Ahogy a legtöbb weboldal az interneten, ez a webhely is cookie-kat használ, melyekre szükség van a weboldal teljes működéséhez. Weboldalunk böngészésével Ön elfogadja a cookie-k használatát. További információ
FőoldalDiéta & FitnessBabák & MamákSzex & PszichéSzépség & EgészségHobbi & OtthonEgyéb témák
CikkekNaplókFórumokTudásbázisSzavazásokKépgalériaApróhirdetések
KépeslapokReceptekKlubokJátékokFórum játékokBannereinkFacebook
Belépés | Regisztráció | Elfelejtett jelszó
 

Fórum - Mamázás, nagyizás, mikor mennyit?

Kategória: Összes fórumtéma » Babák & mamák » Egyéb babás témák


A hozzászóláshoz be kell jelentkezned!

Amennyiben még nem regisztráltál nálunk, itt megteheted, ha pedig már van azonosítód, lépj be itt!

1 2 3 4

91. sziszi05282017-05-22 08:08
Ja igen, meg képzeld úgy költöztünk el anyóstól, hogy előtte csináltam egy nagytakarítást fent (már csak azért is, nehogy szó érje a ház elejét, hogy milyen az ablak, vagy mikor volt függöny mosva utoljára, mert amilyen paprikás hangulatban volt akkor, képes lett volna belekötni meg utólag szóvá tenni, hogy hogy hagytam ott a szobánkat, az emeletet és nem akartam adu-ászt adni a kezébe, hogy ezzel henceghessen, hogy neki volt mégiscsak igaza, mert ugye egy nagytakarítás más, mint egy heti és tuti belekötött volna ilyen apróságokba). Szóval reggel csináltam a nagytakarítást otthon, utána meló, meló után vagy suli (még az utolsó diplomámat csináltam), vagy jöttünk a megvásárolt lakásunkba felújítani, este-éjszaka haza és ez ment minden nap... Eljött a költözés mondtam neki, hogy megcsináltam szépen fent a nagytakarítást, nem kell semmit sem tennie és köszönjük, hogy itt lakhattunk, szívta némán tovább a cigit előre meredve maga elé, egy kumma szót nem szólt...
(válasz demediná 86. hozzászólására)

90. sziszi05282017-05-22 08:02
Igen, csak a megtörtént dolgokkal már nem lehet mit kezdeni én úgy érzem, hogy mindent megtettem azért, hogy ne így legyen. Anyámékkal számtalanszor beszéltem, hogy ne így álljanak a dolgokhoz, legyen már béke, anyósnál utolsó pillanatig úgy segítettem mégis ez lett a vége, nem tehetek róla ha valaki ennyire gyagya, hogy nem bírja megbecsülni a jót, bármelyik szülőről is beszélünk most...
(válasz ina87 87. hozzászólására)


89. sziszi05282017-05-22 07:59
Valahol igen, mindig felhív telefonon, hogy hogy vagyunk és arra lyukadunk ki, hogy mennyire fáradt, mennyi időbe tellett a nagytakarítás (amíg ott laktam 2 nap volt összesen, mert 1. nap én fent ő a konyhát csinálta, 2. nap a maradék helyiségeket ketten és két nap alatt végeztünk, most kell neki 4-5 nap ehhez), a fiúk nem becsülik a munkáját mert 1 napja takarított, de már morzsa, kipergett dohány, ledobott zokni van mindenhol. Erre azt szoktam csak neki mondani, hogy tisztában vagyok vele, 6 évig én csináltam ezt. Csak egy példa: a fiúknál volt fent egy-egy szemetes, azt rendszeresen ürítettem. Erre az egyik banánt evett és a szemetes mellé (!!!) dobta le a parkettára a héjat, ott barnult fél napig, amíg oda nem értem, hogy rendet rakok nála. Micsoda dolog ez, 20 cm-t nem bírt odébbmenni, hogy beledobja? Szóval ezek olyan hajmeresztő és idegtépő dolgok voltak, számomra legalábbis, hogy sokszor undorodtam már az egésztől...
(válasz demediná 86. hozzászólására)

