Információ visszatartás a kórházban – avagy szüléstörténet másképpen (beszélgetős fórum)

Szerintem megkaptál minden információt. Miről kellett volna még tájékoztatni? Minden apró adatról? Örülj, hogy nem nálad volt a gyerek, lehet, hogy te nem ismerted volna fel, hogy gáz van.

Az, hogy hányszor szúrnak gerincbe vkit, nem feltétlenül az orvos ügyetlensége vagy hibája.

Szerencsére a két szülésemből mindkettő jól sikerült. Nagyon nehéz lehetett az a két nap. Megértem a cikk íróját. Csak annyit fűznék hozzá, hogy elhiszem nehéz lehet otthon orvosnak, nővérnek lenni, de úgy bánnak az anyákkal, mintha egy darab hús lennél. Ezt úgy mondom, hogy egyszer otthon és egyszer Németországban szültem. Az otthoni ápolókkal és orvosokkal ellentétben az itteniek nincsenek leterhelve. Humoruknál vannak, kipihentek és nincsenek befásulva és emberként kezelnek, vagy még annál is többnek: FRISSEN SZÜLT ÉDESANYÁNAK. Hormonokkal, fálydalommal és a többivel együtt.

Mellesleg éppen elváltam a páromtól, és ez úgy jön ide, hogy feltételezésem szerint azért ilyen nehéz ember, rosszul kötődő felnőtt, mert 8 hónaposan egy betegség miatt elvették az édesanyjától 2 hérte. Sajnos. Ma már tudjuk hogy ha egy kisbabát elszakítanak az édesanyjától, az súlyos sérüléseket okoz a kicsi AGYÁBAN. Visszafordíthatatlan sérüléseket. Nem kell ezt elbagatelizálni. Lehet gyógyítani emberségesebben is.

Még valami...Az előző gyermekem is kora baba volt, Oktató kórházban szültem vidéken... Megindították a szülést mert nem tudták kiszámolni mennyi idős a baba. Mikor kiderült kora baba lett, bepánikoltak...kifogtam egy fiatal gyerekorvost, aki minden vizsgálat nélkül elküldte a fiam másik megyébe kora klinikára. Nekem szülés után annyit mondott, kora baba valószínű nem marad életben. A fiamnak semmi baja nem volt, nem is értették miért küldték oda, így pár nap múlva jöhetett is haza....

... ilyen is előfordul, és ahogy előbb írtam, van másik oldal is.

....és igen, valóban nagyon leterheltek

nekem is kora babám volt, szintén légzési problémával született,császárral szültem, . Én 1 hét után foghattam meg, ami iszonyat rossz volt, viszont folyamatos tájékoztatás kaptam naponta 2-3x is, még azt is tudtam mikor mennyit evett. Amíg én nem tudtam menni, addig a férjem és a szülész dokim hozták az infókat róla.

Szóval lehet ezt így is, úgy is...

Na meg vizitkor a főorvos is mindig kötelezően kérdezte a dokikat, nővéreket mi van a babával, és írták is a kórlaphoz..

A kórház kilétéről van egy tippem, én inkább másik megyébe mentem szülni...

Nem értem a problémát!

Önmagában a baj a babával az baj volt, de a többit nem értem.. Ez így van nagyjából mindenkivel.

Sajnos ebben én is olyan ember sztoriját látom, aki bele sem gondol, hogy milyen lehet a bot másik végén. Milyen lehet egy orvosnak, nővérnek.

Meglehet, azért is nyilatkoztak szűkszavúan, mert még ők se láttak mindent, hogy mi lesz, milyen baj jöhet még elő. Nekem is csak annyit mondtak mindig fél mondatban, hogy még várni kell, még nem tudjuk. Kész.

Nem, nem állnak le pletykálni a folyosón, időpont, várás, stb..

4 gyerekszülés, egy daganatos műtét és egy terhesen való életmentő műtét után azt látom, hogy igen, vannak néha fáradt, ingerült egészségügyi dolgozók, de érdekes, az érintett 6-7 kórházban, ahol kezeltek (volt benne vidék is) én annyira kirívó esettel soha nem találkoztam az egészségügyben.

Láttam viszont csomó olyan embert, aki nem tudja, hol van, és azt hiszi, hogy Amerikában a no.1. osztályon van.. És azt hiszi, hogy a valóság és Amerika között a hiszti, a jogok hangoztatása, és a kiabálás meg a hőzöngés az átjárás.

