Titokban, tilosban (beszélgetős fórum)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Titokban, tilosban
Szerintem nem a megcsaláson lehet kiakadni, hanem a módjáról és mikéntjéről. Viszont senki nem olyan balga, hogy már a félrelépése előtt tudja és be is vallja ezt a párjának. Utána pedig már ott az erkölcsi megítélés.
A fórumindító már jó ideje hurcolja a problémáját, miközben párterápiára jár és a férjét meghagyja hiú ábrándjában.
Gondolom, nem szívesen bontaná fel a házasságát, de boldog házasság ebből már nemigen lesz. Így is megöregedhetnek egymás mellett, de az nem az igazi és nem is igazodik a fórumindító vérmérsékletéhez.
A jövő kétesélyes, ha válik. Vagy megtalálja a párját, vagy csak a szexet. Nem könnyű dönteni, de hazugságban élni sem.
A régi időkre visszaemlékezve, azt hiszem, hogy némely asszony még örült is, ha békén hagyta az ura.
"Hol van már a tavalyi Hóden?" A 22-es csapdája. :)
De nagyanyáink nem válhattak, érted. A 20.század bőven elejéig, talán feléig, nem volt ám olyan, hogy a gyereket az anyának ítèlték, vágod? Sem a vagyon felezése vagy házassági szerződés.
Ha valaki vált, akkor a gyerekek is és az összes vagyon, a nő vagyona is, minden minden a férfit illette. Jóhogy ültek a pitsájukon a nők, hogy a viharba ne! Ne idealizáljuk már ezeket a számomra még "sötét" korokat, nem azért maradtak nagyanyáink, mert azt kellett mérlegelniük, hogy most akkor a gyerek hányszor látja a másik szülőt. Vagy mert halálosan szerelmesek voltak. A tét az volt, hogy talán ők egyszer sem láthatták volna a gyerkőcöket, vagy ritkán és pénz nélkül meg mehettek cselédnek vagy a bordélyba.
Ezek a dolgok ma már nem húzhatók râ a családokra, hiszen minden nő szabad. Tehát semmi szüksége rinyálni, hogy jaj de rossz neki, mert ha akar, kiléphet. Inkább arról szólnak ezek a topikok, hogy tapsoljuk meg, hogy mekkora hős vagy ríjjunk együtt vele, hogy micsoda mártír, meg bólogassunk.
Szerintem meg van benne egy adag életképtelenség, hiszen nagyon sok lehetősége van, hogy ne így kelljen valakinek szexhez jutnia, nagyanyáink ezzel szemben tele voltak korlâtokkal, amiket rájuk erőltettek. A feminizmus célja nem az volt, hogy a nő is kezdeményezhessen, vagy hogy a nő fizessen az étteremben, vagy hogy a nők férfimunkát végezhessenek. Hanem tulajdonképpen kezdetben arról, hogy ha te örököltél a szüleidtől anyagiakat, azzal te is rendelkezhess, ne csak a férjed. Milyen igazságtalan volt már ez a dolog, hogy egy nőnek nem lehetett magántulajdona még a szüleitől örökölt vagyona is a férjhez került, semmi felezés vagy ilyenek. A nőnek semmi. Vagy hogy férfimunkákat már igenis végeztek a nők csak nem kaptak érte annyit. Meg hogy elvették a nőktől a gyerekeket.
Ugye világos, hogy nem azért született a feminizmus, mert a nők megunták a hímezgetést meg a mosogatást?
Ilyen történelmi háttérrel szerintem olyan időpocsékolás azon picsogni, amiről ezek a fórumok szólnak. Nem, nem fogom megtapsolni. Pedig nem vagyok erkölcscsősz, de engem irritál ez a fajta mártírkodás, ennyi.