88. sziszi05282017-05-22 07:48
A férjem veszekedett a tesóival is, több alkalommal szóvá tette az anyjának is de falra hányt borsó. Sőt mondta nekem is, hogy ne csináljam. De egyrészt falra hányt borsó volt, mert ugye a fiúkra (főleg a középsőre) nem lehetett semmit rosszat mondani, mint írtam mindig is ki voltak kímélve, férjem is csak mellettem lett rendszerető és maga után elpakolós, mert pl megmutattam neki, hogy a munkahelyi papírokat, adóbevallásokat, csekkeket nem be kell dobálni egy kupacba a szekrény aljába, hanem le lehet fűzni szépen havi/negyedéves/éves bontásban, időrendben és nemegyszer kellett egy-egy csekk vagy számlarészletező, 3 mp alatt megtaláltam vagy tudtam hova kell nyúlni és elmagyaráztam neki pl telefonon, hogy hol keresse, látta hogy milyen klassz dolog ez és azóta ő is szereti a rendet, állandóan rendezgeti a horgászcuccait, maga után elpakol mindent. De ő is ilyen trehány volt, az anyjuk tette őket ilyenné, mert pl mikor megcsinálták/beépítették a fenti szintet és felköltöztek a gyerekek, após már szólt előre, hogy nincs fent evészet (lent van nagy konyha meg ebédlő is). De anyós meg mondta hát had' vigyék fel, ő majd mindig lehozza a tányért, tálcát... Tehát kinyalta a sejhajukat és nekik egy keresztbe fűszálat nem kellett soha tenni.

Én meg azért csináltam meg továbbra is, mert az elején megígértem anyósnak, hogy akkor fent én csinálom, egyrészt állni akartam a szavam, másrészt olyan fél-1 év után kezdtek ilyen nagyon-nagyon putrisak lenni, mikor elkezdtek kamaszodni (olyan időszakban költöztem oda hozzájuk), tehát nem akartam a számból segget csinálni, hogy fél évig takarítottam és akkor onnantól kezdve nem csinálom, hiszen nem ezt ígértem az elején mikor odaköltöztem.
(válasz mazsumazsu 85. hozzászólására)

87. ina872017-05-21 20:20
csak az a baj h az unoka idövel felnőtt lesz és ez az áll szerettet nem lesz jó mert még csak akk jön majd a sz..r keverés mikor majd mossák az agyát a nagyszülők,láttam már ilyen olyan kapcsoltatott mit mondjak egyik sem jó az volna a helyes ha meg sem történt volna ez a sok negatívum veszekedés...

86. demediná2017-05-21 18:39
Azt gondolom, hogy anyósodnak és a családnak az volt a szerencséje, hogy rend és tisztaság mániás vagy. És 6 évig csináltad, ezzel a pörgéssel és gőzerővel. Gondolom nagy csapás nekik (e tekintetben) hogy elköltöztetek:)
(válasz sziszi0528 78. hozzászólására)

85. mazsumazsu2017-05-21 16:48
Ja én még azt akartam kérdezni hogy az nyilvánvaló hogy agyondolgoztad ott magad nem tudom hány emberre takarítottál stb. de a férjed ehhez mit szólt? Az esetleg nem jutott eszébe hogy szóljon a családjának , hogy már bocsánat de ő a feleségem és nem házicseléd és mi kitakarítjuk a saját részünket és besegítünk a főzésbe minden egyéb közös dologba de azért mindenki tartsa rendbe a sajátját és ne a feleségemmel takaríttassa ki a lakrészét? Szóval ehhez az egészhez hogy állt hozzá a férjed?
(válasz sziszi0528 82. hozzászólására)

84. gabbbicica2017-05-21 14:40
Hat mi nem osztjuk igy be 😀 attol fugg, ki, hogy er ra, kinek milyen kedve van epp 😀 de nincs sertodes

Unnepekre, szulinapokra egyutt megyunk, amigy meg ahogy epp kijon 😀
(válasz sziszi0528 75. hozzászólására)

83. orrodnál tovább láss2017-05-21 14:04
Nem tudom, de az az érzésem, hogy anyósod ottragadt valahol egy régi világban.:)

Bizony, elszúrtad! Nem kellett volna úgy odatenni magad! Most akkor arassa le a kedves anyós a nevelése gyümölcsét! :D
(válasz sziszi0528 79. hozzászólására)