De ha az esetedben tévednék, én kérek elnézést, mert az is lehet, hogy tényleg mulasztás történt, mert nyilván olyan is van.

lehet én leszek a rossz de leírom...

szerintem a hormonjaid indultak be csupán,előjött belőled az anyatigris,de mint írod jött egy orvos és vele egy nővér,elmondták mi a helyzet,nyilván biztosat nem tudnak mondani,ha még ők sem tudják mi a baj...aztán később az inkubátor mellett azt is elmondták,hogy volt röntgen ahol ezt és ezt látták...nekem ezek elég tájékoztatás jellegűnek tűnnek.Biztosat pedig csak akkor fognak mondani,ha már biztosan tudják mi a baj.Az,hogy nem vehetted ki az inkubátorból meg a baba érdekét szolgálta gondolom.

"Nem értettem, hogy miért nem jut senkinek eszébe, hogy ennek a gyermeknek van egy anyja is, aki ágyhoz kötve szenved. "

Ne haragudj,hogy ezt mondom,de ez senkit nem érdekel.Nekem picit hisztinek tűnik az egész...több alkalommal voltam már kórházba a gyerekemmel,látom,látjuk mennyire le vannak terhelve az eü.dolgozók.Soha nem vártam,hogy körbenyaljanak!Vannak közöttük bunkók is az igaz,de ott éppen a gyereked volt a lényeg.Az ilyen helyzet senkinek se könnyű,mindenki bizonytalan,mindenki kétségbe van esve...de nem is értem,tulajdonképpen még mit vártál volna.Elmondták mit csináltak,hol van,mehettél,láthattad (igen te mész,miért? tolják ki neked az intenzívről?) helyrehozták,hazaengedték,gondolom ott akkor el is mondták mi történt,mi volt a probléma,ha meg mégsem akkor a zárójelentésen elolvashattad.

Fogalmam sincs, hogy az apukának mit mondtak és mit nem. De azért még ha ezt nem is érted, azt értsd és tudd, olyan nincs, hogy nem mondanak "semmit".

Meg kell kérdezni ki a gyerek kezelőorvosa és név szerint őt keresni, megvárni, időpontot egyeztetni majd feltenni a célirányos kérdéseket.

Nagyon sajnálom, ami veletek történt. Borzasztó lehetett ez a bizonytalanság. Én sem értem, hogy miért nem mondták, hogy tulajdonképpen miről is van szó. Vagy mire gyanakodnak.

Túl vagytok rajta és ez a lényeg!

Nem gondolnék direkt információ visszatartásra. Arra viszont igen, hogy kevesen vannak, sok a beteg és a váratlan helyzet. Igen, tudom ez akkor sem ok arra ami veled megtörtént. De sajnos ezek az anomáliák előfordulnak az egészségügy minden területén.

Véleményem szerint a szülés orvos "tötyökölése" is megérne egy misét ha tudta, hogy kevés a magzatvíz nem szabadott volna időt húzni.

Mindenesetre az a lényeg, hogy jól vagytok

és ez köszönhető az ellátó személyzet (koraszülött összes dolgozója) tapasztalt, gyors és rutinos szaktudásáért és munkájáért. Köszönet érte. Gondolom ezt már így utólag mint, ahogy leírtad te is így gondolod:)

ui: a beleegyezőt nem aláíratni súlyos hiba az orvos részéről, kivétel ha acut életveszély áll fenn.

Szia!

Sajnálom, hogy ilyen tortúrán kellett átesnetek, de örülök, hogy minden rendben van most már és együtt lehettek. :)

Teljesen átérzem, ami Benned zajlott. A második lányom 35. hétre érkezett. Altattak eleve, szóval nem sok infóm volt. DE a páromnak sem!!! Csak annyit mondtak, hogy kapnia kellett egy kis oxigént. Végül csak átkerült a koraszülöttre és az is érdekes volt. 15 perceg egyik kórház sem tudta, hol van a lányom. A papír ott, a lányom itt... kész káosz. 6 óra után még ez is cseppet kiakasztott. 12 napig voltunk a koraszülöttön, de csak itthon tudtam meg, hogy az a kevés oxigén finoman szólva életmentő volt és nem is olyan kevés, mert 2-es apgar-ral született meg a kincsem.

Szóval ennyit az információkról. A lényeg, hogy rendben van. :)

Sok boldogságot kívánok Nektek is! :)