Persze nyilván ez csak egy feltevés. Az elején amikor mégis vállaltam, hogy hozzáfűzöm a gondolataimat a témához én is így gondoltam ezeket. Akkor elég sokan csak egyre tudtak koncentrálni, hogy micsoda dolog, hogy megcsalta. Ez volt a fő dolog. Azóta egyre több olyan hozzászólót látok mint pl. te. Valahogy úgy érzem, hogy többen megértik, hogy mit akartam írni. Nem azt támogatom, hogy ha a pár hibáján kívül történik valami akkor ez a megoldás, hogy lépjünk félre. Egyszerűen arra akartam kitérni, hogy annak akinek van igénye mivel 15 év van közöttük nem biztos, hogy olyan könnyen azt válassza, hogy megtartóztatóvá válik. Főleg nehéz, hogy állítása szerint a férj már elutasító. Én még ágyba bújnék, de ő nem. Ráadásul semmilyen formában nem hajlandó. Ezt tisztázni kellett volna, hogy a férj egyöntetűen elődöntötte, hogy ő a továbbiakban nem, na, de ott a feleséged aki még nincs 40.Nyilván a feleség szereti a férjét és belekerült egy olyan szituba, hogy lehetősége adódott szexelni és megtette, mert az emberek a könnyebb utat válasszák sokan.
És igen ki vannak akadva itt egy páran, hogy hú megcsalta,bűnös. Én értem, de nagyanyáink amit te is írtál. Hány ilyen volt. Nekem a gyerekeim dédije az apai részről árulta el amikor az előző férjemmel nem mentek jól a dolgok, hogy ő is mennyit tűrt, mert a férje rendszeresen félre járt. Hány idős párt lehetne elítélni, mert az egyik így oldotta meg. Az ember lehet, hogy sosem tudja meg, hogy megcsalják folyamatosan. Nekem a férjem folyamatosan félre járt ráadásul a közvetlen közelemben. Ugyan persze kiderült, de véletlenül. Nem a közvetlen közelemben lévők árulták el. Engem ugyanúgy imádott a férjem, ő is inkább félrement, mert nem akart szakítani, esze ágában sem volt. Akkor hol itt a beszéljük meg. Persze sokan vannak akik egyenesebbek és ezt a fajta dolgot elítélik, de szerintem többen akik inkább félremennek. Pedig nálunk semmi probléma nem volt a szex terén.
Akik 20-30 éve házasok, tisztában vannak egymás igényeivel és többnyire összeszoknak. Még idősebb korban sem ritka, hogy egy jó kapcsolatban a testi érintés ritkaságszámba menjen. Esetleg 80 évesen már nem, de azt a kort még nem értem el. :)
Gond akkor van, ha az egyik teljesen elutasítóvá válik, míg tisztában van vele, hogy a másik igényelné. Ezt ki, hogyan oldja meg, teljesen egyéni. Nem tudom, mert erről nemigen beszélnek.
Régen a nagypapa az asztal körül kergette a nagymamát, vagy a nyilvánosházba ment. A nőknek nem volt még hormontartalmú gyógyszer, nehezen volt kezelhető a menopauza problémái.
Az asszonyok is félreléptek. Nem mindenki, de biztosan volt rá példa, hiszen nagyobb volt a korkülönbség is a javukra.
Az egészséges házassággal együtt jár a szex. Ha valaki le tud mondani róla a másik miatt, tegye. Ha nem, akkor sem hibáztatható.
"ugyanolyan szemet dolog nemet mondani, es onzo modon nem tekintettel lenni a masikra, nem venni figyelembe az o boldogsagat, normal eletet, vagyait"
Én is ezt próbáltam finoman elmagyarázni. Még mindig azt mondom, hogy először lekellett volna tisztázni, hogy neked ami nem megy, nekem arra szükségem van, de itt a partnernak is segíteni kell, ugyan nem tudom, hogy hogyan, de a lényeg, hogy az, hogy elzárkózom az ugyanolyan nem korrekt dolog és ebben én mássalhangzóval egyet értek.
Az, hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon, nem fog menni.
Mindig frusztrálni fog, mert bűntudatod van, de ez nem fog megakadályozni abban, hogy újabb szeretőt találj, ha a jelenlegi már nem lesz. Már belekóstoltál, nem fogsz lemondani róla.
Ha nagyon fontos számodra a szex, ne csapd be a férjedet, mert az sokkal jobban tud fájni. Ugyanakkor te is tükörbe tudsz majd nézni.
Azt mondják, hogy amiről a másik nem tud, az nem fáj. Ez igaz, de az is, hogy nincs olyan titok, ami ki ne derülne és akkor botrány van, megszégyenülés, megalázás.
Szerintem a férjeddel nincs őszinte beszélgetés, különben ő is elmondaná, hogy mennyire bántja a kialakult egészségi állapota és tart attól, hogy ezért akár el is hagyhatod. A lelke mélyén már régen ott a gyanú. Ismer, ismeri a szexuális beállítottságodat, az igényedet. Látja, hogyan öltözöl, készülsz, látja a kielégültségedet.
