Lelki terror - szóbeli erőszak (beszélgetős fórum)

Igazatok van és tudom, hogy nekem is. Valamilyen úton-módon lebeszélem őket róla.

Most leírok még valamit, ami a férjemmel és a lányunkkal esett meg, a kicsi 2 éves korában. A férjem nagyon szereti a gyereket, de mivel az apja nem adta át neki az előregondolkodás tudását (ettől függetlenül még mindig több jótulajdonság van benne, különben nem mentem volna hozzá:), az történt, hogy amikor a lányunk két éves korában elmentünk egy strandra, bevitte őt egy vadvízbe. Az fel sem tűnt neki, hogy rajta kívül egyetlen más picit sem edzenek ilyen módon, ő úgy gondolta, hogy de jó móka lesz a picinek. Hát nem volt jó, főleg, hogy olyan gyors volt az a hülye vadvíz, hogy alig bírta tartani. A lányom arcán meg ott a rémület... tudom, hogy soha nem bántaná, de egyszerűen ő sem gondol bele az ilyenekbe! A végén az anyámmal úgy emeltük ki a partról a lányomat, kikapva a kezéből, de alig tudta megtartani magát a férjem, amíg kiemeltük a gyereket.

Szóval a lényeg, nem tudja felmérni, hogy mi a veszélyes a gyereknek, mert nem volt úgy nevelve. A hülye apósom mindent ráhagyna a gyerekre, olyan értelemben, ami a testi/lelki életét is veszélyeztetné.

Esetleg próbálj meg szabadnapot kivenni bár tudom az nem olyan egyszerű...

Jó ötlet, hogy majd inkább együtt mentek el később.

Különben nálunk is ez volt... bár kicsit másképp, de apukám szülei sokszor beleszóltak a dolgokba és csak anyukámnak volt mersze nemet mondani. Ezért persze mindig ő volt a rossz... de szerintem ilyenkor a hiba nem abban van aki mer nem-et mondani, hanem aki túlzottan beleavatkozik más életébe és ő akar dönteni helyette.

Szerintem semmiképp se engedd el a kislányodat ha ennyire félted. Inkább legyen veszekedés, az idővel úgyis rendeződik. Csak az érdekeljen, hogy a kislányod jól van :)

Esetleg javasolj valami más programot nekik aznapra. A fürdőzés meg maradjon máskorra.

Mondtam a férjemnek utána, hogy jó vicc, mégcsak meg sem kérdeztek bennünket, hogy elengedjük-e? S hogy szerinte ez most oké-e, mert tudja nagyon jól, hogy milyen az apja. Erre az volt a válasz, sajna ő sem tud a sarkára állni az apjával szemben, hogy "Ne nekem mondd, nem én találtam ki".

Hát, mondtam neki, így még anyuékkal sem volt el egyedül a kislányunk... már tudom, hogy a férjem megint nem fog ilyen téren kiállni amellett, hogy ne vigyék el a lányunk és jómagam sem tudom, hogy mégis mit mondjak, miért ne. Teljesen kétségbe vagyok esve! Másnak ez biztos nem lenne gond egyszerűen csak nemet mondani, én meg... MOST KOMOLYAN, TI HOGY OLDANÁTOK MEG??? SZEMTŐL SZEMBEN MIT MONDANÁTOK NEKIK???

Egyébként a Virágfürdőbe akarnak menni. Ja, azt még elfelejtettem, hogy jövő héten mi is gondoltunk menni, s mondtuk is rögtön anyósomnak, mikor mesélte, hogy mik az apósom tervei, hogy várjanak ők is a jövő hétig, s akkor majd mehetünk együtt. Úgy hogy ezt kéne valahogy szorgalmazni, hogy mindenkinek jó legyen, de főleg a lányomnak.

Szia, Breadamazon!

Sajnos azt kell, hogy írjam, jobb, ha most a sarkatokra álltok, mert ebből komoly baj is lehet! Nem írtad, hogy Kaposváron melyik strandra akarják vinni a gyerekeket? Mi a Desedára mentünk ki a múltkor, ott néhány helyen nagyon mély a víz, észen kell lenni a gyerekek körül. Amiket az apósodról írtál, annak tudatában nem hinném, hogy jó ötlet ez az egész...

Pont úgy gondolkodsz, ahogy én. A problémám az, hogy a férjemmel mindketten dolgozunk, s azon a két napon pont az apósomnak :( kéne vigyáznia a gyerekekre, mert ő van egyedül otthon.