82. sziszi05282017-05-21 14:03
Szóval egészen konkrétan fogalmazva, mindenki után csináltam az említett dolgokat (mosogatás, cipőlemosás, fent a fiúknál is takarítás, elpakolás), a takarításban voltunk úgy megegyezve, hogy én fent, ő lent. De nagytakarításkor ugye segítettem neki lent is. Tehát ezek a mindennapi teendők, amiket leírtam, hogy mennyi mindent csináltam, az az egész család után értendő (após, sógorok, mi) nem csak magunk után csináltam...
(válasz orrodnál tovább láss 77. hozzászólására)

81. mazsumazsu2017-05-21 14:02
hát azért akkor te tényleg rengeteget dolgoztál és segítettél neki ezt azért értékelhette volna. Én biztos értékeltem volna (nekem még ugyan nincs menyem az még odébb lesz) de azt tudom hogy mire végigtakarítom a házat hetente egyszer hát mit mondjak nem járok utána szambát, pedig általában hétközben is rendet tartok, de hát ezt tudja minden nő aki háztartást vezet, gondolom anyósod is tudta. Nem értem miért így reagált. Figyelj ne rágódj rajta szerintem a legfontosabb az, hogy a férjed melletted álljon és ha nem működik a dolog akkor ritkábban menj anyósodhoz menj inkább az anyukádhoz és el fog rendeződni ez a dolog. Sajnos egyébként van egy alapigazság nem szerethet mindenki mindenkit ne aggódj ezen.
(válasz sziszi0528 78. hozzászólására)

80. orrodnál tovább láss2017-05-21 14:00
Csak még1 dolog, mielőtt az jönne le, hogy bántani akarnám a fórum indítóját.
Nem, nem bántani akarom. Egyszerűen más nézőpontból szerettem volna hozzászólni a témához, mivel zömében a rend körül forog a nyitó hsz.

Becsülöm, hogy sziszi végig megmaradt a témánál, és nem kezdett el mellébeszélni. :))

79. sziszi05282017-05-21 13:57
Azért nem a fiain kérte számon mert ők világ életükben ki voltak kímélve, 3 fiú volt a háznál és egyszer elejtett nekem egy olyan mondatot, hogy ha lánya született volna bizony kiskorától keményen bevonja minden házimunkába és röhögve mondta, hogy lehet elmenekült volna már onnan. Kérdeztem de a fiúk mivel másabbak? Nekik miért nem kell? Nem tudott rá válaszolni, ők heten voltak testvérek, 3 lány, 4 fiú és ugyanez volt náluk is, a fiúk csavarogtak, lányok güriztek otthon, valószínűleg innen hozta ezt a mintát.

És ugye én mindig azt éreztem, hogy nekem keményebben kell dolgoznom és jobban odatenni magam, hiszen egyrészt ott lakhatok, másrészt én nem vagyok az igazi gyereke, de már belátom, hogy ennyit sem kellett volna, csak a minimálisat.
(válasz orrodnál tovább láss 73. hozzászólására)

78. sziszi05282017-05-21 13:53
És ugye nem csak a takarítás, hanem olyan apróságok is, hogy pl a cukor-sótartó legyen mindig feltöltve, WC-papírok szintén, törölköző-kéztörlő lecserélve, kávé lefőzve, mert a frisset nem szerette, terasz leseperve, cipők lemosva, eltéve a cipősbe, ha volt vizes törülköző kiterítve, ruhák már vagy kiteregetve vagy beszedve és bevasalva, gyakorlatilag hazajött, elszívott nyugodtan egy cigit, megkávézott, átöltözött és vagy főzött (azt soha meg nem engedte nekem, hogy bármi kaját megcsináljak) vagy nézte a sorozatait. Most meg hazajön meló után és azt sem tudja hova kapjon. Persze 6 év alatt kényelmesen hozzá lehet szokni a jóhoz és természetesnek venni, hogy minden élére állítva (nagyon rendmániás vagyok sajnos), tisztán szépen hagyva... Ja és nagytakarításkor ha én végeztem fent, mentem neki lentre segíteni, mert pl függönyt vasalni sosem szeretett én meg imádom, azt mindig én csináltam, vagy pl ablakokat pucoltam lent is, stb...
(válasz mazsumazsu 72. hozzászólására)


77. orrodnál tovább láss2017-05-21 13:52
Mondtam én, hogy parazita módon élt? Nem.
A takarítást az ő esetében SEM lehet pénzre váltani. Az tök természetes dolog, hogy ahol élek, ott rendet tartok. Mindegy, hogy saját lakásban, albérletben, anyósnál. Ez alap.

