Ahogy a legtöbb weboldal az interneten, ez a webhely is cookie-kat használ, melyekre szükség van a weboldal teljes működéséhez. Weboldalunk böngészésével Ön elfogadja a cookie-k használatát. További információ
FőoldalDiéta & FitnessBabák & MamákSzex & PszichéSzépség & EgészségHobbi & OtthonEgyéb témák
CikkekNaplókFórumokTudásbázisSzavazásokKépgalériaApróhirdetések
KépeslapokReceptekKlubokJátékokFórum játékokBannereinkFacebook
Belépés | Regisztráció | Elfelejtett jelszó
 

Fórum - Mindent, csak kevesebbet diéta

Kategória: Összes fórumtéma » Egyéb témák » Csevegős témák


A hozzászóláshoz be kell jelentkezned!

Amennyiben még nem regisztráltál nálunk, itt megteheted, ha pedig már van azonosítód, lépj be itt!


1675. hópihe142017-10-22 10:51
Most eszembe jutott. Hetedikes, vagy nyolcadikos voltam, amikor szegény nagyapám meghalt, és hogy a nagyi ne maradjon este-éjszaka egymagára, én iskola után mentem hozzá aludni.
Lakott tőle nem messze egy srác, pár évvel idősebb volt nálam, ő már dolgozott persze szakma nélkül, betanított munkásként valahol. Mindegy, naponta várt az utca sarkon, hogy mikor megyek, és jól eldumáltunk ott egy kis időt... ennyi.

Néhány hónap múlva jön hozzánk nagymamám, hogy megbeszélte a srác szüleivel, hogy ha elvégeztem a 8 osztályt, megtartjuk az eljegyzést, és még abban az évben az esküvőt, mert úgy látják, hogy mi ketten nagyon jól egymásra találtunk...

Hát gondolhatod, hogy édesanyám is, én is totál ki voltunk akadva, hogy nagyanyám 14-15 éves koromban már férjhez akart adni... úgyhogy nagyon boldogan mentem én akármilyen iskolába tovább tanulni... :))

Egyébként vacsi előtt kb. 1 órával szoktam egy csésze zöld teát meginni. Az már szinte szertartás nálam! :))
(válasz Százas Evelin 1674. hozzászólására)

1674. Százas Evelin2017-10-22 10:37
Tudom én, hogy nekem is csak jót akartak, de rém sok vargabetűt okozott később a közgé, tudod néha a pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve... :-) Fátylat rá.
Igen, valamikor még az is nagy szó volt, ha egy nőnek egyáltalán van valamilyen szakjáma, már az igen nagy előrelépés volt az előzőekhez képest. Nekem viszont pont az jelentette volna az egyenjogúságot, hogyha azonos esélyekkel indulhatok a gimiben végzettekkel, az általános iskolai színötös bizim után ennyi azért talán "járt" volna.
Járni járt, csak nem jutott, az apám szerint a női egyedek általában is megbízhatatlanok, én meg aztán különösen... :-) Konkrétan attól tartott, hogy én legalább 18 körül már úgyis a családalapítás felé kacsingatok, nem fog érdekelni más. Az élet nem ezt igazolta, nade mostmár ez tényleg nem számít. :-)
Az sem lehet véletlen, hogy az apámat én mindmáig magázom, az anyámat meg mindig is tegeztem. :-)
Hópihe, a mi korunkban nem szabad már hajrázni a fogyival. Nekem most épp meglendült picit (hálisten) de egész biztos majd megint megáll valahol, január óta már kétszer is megtorpantam. Neked is majd megyeget az szépen lefelé. Te iszol valami fogyis teát? Az mondjuk eléggé kajafüggetlen dolog. A megszokott étkezést cseppet sem befolyásolja, de állítólag az anyagcserét azt igen. Ebben az értelemben mégiscsak egy és ugyanaz a téma.
(válasz hópihe14 1673. hozzászólására)


1673. hópihe142017-10-22 09:14
Szerintem akkor kezdett el ide is begyűrűzni az egyenjogúság. Nagyanyáink és még talán anyáink is, hogy nem volt szakmájuk, "csak" háztartásbeliek voltak a nők, és ugye ezért inkább nyeltek, a ház urának nem szóltak vissza, mert ha esetleg elválnak, akkor miből élnek meg??

Azzal, hogy a lányoknak valóban olyan szakmát adtak a kezükbe, hogy ha úgy alakul, akkor is saját lábra tudnak állni, és nem feltétlenül kell egész életükben csak nyelni, és hallgatni...

