A szerelem egyik fokmérője, hogy akarunk-e közös gyereket? (beszélgetős fórum)

Kb. ez nevezhető fellángolásnak. No, meg azért két-három èv alatt meg is ismeri az ember egymást egy kicsit.

Egyébként én a szexuális ösztönön kívül az anyai ösztönre is gondoltam...mikor az ittlétünkről írtam. Ezek nèlkül az ösztönök nélkül nemigen lenne ember a világon. Viszont nem hiszem, hogy pusztán a "dugást" szerelemnek neveztem volna. Sem a szexuális ösztönt. Ez egy komplexebb dolog, minèl inkább belemerülök annál inkább így gondolom.

Majd megismersz egy olyat, akiről nem csak az fog eszedbe jutni, hogy mennyi mindent megtettél érte te, hanem az is, hogy mennyi mindent tesz meg érted ő.

Sőt, emlegetni fogod első körben azt az énedet, amit az ő szemében látsz. Akkor tudni fogod, hogy igazit találtál.

:)

Az étkezés is ösztön, meg a zsákmányszerzési is, mégsem ütöd le a sarki hamburgerest egy adag ételért.

Az ösztön nem uralkodik, hanem uraljuk, az csak egy késztetés. Ezért nem vizelünk az utcán, nem csevegünk munkaidőben, nem szexelünk az Oktogon közepén, hiába mondja ezt egy ösztön.

Sokan, sokféleképpen definiálják az ösztöneiket. De szerelemnek hívni két év szexmániát, és utána mondjuk szakítani, mert "elmúlt a szerelem", elég baj.

Az a szerelem, amikor már megismertem nagyjából a másik személyiségét, az úgymond "hibáit", mindenféle szokását és mindezekkel együtt nélkülözhetetlen és pótolhatatlan a személye az életemben. És ha vírusos betegen izzadtságban fetrengve sem undorodom tőle, vagy amikor bulizás után a kis lavórt bekészítve kocsmaszagúan befekszik mellém az ágyba. Másnap akkor is mosolyogva viszem be neki a kávét és ÖRÜLÖK, hogy velem van.

Ahogy ezeket írom, egyre rosszabb. Ilyen volt az a szemétláda, aki megcsalt. Hogy a franc egye meg... sem előtte, sem utána nem volt ilyen. Azóta sem találtam olyat sem, akihez legalább nagyon vonzódnék.

Nem én hívom ezt az állapotot szerelemnek.

Akkor nem értem a fellángolás az nem az, amikor érezzük ezeket a dolgokat, amiket leírtam, de csak rövid ideig, majd vègeszakad a kapcsolatnak?

Ez süket szöveg: küldetés :)

Nem kinevetlek, csak nevetek ezen a nyakatekerésen.

Azért akar valaki gyereket a másiktól, mert az immunrendszerük pont úgy passzol össze, hogy abból egészséges utódok születhetnek. Ezt 3 mp. alatt mérjük fel, tudat alatt, az illető által kibocsátott szaganyagok alapján. Ezért akarnak a kapcsolat elején folyton kettyinteni az emberek. De az csak a szaporodási ösztön, semmi egyéb. Ami azért csillapodik meg pár év alatt, mert evolúciósan új partnert kell keresnünk a szaporodáshoz.

Ezt szerelemnek nevezni, ennek elmaradását pedig küldetésmentes szerelemnek, kicsit erős.

Nem. Amit te szerelemnek hívsz, az a folyamat, a fellángolás, az igen,létezik. De nem az a szerelem: az a fellángolás.

Belehalnék a bánatba, ha szeretetben kellene élnem a férjem mellett, és még nem lennék 95 éves.

És írtam is, hogy én értem. Mondjuk a gyerekeimtől, ha megkérdezem, ők is szokták mondani, hogy hány gyereket akarnak. Szóval az ösztön az még olyankor is megvan,amikor még nem beszélhetünk szerelemről, gyerekeknél, csak ők az életüket így és így kèpzelik el.

Azzal teljesen egyetértek, hogy legyenek meg a körülmények.

Én már eleve azt se tudom, mi az, hogy a szerelem fokmérője.

Erős szerelem meg gyenge szerelem?

:D

Érdekes, hogy ennyire eltérnek a vélemények.

Nekem soha életemben, egy pici kósza gondolat erejéig sem fordult meg a fejemben, hogy legyen gyerekem. De tényleg soha. Lehetne gondolom, vagyis hát a jó ég tudja, ugye nem készültem ilyesmire soha.

Mikor megismertem a férjemet, akkor sem. És valahogy együtt sem alakult ki az a "hiányérzet", hogy na most még ez kéne, hogy TELJES legyen. Nekünk így teljes. És nem érzem kevesebbnek a szerelmünket ettől.

Az jó lehet. Én még olyan pasival nem találkoztam, aki így választott illatot.

Volt olyan, akinek kifejezetten a szagát éreztem illatnak :) amikor egy nehéz nap után nyáron leizzadva hazajött. Az volt a legjobb. Ne fürgyééé le :)

A testillatot átérzed mindene keresztül, íg vagyunk összerakva.

Amióta egyszer a férjem kapott ajándékba egy parfümtanácsadást, és kiválasztották a rá szabott parfümöt, azóta vallom, hogy az mindent visz. Utánozhatatlan! :)