Az, hogy olyan helyiséget is takarított, ami nem az ő dolga lett volna, az más. Ez is csak később derült ki, miután rákérdeztem.

Egyébként az ingyen élés nem ugyanaz, mint az ingyenélő. Mert az tényleg élősködő. Gondolom, ezért szóltál hozzám.
Remélem, nem engem akarsz kóstolgatni. :)
(válasz fincsi5 71. hozzászólására)

76. mazsumazsu2017-05-21 13:49
ha szeretnél menni az anyukádhoz, menj mindenképpen. Írtad hogy van kocsid és nem olyan nagy távolság azért hogy benzinben mit tudom én milyen nagy összeg lenne. Ha van kedve a férjednek megy, ha nem akkor nem ez majd rendeződik közöttetek előbb utóbb, főleg ha egy kicsit jegelitek ezt a témát.
(válasz sziszi0528 74. hozzászólására)

75. sziszi05282017-05-21 13:47
Akkor nálatok is úgy van, hogy egyszer megy az egész család, egyszer meg a gyerek+unoka? Végülis nem rossz, elgondolkozom én is rajta!
(válasz gabbbicica 70. hozzászólására)

74. sziszi05282017-05-21 13:46
Igen, érzem hogy nincs meg az egyensúly a két mama között, de többen is megerősítettetek abban az elgondolásomban, hogy majd viszem én a gyereket, apa meg jön velünk amikor akar, mondjuk minden 2. alkalommal. Van jogsim, mobilis is vagyok, csak mindig úgy éreztem, hogy menjünk egy családként, de akkor ezt erőltetni felesleges.
(válasz demediná 69. hozzászólására)

73. orrodnál tovább láss2017-05-21 13:45
Na látod! Akkor, amikor napokig nem hoztad le a sógoraid szennyesét, és anyóspajtás őrjöngött, akkor kellett volna tisztázni ezt az egészet. Miért nem a fiain kérte számon?
Írtam már korábban, hogy ráfizettél a jó szándékodra. Nem azzal vetted volna le a terhet az anyósod válláról, hogy takarítottad a 2 lusta fia szennyét. Ez az ő feladatuk lett volna. Azért írtam, hogy le kellett volna osztani a feladatokat rögtön az elején, amikor odaköltöztetek.
Így lett volna korrekt.
(válasz sziszi0528 65. hozzászólására)

72. mazsumazsu2017-05-21 13:43
egyébként a takarítás tényleg nagy segítség most belegondoltam abba, hogy minden héten szombaton amikor végigtakarítom a házat 2,5 óráig tart és hát mit mondjak, utána állati fáradt vagyok. szóval sokat számít.
(válasz fincsi5 71. hozzászólására)

71. fincsi52017-05-21 12:30
Nem parazita módon élt, mennyi a takarítás pénzre váltva?
(válasz orrodnál tovább láss 63. hozzászólására)

70. gabbbicica2017-05-21 11:44
Te tudsz tenni csak azert, hogy anyukadek tobbet lassak a gyereket.

En kocsiba, buszra ulnek es mennek a ferjem nelkul is a sajat szuleimhez, annyiszor, amennyiszer szukseget erzem. Vagy johetnek anyamek is, vagy ott is alhat a gyerek egy ido utan.

Ugyanigy az anyoshoz is mehet csak a ferjed es a gyerek vagy ott is hagyhatjatok par oraig egyedul.

En ennek sose lattak ertelmet, hogy ott ucsorogjek en is orakig.

Parom anyukajaek kozelebb laknak, mint az en szuleim, nincs is rossz viszony, megse megyek minden alkalommal a parommal, ha beugrik es o se jon velem mindig az en szuleimhez.
(válasz sziszi0528 68. hozzászólására)

69. demediná2017-05-21 10:42
Értem.

