az én rokonaim házában laktunk teljesen ingyen,semmi más dolgunk nem volt,mint összehozni egy sajátot.Azért ez úgy 20 éve nem volt annyira nehéz mint manapság.Jó szakma volt a kezében,akikkel abban az időben együtt dolgozott,mind jól éltek,és azóta is,és volt mit a gyerekek segge alá tenni.De Ő elcseszett minden munkáját a linkeskedésével,ha olyanja volt tojt mindenre,nem dolgozott.Én meg ezt nem sokáig toleráltam,3 évig voltunk házasok.Amikor határozottan azt mondtam,hogy most vagy befejezi ezt az életmódot és összeszedi magát,vagy mehet,akkor még neki állt feljebb,és meg akarta mutatni,ki az úr a házban.Akkor akart adni egy pofont,amit nem értek,hogy szedte össze a bátorságát hozzá,mert engem nem kell félteni,hogy ne állnék ki magamért.Úgy utána küldtem a nászajándékba kapott gyönyörű padlóvázámat,hogy még magam is csak lestem mikor elugrott,és a falon csattant szét.Mondtam neki,hogy részemről itt telt be a pohár,én így nem vagyok hajlandó élni.Nem várom meg,amíg teljesen lecsúszunk.És nagyon jól tettem,mert pár éven belül megismertem a mostani férjem,a fiam már vele neveltük fel,és született még 2 kislányunk.Igaz elég sokat vártunk a nagyobbikra.Ha mellette maradok,ki tudja hol tartanék most,mert lezüllött teljesen.

Ez sajnos így van!

Aki egyszer megteszi,megteszi még egyszer.

Sajnos tapasztalat. :(:(:(

Ezt színjózanul csinálta..?

És ez egyben a kapcsolatotok végét jelentette, vagy átmeneti elköltözés volt?

tapasztalatból én is tudom, hogy aki egyszer megteszi, az többször is fogja, bezony.

Igen.

nála is volt egy ilyen öntudatlanságig lerészegedés pár napja.... nem részletezem.

Ugyanekkor az, amikor pár pohárkával iszik, neki meg sem kotty, sőt olyankor normális, csökken az általános pesszimizmusa, nem festi az eget is feketére. Az a gáz, ha túllendül egy határon és követelőző, hangoskodó részeg válik belőle.

Olvastam, hogy a pia nem "ad" új tulajdonságokat a berúgás idejére, hanem azt hozza ki belőle, ami eleve a személyiségük része. Azaz abból lesz agresszív részeg, aki alapból hajlamos az agresszióra, és ha leissza magát, akkor furdalás nélkül uralkodhat, és ebben a furdalás nélkülön a hangsúly.

Akart adni egy pofont,de én megelőztem.Már repült is a váza.El is váltam tőle gyorsan.Ezt sosem tűrném el,hogy egy férfi megüssön.Az a véleményem erről,hogy aki egyszer megteszi,az többször is.

Szerencsére mehettem a szüleimhez lakni.

atyaég, hát hozzá vágtad??? :) Az komoly... Mit tett ez "jóember", amivel kivívta a padlóvázát? Már, ha publikus.

Egyébként épp ettől félek. Hogy a nem létező idegrendszerem felmondja a szolgálatot, és én is eltalálom valamivel, ha ismét vesén rúg egy-két alázó mondattal. De bírom, bírom, bírom még. Muszáj is, mert a megoldást még nem találtam ki.

Hát,nekem az exem egyszer majdnem sikerült.

Ha a padlóváza nem a falon csattan,hanem a fején....

Végülis,már szabadultam volna kb:-))

Az idő...

Ez a legnagyobb para nekem, rátapintottál...

És ismét köszönöm a biztatást. Az idióta igazság az, hogy ami fontos, amiatt kitartok erőből, és mivel eddig négyszer, (ami bazi sokkkk) költöztem el itthonról, aztán meg vissza, többnyire úgy gondolom, többször nem fogok.

