Sikertörténetem (beszélgetős fórum)

Hát, amin Te is végigmentél! Milyen sorsok vannak, nem is gondolná az ember.

Az én történetem nem ilyen sikeres - sajnos. De ezt tudjátok miért. Ez egy külön cikket megérdemelne.

Kemény, erős asszony vagy! Minden elismerésem a Tiéd és persze Verácskáé is, mert Ő is sok mindenen keresztül ment már. Nem utolsósorban a család szeretete, segítése, a nagy akaraterőtök nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Ti történeteitek sikeresek lettek!

Tünemény Luca............legyen benne sok örömöd!

Nekem nagy lovaim vannak, (32,29),de nagyon szivesen emlékezünk a kiskorukra.

Igen, gondoltam, hogy elírtad!

Akkor a te életedet sem irigyli senki! Nem lehetett egyszerű. Csodállak, hogy talpraálltál. Én is optimista vagyok, de ez hihetetlen sok traumának tűnik.Erős vagy, és maradj is erős. A lányodnak szüksége van rád. Akár az enyémnek rám. :D

Alapvetően optimista vagyok,ezért sikerült a legrosszabb helyzetekből is kimászni.Természetesen ebben a férjem sokat segitett.

1979.januárban megszületett a lányom,veszélyeztetett terheség után.Szinte lemondtak az orvosok róla,intenzivre került.

Májusban Anyukám öngyilkos lett,4-ére sikerült szegénynek.

Ezután kiderült,hogy lányom nem úgy mozog,ahogy egy féléves babának kellene.Kivizsgálták...............agykárosodott.Mozgatóidegek egy része elpusztult.De mondta a doki,hogy folyamatos tornával átveszik a funkciót a nem használt sejtek.14 éves koráig heti 2x Pető Intézet,heti 2x hajnalban úszás a Spariban,délután logopédus.

'95-ben Apukám belesett otthon a katedrál üveges ajtóba és elvérzett délutánig,mire a 2 felesége megjött a munkából.

Ezután jött nekem a mellrák.

Ma már túl vagyok mindenen,a lányom 3 diplomás,van munkahelye,már csak a jobb kezét nem tudja finom mozgásokra használni,de a mai napig jár tornázni,úszni,masszázsra.

Szóval ,úgy érzem tényleg sikertörténet az enyém is..............megedződtem a nehézségekben és azóta örülök minden napnak,élvezem a napi kis csodákat.Jobban értékelem az élet mindennapjait,ami mellett addig elrohantam.

Szia!

Itt is hagy gratuláljak a kitartásodhoz és a kislányodhoz!

4 éve tüdőszűrésen vették észre, hogy a páromnál baj van. Végül szeptemberben műtötték, a jobb oldali felső tüdőlebenyt távolították el. A műtét utáni első 24 órát mindenki az intenzíven tölti, ezzel nem is volt gond. Csakhogy a párom este annyira rosszul lett, hogy lélegeztető gépre került. Nem kívánom senkinek azt a látványt és az érzést, amikor úgy mész be, hogy az illetőnek sétálni kellene, ehelyett magatehetetlenül fekszik az ágyhoz és gépekhez kötve. Szerencsére 3 nap után lekerült a gépről, 6 nap után az intenzívről is. Az állapota annyira volt súlyos, hogy mikor visszakerült az osztályra, többen döbbenten állították meg, hogy :" Hát te még élsz?"... Szerencsére áttétek nem képződtek, a műtét után utókezelésre sem volt szükség. Részt vett egy kísérletben, de azt a mai napig nem tudjuk, hogy gyógyszert vagy plecebót kapott, de végülis mindegy, a lényeg, hogy jól van, itt van köztünk. És január 3-án megszületett a kisfiúnk is:D

Nem akarok közhelyeket mondani.................iszonyatos tragédia lehet,ha valakinek a gyereke elmegy.

Valóban nem néztem meg az adatlapodat,mert még új vagyok,bár régen regiztem,de nem fórumoztam.Ettől kezdve megnézem én is mindenkiét.Itt a magyarázat,hogy a keresztnevemen szólitotok,eddig nem értettem.

Drága Erika!

Boldog születésnapot kívánok! Nagyon megható a Te történeted is, én annyira át tudom érezni a bajotokat, hiszen (lehet, hogy Te nem nézted az adatlapomat, de az én lányom is beteg volt). Verácska tudja, hiszen egy városban lakunk.

Verácska és a Te betegségetekből való felgyógyulásotok - az ilyen hétköznapi embernek, mint én - erőt ad a mindennapi bajok, problémák leküzdéséhez!

Gratulálok!

Nekem holnap lesz a 11. éves szülinapom,akkor is hétfő volt...............Levették a mellemet,mert rosszindulatú volt a dög.