A párterápia a ti esetetekben, csak egy alibi, időhúzás, fedősztori.
Hiába szereted a férjedet, nem fogsz tudni mellette megmaradni és a szereteted lassan csak, mint ember felé irányul.
Egy ilyen házasság számodra, kényszerházasság és azzal, hogy megírtad, felmentést szeretnél kapni.
Szerintem igen, mert így mindenki boldogan élhet tovább. Őszintén, én többre becsülök egy nőt, aki esetleg többször volt házas rövidebb ideig de korrekt volt azokban is, mint egy olyat, aki csak azért marad benne, mert hát az eltöltött évek meg minden, közben meg semmi közük egymáshoz.
Hogy muszáj-e szexelni, hát a muszáj egy elég ronda szó erre, a házasságra vonatkozó törvènyekben igen, ez kötelesség/jog is (ha már a nem teljesítése elfogadott válóok is), de ha valakinek megfordul a fejében, hogy muszájból csinálja vagy kötelessègből de nem tàrsul hozzá elégedettség érzése, inkább kerülné, akkor megmondom őszintén, hogy "ivarérett"'korban lévőknél egy ilyen házasságnak lőttek. Az én olvasatomban legalábbis igen.
De akkor is, ha az egyiknek le kell mondania erről, a te általad említett példa, hogy pl betegség. Hát izé, szerintem egy idő után bárkinek elege lesz egy ilyen szituból és valahol felszínre tör az egész, hogy hiánya van, ezért a másikra való tekintettel is jobb tisztázni, hogy nyitott, vagy hogy válnak. De önkényesen elhatározni, hogy márpedig nyitott, úgy, hogy a másiknak nem mondja meg, ez a másik hülyének nézése.
Ne személyeskedjünk, nem rólam van szó. De köszönöm aggódásod, az én libidómmal és nemi életemmel minden a legnagyobb rendben.
A társsal való szex más, mint a sima, mert nagy szerepet játszik benne az intimitás. Viszont intimitás létezik szex nélkül is. Akárhogyis, a nőknél előfordul, hogy idővel nem nagyon kívánják a szexet. Nem tudom, hogy miért, de előfordul.
Az, hogy kizárólag csak vele szexelhetek, egyben azt is jelenti, hogy de vele muszáj?
A szerelem beteljesülése a szex, de nem a szereteté. A szerelem viszont többnyire elmúlik. Az rendben is van, hogy a friss házasok több időt töltenek az ágyban, mint azon kívül, de nem is az első években szokott gond lenni ezzel. Ha meg már valaki mondjuk 20 éve házas, vannak gyerekeik, szeretetben él a férjével, hagyja ott at együtt felépített életüket, mert nem kívánja a szexet? Én nem tudom a választ, csak érdelkődöm.
szerintem te nem akarod erteni a lenyeget, lehet, hogy szamodra nem annyira kapcsolattal egyuttjaro, elvezetes dolog a szex, ami nem pusztan szex, mert akkor barkivel, barmikor, hanem a tarsadhoz egy nemi, erzelmi kotodes is
ha en egy betegseg miatt nem tudnek tobbet szexelni (a nem kivanas az egyaltalan nem ez a kategoria), akkor igen, elengednem a ferjemet. ha valamiert megis egyutt maradnank, az a minimum, hogy nem problemaznek azon, hogy o megoldja maskent
ha csak annyi a trauma, betegseg, barmi kovetkezmenye, hogy en nem kivanom a szexet, akkor ezerrel azon dolgoznek, hogy ez a problema helyrealljon. magam miatt is foleg, de a parom miatt is
a szex nem egy szolgaltatas, ha az ember nem prosti, hogy mostantol nem nyujtom, ez van, fogadd el, mert ez nem jelent semmi extrat
olyan esetben megertenelek, ha valaki egy betegseg, baleset miatt keptelen a szexualis eletre, de az ember szereti, vele akar maradni, mert joban-rosszban. a nem kivanas az nem egy ilyen allapot. mert azon valtoztatni lehet. lehetne, de tobbnyire egyszeruen az egyik becsukja az ajtot, hogy marpedig neki nem fontos. ha a te okfejtesedet nezzuk, ugyanolyan szemet dolog nemet mondani, es onzo modon nem tekintettel lenni a masikra, nem venni figyelembe az o boldogsagat, normal eletet, vagyait
De a házasság létezése előtt is szerették egymást az emberek. Meg ma is, azok is szerethetik egymást, akik nem házasok, csak arra reagáltam, hogy írtad, hogy jár-e a szex. Nos, törvény előtt ez egy teljesen elfogadott válóok lehet a mai napig, szóval járni jár.