Valahogy máshogy lenne jó megoldani.

Gondoltam arra, hogy mivel én haszonélvező vagyok és senki sem kötelezhet rá, hogy menjek el innen, a legközelebbi totális lerészegedését rögzítem videóként és lejátszom neki, hogy fogja fel végre, ő egy állat, aki hagyjon engem békén, és -el, de mielőbb.

Köszönöm.

Meg kell mondanom, hatékonyan motivátor vagy, erő van abban is, ahogyan lelkesítesz, és ez jó, kell, fontos.

Újabban alig-alig akad kapcsolatom hús-vér emberekkel, ami nyilván nem használ az önértékelésemnek.

Ezzel együtt annak, hogy elmenjek, technikai akadályai is vannak jelen pillanatban. Olvastad a 844-es hszemet?

Ha nem volna furdalásom emiatt, és ha nem félnék a reakciójától, jobban tetszene a költözzön el ő-féle verzió. De ha félre teszem azt, hogy szeretem ezt a házat, és oké, költözöm én, ahhoz meg még erősödnöm kellene pénzügyileg.

De azért sokat, rengeteget gondolkozom a lehetőségeken.

Upsz:))))

..ez várható volt. Vahj legközelebb milyen álnév mögött ismerünk rá? Mert a khm, egyedi látásmódja alapján nem lesz nehéz:)

nem rossz ő- csak speciálisan látja a világot:)

Ebből az agresszivitásból jutna bőven...

Motiváljon az, hogy megtaláld újra magad és elismert lég újra, mert semmi nem lehetetlen az életben ha eleget teszünk érte!!!!!

Magadért TE tehetsz a legtöbbet senki más.Tudom, hogy nagyon nehéz kiszakadni belőle, de végy egy nagy levegőt és rajt....senki nem mondja, hogy könnyű lesz de hidd el megéri! Ez a férfi nem biztos pont az életedben.A biztos pont TE magad vagy.Meg kell tanulni saját lábra állni.Hidd el nem olyan szörnyű, még akkor sem ha az elején nehéz, de ha egy idő után visszatekintesz azt fogod látni, hogy a legtöbbet tetted magadért és büszke leszel magadra...

az előzőeket természetesen a Te kérdésedre írtam válaszul.

..és változatlanul "irigykedem" az asszertivitásod miatt. Kellene valami tölcsér, és akkor tölthetnénk belém pár adagot a tiédből- már, ha adnál:)

A 844-es hsz-emben írtam le az okokat.

..amit kiegészítek azzal, hogy a mellette töltött évek valami olyan "lényt" kreáltak belőlem, aki nem én vagyok, azaz nem ilyen voltam. A természeten és az állataimon kívül nem találok örömet máshol, pedig keresem. nem vagyok depressziós, de kiégtem és azt hiszem, megkeseredtem az utóbbi idők alatt. nem, nem feladtam, azt semmiképp, az azonban tény, hogy elhagyott az erőm, a türelmem, és elvesztek a céljaim.

az én családom, a szüleim olyan, mintha nem is lennének, a gyerekprojektről lemaradtam, a hivatásomat meg feladtam, amikor vidékre költöztünk.

..és mire ezt leírtam, rá kell döbbennem, hogy ő, a "férjem" az egyedüli biztos pont. Hülyén hangzik, ugye? Valószínűleg olyan sérüléseim lettek a családom és a párkapcsolatom defektjei miatt, amelyek egy taigetosz pozitív, érdektelen senkit kreáltak belőlem. Pedig valaha...

Elismert voltam.

VOLTAM.

Jó volna, ha inspirációt találnék, vagy célt valamiben vagy valakiben, ami átlendít a holtponton. Mert enélkül beláthatatlanul sokkkknak találom, ami előttem áll.

Kérdezhetek valamit?Ha nem akarsz ne válaszolj!