A lakáskasszárt kár:(

Erőn felül dolgoztál, segítettél. Azt én sem értem, hogy miért kellett a többi felnőtt tesó szobáját, koszos, büdös zokniját, gatyáját szedegetni, mosni, vasalni. Mert, hogy a ti szobátokat és a közös helységet oké.
Fura.
Mindegy, már a sajátodban vagy és könnyebb az életed. Havat lapátoltál és a sógorok csak nézték? Na szééép.
És mit szólt mindehhez a férjed? Azt mondta, hogy jó? Jól van ez így?
Azt is elhiszem, hogy anyósod későn látta meg azt a rengeteg munkát és segítséget amit tettél.

Írod, spórolás miatt ritkán használjátok az autót. Van jogsid? Tudsz vezetni? Ha igen...én bizony bevágnám magam az autóba és elmennék édesanyámhoz a gyerekemmel amikor rám tör a hiánya. Nem vagy senkihez kötve, gondolsz egy nagyot és megindulsz. 30 km nem egy megugorhatatlan táv. Annál is inkább ezt gondolom mert kiérződik a dilemmád és érzed azt, hogy ez nincs így teljesen rendjén.
(válasz sziszi0528 61. hozzászólására)

68. sziszi05282017-05-21 09:32
Már nagyon belemerültünk ezekbe az előzményekbe, csak annyi, hogy engem legalább annyira megbántottak ezzel a sok apró dologgal, illetve a nagy veszekedéssel, mint férjemet az én szüleim, mégis anyóshoz többet megyünk, mert férjem szerint így igazságos, szerintem meg nem és ezek zördölünk össze ha feljön ez a téma. Nem ezt kellene nézni, hanem hogy mennyire szetetik az unokát, de ha már a múltat nézzük, akkor is úgy lenne igazságos, ha egyformán látnák a nagyik a lányunkat, mert úgy érzem nem volt sokkal különb egyik a másiknál.
(válasz AugusztIzabella 67. hozzászólására)

67. AugusztIzabella2017-05-21 09:19
Ezeknek mi köze a te kisgyerekednek?

66. sziszi05282017-05-21 09:08
Okés, én sem fogom fel a mai napig, mert anyámkénk szerettem és annyit segítettem neki, mint otthon a saját anyámnak.
(válasz orrodnál tovább láss 64. hozzászólására)


65. sziszi05282017-05-21 09:06
Azért vállaltam be a fiúknál is, mert ha már a mi szobánkat plusz a felvezető lépcsőt megcsinálom, akkor már hozzáveszem a másik két szobát is, persze az elején nem tudtam mibe vágom a fejszém... Néha kiborultam és sírva mondtam, hogy én ezt nem csinálom, erre egyszer nem hoztam le napokig a szennyest, az egyim fiú keresett egy gatyát, anyós feljött és arra értem haza, hogy őrjöngve, ordibálva dobálja le az emeletről a szennyest engem hibáztatva... Vagy mondtam egyszer-egyszer, hogy jöjjön fel, nézze meg, szart rá finoman fogalmazva. Én azért segítettem neki ennyit, mert szerettem volna levenni a terheket a válláról, cserébe amiért ott lakhattunk... Sokszori eset:férjem füvet nyír/én havat lapátolok, sógorok meg alszanak vagy nézik :). Az egyik ráadásul rendszeresen lopott tőlünk, így zárat kellett csinálni a szobaajtóra, de anyós erre is legyintett, mert mai napig ő a kiskedvenc és nem lehet megbántani, vagy rosszat mondani rá vagy befogni a munkába.
Ez volt a két alapvető gond, hogy ha valamit nem csináltam meg időre (ekkor nevezett lustának meg beképzeltnek), illetve hogy nem gyűjtöttünk, utóbbiban igaza volt 100%-ig.
(válasz orrodnál tovább láss 63. hozzászólására)

64. orrodnál tovább láss2017-05-21 08:53
Már mindent leírtam az előzőben.:)

Értem én, csak fel nem foghatom. :))
(válasz sziszi0528 62. hozzászólására)

63. orrodnál tovább láss2017-05-21 08:44
Az Erzsébet utalványt idáig nem említetted.:) Azért írtam az előző véleményemet, mert a nyitó hsz-edből az derült ki, hogy 6 éven keresztül egyáltalán nem szálltatok be a rezsibe, kajába, kvázi ingyen éltetek. És zömében inkább a szülőkkel való kapcsolatról szól az egész téma, mint magáról a fórum címről, az unokázásról. Persze értem, hogy ahhoz, hogy itt lyukadj ki, kellett az előzmény. Nincs ezzel gond.:)