Emlékszem, amikor a 60-as évek elején még nagyapám tegezte nagyanyámat, de visszategezni nem volt szabad. Aztán egyszer csúnyán összevesztek, és nagyanyám is visszategezte nagyapámat, akkora szentségtörés volt, hogy még a szomszédok előtt is titkolták... Ma már egy kicsit ennél előbb vagyunk! :))

Ha az én súlyom hajlandó lenne 80 alá menni, akkor már bíznék abban, hogy lesz az még kevesebb is. De bizony ahhoz még kellene bő 3 kg, hogy 7-essel kezdjem el írni a számokat.
(válasz Százas Evelin 1672. hozzászólására)

1672. Százas Evelin2017-10-22 08:32
Sziasztok, jó reggelt!
Hópihe, engem is a "közgébe dugtak be". :-) Én nem tudom, valami erősen fertőző járvány volt ez akkoriban? :-) Egy lánygyereknek legyen csak mielőbb szakmája... :-) Holott rajtam is már nagyon korán látszódott, micsoda könyvmoly vagyok, minden érdekel csak épp a "közgé" nem...
Aztán meg nem győz az ember korrigálni. :-(
Igen, így ahogy mondod, nemcsak praktikus a fagyót használni, hanem egyben költségkímélő megoldás is.
Tegnap már szedtem kinn annyi répát ami a mai kajához kell, a többit is kiszedem majd délután, azt meg homok között a pincében fogom tárolni. Ma főzős napot tartok. :-)
A súlyom meghálálta a kerti szorgoskodásomat, ma reggel egy egész kilócskával kevesebbet mértem. :-) Ja, gyalogolgattam is. Azt a fránya mozgást tényleg egy kicsit jobban kellene máskor is forszírozni. Bár mostmár erősen keverednek a dolgok, nemigen lehet eldönteni, hogy a "magvak" használata ilyen jó amit csak mostanában kezdtem, a fogyis ukko tea mert azt iszom kb. egy hónapja, vagy a kerti munkálatok, vagy mindez egyszerre. :-)
Most akkor 76 vagyok. Erre nem lehet azt mondani, hogy hurrá, nade mégis kevesebb mint ami volt. :-)
Jó hétvégét mindenkinek!

1671. hópihe142017-10-22 07:30
Egyébként már egészen kislány koromban rengeteget olvastam, elsősorban az egyiptomi ásatások, a maják-inkák-aztékok által hátra hagyott építmények, majd Szécsényi Zsigmond, Molnár Ferenc Afrika-kutatók, könyvei.... szóval régész akartam lenni én is, hogy majd valahol, valamit én is kidúrok a földből.
Később ahogy kezdtem leszállni a földre, úgy gondoltam, hogy ált. isk. után majd elmegyek fényképész-tanulónak, vagy valamelyik (porcelán, majolika) gyárba tányérokat, csészéket festeni... a végén bedugtak a közgébe, mert az volt itt a városban egy olyan középsuli, ami szakmát is adott... a kislánykori álmokból ez lett.
Nem baj, majd talán a következő életemben. Ha lesz! :))

1670. hópihe142017-10-22 07:21
Amíg kertes házban éltem, én is szerettem vetni, ültetni, kapirgálni. És valóban nem is igazán számoltuk, hogy megéri-e vagy nem. Ott volt a kert, csináltuk, örültünk neki, amikor láttuk, milyen szépen teremnek. És hát ugye raktuk le a pincébe, hűvös kamrába, krumplit-hagymát-zöldséget.
Amióta itt élek fent a második emeleten, és az üzletekben nem igazán lehet nyugdíj-barát árakon vásárolni... ahogy egyik ismerősöm mondta: mi a lányommal nagyon szigorú beosztással élünk, és nem pazarlunk, nem dobunk ki semmit. Valahogy így! :))

1669. hópihe142017-10-22 07:15
Kombi hűtőm van, azt hittem mikor vettem, hogy a fagyasztó rész 2 fiókos, mondom elég az nekem, de kiderült, hogy csak másfél fiók, mert a háta mögött ott a trafó.

Így tavasszal, ahogy jönnek ki a földből a friss zöldségek, amikor a legolcsóbban meg lehet venni, úgy spájzolom be őket a fagyóba télire. Borsó, bab, karalábé, karfiol, tök, répa-gyökér, zöldpaprika, petrezselyem. Mind-mind felpucolva, felszelve...
Ha ezt nem tenném, télen a kevéske nyögdíjből és a fűtés számla kifizetése után, semmi zöldségfélére nem futná. Amikor egyik nap a zöldségesnél még 300 Ft-ért 1 kg zöldpaprikát adnak, másik napon ugyanannyiért csak 1 db-ot!!! Nyáron pedig a lecsó-paprikát veszem meg 150 Ft-ért kilóját!!! Felszelem, bezacskózom... és ugyanígy minden mással.