Miért vagy egy ilyen emberrel még együtt?????Miért jó ez neked???Ha annyira utálod hogy ilyen miért viseled el nap mint nap????

Nincs lehetőség arra, hogy kidobd elhagyd?

Ez már nem szerelem!Vagy én látom rosszul?

A gyerekeim mindennél fontosabbak voltak és lesznek is!!!Egyetlen férfi sem ért sose annyit, hogy sokáig elviseljem a megaláztatást vagy bántást.Az mindig a gyerekek rovására is ment volna.Így inkább kidobtam akár mit is mondott.Azt még az elején közöltem, ha kezet mer emelni rám nagy késsel a hátában fog távozni...úgy, hogy miheztartás végett jobb ha tisztában van ilyen dolgokkal.Nem is volt sosem ilyen gond...fenyegetés annál inkább.Telefonon zaklatás...stb.Na de arra is van megoldás.Letiltottam, lenémítottam, kinyomtam, amit utált én meg jót röhögtem azon, hogy saját marhaságán, hogy dühöng.

Nem kellett sosem félteni, mert tudták milyen vagyok...a gyerekeimért mindent.

...igen, próbáltam az erőt és az egyenes utat is. Emiatt reagálok így: a helyzet ennél árnyaltabb, süni.

nincs tutti egyenrecept, emberek, személyiségek vannak, akik-amik különbözőek, más más árnyalatúak. Te a mi árnyalatunkat nem ismered, így sajnos receptet sem adhatsz a megoldásra.

..pedig ha lenne ilyen, beváltanám az első patikában, esküszöm.

Egész jókedvűen érkezett. Az exnejünkkel ma is találkozott, a ruháit újfent nála hagyta. nem sírok, amiért alig kell rá mosnom, bár azt is tudom, igazából arról van szó, hogy az az igazi, ha az e rakja elé a hacukáit, és nem azért, mert ő szebben mos. Ez számára lelki szükséglet lehet, vagy mi...

Érkezés után elrángatott magával piáért, majd boldogra itta magát. Ez az a mennyiség, amitől már javul a kedve, de még józan, normális. Hozzá teszem, ő 35 éve piál, szóval ami neki alig árt meg, az kb fél liter...

A munkaügyi élménybeszámolója közben elkanyarodott a beszélgetésünk, így kitért arra, hogy szerinte nem biztos, hogy alkalmas vagyok anyának. Ezzel vesén is rúgott, de még jól viselkedtem, fülemen be, majd ki... Aztán leszólt,amiért szerinte nem vagyok eléggé pedáns, rendes. majd azért, mert miért hallgatok én a youtube-on sz*rt. (Egy volt kollégám zenéjét hallgattam meg, mert akár jó, akár nem, amit csinált, de amihez nyúl, abból arany lesz, tehát kíváncsi lettem a mostani zenéjére, emberi okokból)

Kiosztottam, hogy állj, az ízlésem az enyém, és nem kell szeretni, de 3 perc türelem akkor is jár a részéről, ha épp nem nem tetszik, amit hallgatok. erre megállapította, hogy én nem is örülök annak, hogy haza jött, és életében másodszor áthurcolkodott a másik szobába aludni.

az előtt az ilyesmi a másnapi balhé előszele szokott lenni, szóval attól tartok, idő kérdése és kiszabadul a szellem a palackból...

Félek.

:) Én most leszek 38.

Rettenetes, amit írtál, ilyenkor az jut eszembe, hogy igazából egy szót sem szólhatok, többetekhez képest "arany" életem van. Ő látszólag kedves, tehát megköszöni a vacsit, takarítást, stb... Sőt. Ágyba kapom a kávét.

...amit meg is iszok remegő gyomorral, mert előre félek minden új nap kezdetén.

határozottan írsz, és biztosan eszerint is cselekedtél. Én nem vagyok még ennyire karakán...

De őszinte szívvel gratulálok neked.