Nálam semmi nem jelentkezett.A szomszédnőm fél elmenni az onkologiára ,igy én is kértem időpontot,hogy támogassam Ő nem jött el.Nekem nagy mázlim volt,mert jó,hogy elmentem.Az uh kimutatta,hogy a bimbó mögött rejtözködik a dög,áttétet adva a nyirokcsomókba.Nem volt időm belemerülni az önsjnálatba,mert rá 2 napra nagy mütét volt.Kemo,sugár,kemo,gyógyszer 5 évig.

A férjem és a gyerekeim támogatása nélkül lehet,hogy nem csináltam volna ilyen nyugisan végig.Mondogatták,hogy mindjárt elmúlik a félév és a kezelések végére érünk.Nem kezeltek betegként,de sokat segitettek.Pozitiv volt mindenki,talán fel sem fogtuk,hogy rosszabb kimenet is lehetett volna.Mütét után 2 évvel rekonstrukciós mütéttel helyreállitották a mellemet és a másikat is felvarrták.Ismét 20 éves szinten voltak a cicik. :-))

Holnap pezsgőzünk,megünnepeljük az új szülinapomat.Éppen a nagykontroll vége felé vagyok,minden ok.

Kissé tömöritve mondtam el,de igazán nem lehetséges ezt leirni,mit érez a nő,mit érez a család.Viszont ez egy jel volt,hogy át kell éretelmezni az életemet.Sok felesleges,idegesitő dolgot csináltam addig.Ma arra törekszem,hogy csak a lényegessek foglalkozzak,élvezzem a mindennapok örömét-mert akad naponta,hacsak icipici is-.Nem rohanok el az élet mellett,hanem mindennapot kihasználok.

Szia!

Ez egy csodálatos történet! Megható, felemelő, elgondolkodtató és erőt adó - ez mind egyszerre! A másik fórumon nem akartam firtatni, milyen betegséggel küzdöttél. Most derült ki számomra, mi volt a baj. Hál'Istennek, már vége. Gratulálok gyönyörű kislányodhoz, és nagyszerű férjedhez is, aki végig melletted állt a nehéz időkben! Nagyon jó egészséget és boldog, örömökben gazdag életet kívánok nektek!

Drága Verácskám nagyon megható a történeted ezt én se tudtam és örülök, hogy meggyogyultál és életet adtál egy csodálatos kislánynak.

Kívánok nektek jó egészséget és boldog örüömteli életet.

Kedves Vera!

Orulok,hogy meggyogyultal!Biztosan nagyon nehez volt az "ut" vegere jutnod.De sikerult!!!!

Csodalatos parod van aki mindig melletted all!

Luca fantasztikus teremtes! :) Gyonyoru baba!Sok boldogsagot es egeszseget kivanok nektek!

Nem tudok Neked mást írni ,csak nagyon sok sikert és betegség mentes életet .Sok erőt és kitartás .Mert Lucónak nagy -nagy szüksége van Rád.

pussz:Szilvi

Szia!

Már akartam kérdezni tőled, hogy milyen betegséged volt, csak még nem mertem, de ezt nem gondoltam volna. Örülök, hogy volt elég erőd és sikerült legyőznöd ezt az alattomos kórt. El tudom képzelni milyen szörnyűségeken mentél át, mert egy számomra nagyon fontos ember is küzdött, de hiába volt minden kezelése sikeres, a szervezete feladta és sajnos már nincs köztünk.

Örülök, hogy mindezek után megszülethetett a babád, kívánok nektek nagyon sok sikert és boldogságot az életben, őszintén...megérdemlitek!

Drága Verácska!

Nagyon megható a történeted, nem is bírtam ki sírás nélkül.

Soha nem gondoltam volna, hogy min mentél keresztül. Eddig is nagyon szerettelek, de ezután nagyon-nagyon és nagyon becsüllek! Óriási gyógyulási akaraterőd sikert eredményezett. Nagyon becsüllek érte! Örülök a Kicsi Lucának, hogy világra jött és hogy egészséges kisbaba lett! Legyetek nagyon boldogok együtt így hármasban!

Szia!

Köszönöm szépen a jókívánságokat! Egyet értek veled, mindenkinek nagyon oda kell figyelnie magára, és semmilyen orvosi kezelést vagy ellenőrzést sem szabad halogatni. Még egyszer köszönöm!

Szia Vera!

Nagyon örltem a sikertörténetednek és kívánom , hogy az élet minden területén ilyen sikeres és boldog legyél. Nagyon tanúlságos a történeted, és biztosan másoknak is ad erőt a gyógyulásban, de ehez az kell, hogy mindenki időben forduljon a megfelelő orvoshoz a betegség kezdetén.