Ha valakik úgy döntenek közösen, hogy nem teszik, oké, de ha ez nem egy közös döntés, akkor simán sérül a házasság intézménye. Sőt, régen, amikor csak egyházi esküvő volt, akkor is válóok volt, holott akkor még az anyagiak sem voltak tisztázva de egy dolog igen, ha az asszony elment a paphoz, hogy nem volt meg a nászéjszaka sem, kutya kötelességük volt az isten előtt megköttetett házasságot is felbontani. Hiába van benne a szövegben, hogy betegség, egészsèg. Érted, szeretet ide, szeretet oda, a szerelem beteljesülése a szex is, ne mondjuk már, hogy pont a házasság ne szólna arról. Igenis, ha nincs szex, hiányzik egy alapkő és ezzel bárki érvelhet, mielőtt elkezd mellé járni.
Máskülönben, ha nem a szexről szólna, akkor bármelyik kultúrában (nemcsak keresztény) bárki házason is szexelhetne bárkivel, mondván, hogy hát ő szereti a házastársát is, és hát az a lényeg. Korántsem. Minden kultúrában a házasság a kizárólagosságot jelképezi, ami a szexre is vonatkozik. Megfogalmazhatod szebben, de ettől még marad így.
De azt mondja, hogy: elfogadjátok a gyerekeket, akikkel Isten megajándékoz!
Márpedig ezekért az ajándékért meg kell dolgozni! :)
És az egyháznál a házasság lényege a gyermek.
Amikor évekig egyedülálló voltam, akkor is kibírtam valahogy. Nem ezért hiányzott nagyon egy partner.
Étel, fedél és társai nem nagyon jár. Legalábbis nem tudok róla, hogy ezt bárki biztosítaná. Ha meg megteremted magadnak, akkor az nem jár, hanem megdolgoztál érte.
De gondolj bele fordítva. Történik veled valami, egy betegség, egy trauma, bármi, aminek következtében nem kívánod többé a szexet. Mit teszel? Azt mondod a férjednek, hogy bár még mindig ő életed szerelme, mégis váljatok el, mert neki jár a szex, de te nem tudod megadni többé?
minden esetben jar a szex neked, mint ahogy minden, a normalis elettel jaro dolog, etel, ital, fedel a fejed fole, figyelem, torodes, mint irtad, szeretet, munka, penz stb.
az nagyreszt rajtad mulik, hogy te elsz-e ezekkel a dolgokkal, megteremted-e magadnak.
vagy azt akarod mondani, ha peldaul egy huszoneves ferjhez megy, 1 ev mulva kozli a ferjecske vagy asszonyka, hogy marpedig o tobbe nem szexel a masikkal, mert nem akar, az egy teljesen normalis dolog, amit el kell fogadni pusztan azert, mert osszehazasodtak, es igy kell leelni egy eletet? de mondhatna 10 vagy 20 ev mulva is. ugyanez ervenyes, ha a szexet kicsereled a szerelemmel vagy szeretettel vagy beszelgetessel vagy barmivel, ami fontos egy kapcsolatban
azt mondja apjuk neked, en tobbet nem szolok hozzad, vagy en nem szeretlek, neked akkor is egyutt kell elned vele eleted vegeig, mikor ez neked rossz? mert ha jo, akkor nincs problema :D
További ajánlott fórumok:
- Hogyan tarthatnám titokban, hogy ne kerüljön a munkahelyembe?
- Ti is mesebeli királykisasszonynak érzitek magatokat titokban?
- Mit tennétek, ha nem tudnátok eldönteni, hogy a párotok hazudik-e vagy nem?Arra gondolok, hogy szerintem ismerkedik titokban más lányokkal.
- Szerintetek miért ír a pasim titokban egy régi exének?
- 16 éves lány titokban tetováltatott. Felelősségre vonható a tetováló ha nem volt szülői bele egyezés?
- Elmondani vagy titokban tartani?