Köszi, hogy írtál. Nagyon komplikált a dolog, mert valószínű, hogy a részükről örök harag lesz a vége :(

Tudom, nem sok közöm van hozzá de ha már véletlenül idetaláltam leírom amit gondolok, hátha segít...

Szerintem próbálj meg te is velük menni és akkor együtt vigyázhattok a lányodra. Vagy mondd azt, hogy a kislány maradjon otthon mert beteg vagy hasonló. vagy egyszerűen csak mondd meg, hogy félted.

Én inkább vesznék össze a nagyszülőkkel mintsem hogy valami baj legyen. Utólag már nem lehet visszacsinálni. Különbenis a te lányod, te döntesz nem ők.

Őszintén remélem, hogy megoldódik a helyzet

Segítség!!!! Kérlek segítsetek, hogyan akadályozzam meg, hogy az apósom elvigye a lányom strandra?

Az történt, hogy a minap lejött anyósom hozzánk és meséli, hogy jövő hétre apósom kigondolta, hogy elviszi a gyerekeket (a 3,5 éves lányom a 4,5 éves unokanővérével és a 6 éves unokabátyjával) Kaposvárra, a strandra. Ebben csak az a bibi, hogy egyáltalán nem ismeri a lányom igényeit, ráadásul már előre látom, hogy hogy is fog ez a dolog zajlani: apósom kiterül, vagy épp az ellenkezője, a legmeredekebb helyzetekbe (úgymint vadvíz, stb.) fog belemenni, anyósom meg "szegény" vigyázhat a 3 gyerekre! A lányom egymaga kitesz három gyereket, mert hol itt van, hol ott, soha nem áll le. Szerintetek hogy a csodába fog tudni az anyósom egyszerre három gyerekre vigyázni egy strandon???

Természetesen természetesnek veszik, hogy meg sem kérdeztek, hogy egyáltalán elengedem-e a gyermekem, csak úgy mondja, mint akik már eldöntötték... Lényeg a lényeg, anyósom még hagyján, de hogy fog 3 kisgyerekkel megbírkózni? Ráadásnak a tökkelütött apósom bizony képes és leengedi az óriáscsúszdán mindhármat... meg beviszi őket a vadvízbe... nem fognak bírni velük, a kicsikém el fog kezdeni majd sírni, akkor kikáltja hisztisnek... s a lányom olyankor képes világgá menni! Megőrülök az aggodalomtól!

Mondtam a férjemnek, mikor anyósom elment, hogy nem is tudtam, hogy mik a terveik. Mondta, hogy ő sem. Én meg erre mondtam neki, hogy ne várja, hogy ujjongjak, mert tudjuk nagyon jól, hogy mi lesz! Szerinted hogy fog anyukád háromfele szaladni?

Segítsetek, mert megbolondulok!

Szerintem már elköltözött volna, ha komolyan gondolná.

Talán tud annyira számolni, hogy egyedül a saját fizetéséből nem tudná fenntartani magát.

Tehát így neki kényelmesebb, valószínű marad.

Meg vele az én idegbajom is.:((

Nem baj, majd 12-16 órákat leszek távol.:((

Szörnyű, ha valaki ennyire pénzéhes.

Viszont ha elköltözik, akkor annyi a családi pótléknak is... Nem látom az összefüggést. Ez nem indok.

Nem kell kiszedni belőle, elmondja:

Nála a pénz az Isten. A gyerek neki azért jó, mert kap utána családi pótlékot. De azt elfelejti, hogy a gyerek némi kiadással is jár...

Most a hajlakkokat, körömlakkokat sokallta meg, s szerinte túl sok olyan dolgot veszek, amire semmi szükség: ruha a gyerekeknek, cipők, mert kinőtték, iskolaszer, mert kezdődik...

Kicsit önző. De ha van pénz, azt sem rám költi...

Még sosem kaptam tőle ajándékot!! ( 16 év)

Selejtes..! :-o Erre csak azt tudom írni, hogy mindenki magából indul ki! Gyönyörű egy fazon lehet!

A gyerekeket hogyan tartja terror alatt? Hogyan viselkedik velük/mit mond nekik?

Elhiszem, hogy már nem szereted.

Csak szenvedsz mellette.

Az anyósod csak azért hoztam fel, hogy mi vezetett a férje papucsosságához, meg ugye a fia eldurvulásához. Egyébként nem kell vele törődni, szerintem megérdemli, hogy le se sza...d.