Az, hogy a másik 2 fiú szobáját is te takarítottad, hát ne is haragudj, de ez nem normális dolog! Ezt már a legelején nem kellett volna bevállalnod. Ez nonszensz, ilyet még nem is hallottam! Minden ember életében eljön a pillanat, amikor legalább a saját szobáját rendben tartja. Az esetek zömében az ember fia, lánya már nem is szereti, ha betekintenek a privát szférájába. Tudod ki takarította volna a hányadékukat, koszos zoknijukat, gatyáikat! Azért, hogy anyós ne kapjon idegbajt? Atyaúristen! Hát én hagytam volna úgy a kupis szobájukat, ahogy volt! Aztán majd a kedves mama lerendezte volna a trehány fiaival úgy, ahogy akarta volna.
Anyós soha nem ment fel az emeletre, és nem látta, mi van ott, hát akkor hagytad volna a 2 díszpinty szobáját, egyszer csak eszükbe jutott volna takarítani. Ha nem megy le magától a koszos zokni, gatya, majd észrevették volna, ha nincs tiszta, amit felvegyenek.
Tudod, itt hibáztál. A jóindulatod ellenére. Ezt még a legelején kellett volna megoldani, szóvá tenni a sógoraidnak, hogy te nem a csicskájuk vagy. Vagy beszélni erről a férjednek. Vagy neki is tök természetes volt, hogy takarítod 2 felnőtt ember szobáját?

Nem bántásnak szántam, amikor azt írtam, hogy nekem úgy tűnik, sajnáltatod magad. Tényleg nem mindegy, hogy mekkora lakásban, hány ember után takarítunk, mosunk, mosogatunk. Pont ezért kellett volna leosztani a feladatokat.
Anyósod merevsége is elég érthetetlen, de még most sem világos, mi történt az utolsó évben, ami miatt elzavart a lakásából. Az a nő, aki éveken át szeretett. És most idézek az 1. hsz-edből: "Szóval éltünk szépen egymás mellett, engem mindig is lányukként szerettek, ugyanúgy, ugyanannyit kaptam a 6 év alatt, mint a másik 3 gyereke." Mi történt, ami miatt ez egycsapásra megváltozott, és ki lettetek dobva.

Értem én, csak fel nem foghatom.:)
(válasz sziszi0528 60. hozzászólására)

62. sziszi05282017-05-21 07:47
Még egy dolog, csak hogy értsd: reggel keltem korán (4-fél 5), munka előtt mosás vagy vasalás, szobák rendbetétele, 6-ra munka ott gürizés 2-ig. 3 ember munkáját láttam el, egy egész bölcsiben én voltam egyedül a takarító-konyhalány-dadus. Ez mindennapi felmosást, takarítást, emeletre való le-fel szaladgálást (a tálalókonyha lent volt, a bölcsi az emeleten), kajakészítést, tálalást, naponta többszöri mosogatást (26 gyerek+felnőttek+badellák), mosás-vasalást, ablakpucolást, fektetők letételét, porszívózást, terasz slagolást, fertőtlenítést, papírmunkát jelentett. És utána rohantam haza, hogy mire hazaér anyós, otthon is rend legyen (elmosogatni-eltörölgetni, stb, stb). Vagy ha nem hazamentem, akkor suliban voltam vagy órán vagy vizsgán. És a munk plusz otthoni teendők mellett, amiket leírtam párhuzamosan csináltam két diplomát (még nem fejeztem be az elsőt, kezdtem a másodikat, míg végeztem a másodikkal, iratkoztam be a harmadikra). szóval nem gyenge évek voltak azok... És ha hétvégén nem keltem "csak" fél 6-6-kor már ment a mosógép és akkor is duzzogott, mert ő 5-kor kelt és már mosni kellett. Mondtam neki, hogy jövök, csinálom (soha de soha nem aludtam tovább 6-nál, még hétvégén sem, de igen egyszer, a lagzi után...), erre besérült, hogy nem kell, majd én csinálom. És éreztem a cinikusságot a hangjában, mert ő ugye már 5-től fent volt én meg 6-ig aludtam. Nem szóltam egy szót sem soha.
(válasz orrodnál tovább láss 54. hozzászólására)

1 2 3 4