A férjeddel kapcsolatban meg aszem megrekedtünk, hogy egy aranyos, szerető hapsiból miként vált vadállat?

Hát...

Mi is sokáig külön világ voltunk a férjemmel, mielőtt elkezdődtek volna a szemétkedések.

Nem próbáltad kiszedni belőle, hogy miért is akar elköltözni?

Az biztos, hogy nem mentség.

Azóta hallok vissza furcsa dolgokat. Az anyósom újabban azt mondja, hogy én két kézzel szórtam a pénzt, és biztosan ezért ment tönkre a házasságunk. Hogy ezt honnan szedte, azt ne kérdezd, mert ez egész egyszerűen nem igaz. Nem jártam kozmetikushoz, fodrászhoz, magam festem a hajamat, vágni pedig nem kell, mert a derekam alá ér. A ruháim sem a legdrágább butikokból származnak. Többnyire kínaiból...

A pénzünk mindig a csekkekre ment, meg a megélhetésre. Nem jártunk sehová. Mindegy, valami okot találnia kellett.

Lehet, hogy annak idején én nem láttam a fától az erdőt a volt férjemmel kapcsolatban. Szerintem az a mondás, hogy "Nézd meg az anyját, vedd el a lányát", nem csak a nőkre igaz.

Mondtam neki, de leszögezte magát a vadi új TV elé, s hallgat. Nem pakol, pedig megnyugtató lenne.

Gyógyszert azért kell szednem, mert nagyon magas a vérnyomásom nélküle, s az agyvérzés lenne a következő lépés. Orvos írja fel, mindenféle ológián kivizsgálta, mitől magas a vérnyomásom, s ezt tartotta a legvalószínűbbnek.

Már nem tudom szeretni, mert azt sem hiszem el, ha kérdez. Külön világban élünk, nem egyszerre étkezünk, mondhatni két élet egy lakásban...

Tavaly közölte drága férjem, hogy csak a selejtesek közül tudott válogatni, s engem talált amikor feleségül vett.

Akkor szerettem volna elválni tőle, de visszakönyörögte magát.

Most kétnaponta azt mondja, elköltözik, mert nem bírja az itthoni légkört:

Finom kaják, nyugalom, tisztaság, rend.

Szerintem ez is lelki terror, amikor valakit nem tartanak érzelmi biztonságban, állandóan attól kell tartania, mikor mire fog hazaérni.

A gyerekeit is lelki terror alatt tartja.

Szó szerint remegek amikor itthon van, gyógyszerek mellett is.:((

Nem hódolok be a volt férjemnek. Annyi, hogy őt is sajnálom.

Attól függetlenül, hogy az apósom egy semmirekellő, alkoholista alak, mégsem rossz ember. Engem kifejezetten kedvelt, sokszor beszélgettünk - józanabb pillanataiban. A gyerekek nyelvén is nagyon értett, sokat játszott velük.

Amilyen emberré vált, az valahol a volt anyósom műve, erről írtam már korábban. A lelki terror köztük is ment, csak éppen az anyósom terrorizálta az apósomat. Egy idő után - ezt a férjemtől tudom - az apósom azért nem csinált otthon semmit, mert bármihez hozzányúlt, azért nem köszönetet, hanem kritikát kapott. Aztán mikor állandóan azzal szembesült, hogy végül is nincs rá szükség, az alkoholhoz nyúlt.

Én is pont ezt érezném, de azért nem a te volt férjeddel kapcsolatban! Vigyázz, mert szerintem az ő szívében nincs szeretet! Tényleg nem akarok gonosz lenni, de ez neki jó ok arra, hogy visszaszerezzen.

Ne hódolj be neki! Ettől függetlenül is tudsz majd emberi módon közelíteni a volt apósod felé. Apropó, ő hogy bánt veled, mikor még egy család voltatok?

Most viszont rendesen kiakadtam. A volt férjem nagyon maga alatt van. Közölte velem, hogy más ember talán most adná fel. Nem elég, hogy elváltam tőle, a gyerekeket alig látja, de tegnap megtudta, hogy az apjánál tüdőrákot diagnosztizáltak, és sajnos nagyon előrehaladott. Hónapok óta rettenetes fájdalmai vannak, de nem ment el dokihoz.

Tudom, hogy nem ide tartozik, de valamiért ezt le kellett írnom. Emberből vagyok, érzek, és nagyon sajnálom. A volt férjemet is, és a volt apósomat is...