Nem zavar, ha nincs benne kilószámra a tartalék húsféle télen, annak az ára sohasem emelkedik annyira drasztikusan, mint a zöldségek-gyümölcsök.
Most örülök, hogy tudtam csinálni benne annyi szabad helyet, hogy a birkából tudtam berakni későbbre. És amíg nem fogy belőle a zöldség, addig húsfélét csak annyit vásárolok, ami rögtön 1-2-3 nap alatt el is fogy.
Én így tudok spórolni, és nyáron, amikor nincs gázszámla, ill. van, de lényegesen kevesebb, mert nem fűtünk, és sokkal olcsóbban meg tudom venni, elrakni télire, havonta erre a célra 1500-2500 Ft-ot még ki lehet szorítani, és 5 hónapig lehet belőle gazdálkodni!

1668. Guruljka2017-10-22 00:57
Szia! De jó, hogy beköszöntél!
Szívesen hozok még kis tornákat, ha szereted. Nekem már könnyebb kikeresgélni.
(válasz Zsókica21 1667. hozzászólására)

1667. Zsókica212017-10-21 23:28
Szép hosszú hétvégét nektek!Nagyon aktívak voltatok!Olvastalak benneteket!Jaj de jó hogy felraktad újra Guruljka!A másik lakhelyemen volt meg csak a lapp-topomon!Éjszakás vagyok,festék,átalakítok,változtatok,stb...!További sikereket !
(válasz Guruljka 1523. hozzászólására)

1666. Guruljka2017-10-21 22:36
Levelezősként ilyen vagyok: jut a diákéletből, csak kevesebb! :D
(válasz Százas Evelin 1665. hozzászólására)

1665. Százas Evelin2017-10-21 22:15
Igen, sajnos. Én is szerettem volna biológus lenni, de ahhoz gimi kellett volna. Én ehhez képest egy szakközépben kallódtam, onnan meg nem lehet csak ugyanabban a szakirányban tovább menni.
A bölcsészet nekem nem diplomám ugyan, de olyan a gondolkodásom. :-) Ez most nem kicsit szerénytelennek tűnt. :-)
De a tied is olyan, nem? Már most is. Mindenről de mindenről tudsz annyit hogy jól meg is értsd, és ezért látod a dolgok összefüggéseit.
Na, mindjárt ránkszól valaki, hogy ez nem az együnk mindent, csak kevesebbet címszó alá tartozik. :-) De bizonyára úgyis alszanak már. :-)

1664. Guruljka2017-10-21 22:01
Annyi mindenből kimarad az ember gyereke így is...
Én majdnem biológus lettem, aztán némi egyéb kanyar után most bölcsész. :D
(válasz Százas Evelin 1663. hozzászólására)

1663. Százas Evelin2017-10-21 21:55
Teljesen érthető. Mindjárt gondoltam, hogy nem éppenséggel csak hobbíból tanulsz, mint ahogy én kertészkedek. :-)
Megtaláltad a lehető legjobb megoldást, de a te munkádra, sőt most még a tanulásodra is sok idő kell. Akkor mikor mivel, minek is töltögetnéd a fagyót? Merthogy ahhoz is idő kell.
A kettő együtt meg amúgy se menne.
Egyébként lehet, hogy nekem se éri meg, sokszor nem sikerül egy-egy növény, lefagy a pici gyümölcs stb., de én nem a haszon miatt csinálom, ez leginkább tényleg csak kedvtelés. Ahhoz képest mondjuk időnként néha elég munkaigényes. Most is, amíg téliesítek, de most még előre is dolgozom már tavaszra. De amit kedvvel csinál az ember, az szerintem nem fáradság. :-) Valóságos lázba hoznak különféle új kerti eljárások, lelkesen kutatok utánuk a neten, aztán megpróbálom meg is csinálni, mindig is szerettem kísérletezni. Tudom, ehelyett csipkét is horgolhatnék vagy más hasonló őrültségek, de engem a növények érdekelnek, meg a receptek, ehhez a kertészkedés azt hiszem nagyon jól passzol. :-)
De egyébként meg minden más is érdekel. Most, hogy előtérbe került az egészség meg a fogyókúra, nagyon örülök ennek a ti kis fórumotoknak. :-)

1662. Guruljka2017-10-21 20:54
:D Én meg azért tanulok, hogy legyen végzettségem ahhoz, hogy mire nyugdíjas korba érek (még pár év múlva), már jobb tarifával tudjak dolgozni. Annyira alacsony lesz a nyugdíjam, már ha lesz, hogy csak abból nem élek meg. Hát ha már dolgozni kell mellette, akkor rendes pénzért!

Ln próbáltam itt kertészkedni, de nem sikerült. Mostanra meg már talán meg sem érné.
(válasz Százas Evelin 1661. hozzászólására)


1661. Százas Evelin2017-10-21 20:42
Na, hát időtöltésnek se rossz a fagyó töltögetése. Legalább tudott mindig adni az az asszony a gyerekeinek valamit, ez biztos kifejezetten öröm volt neki.
Én viszont nem bumlizok sehova, és nem cipelek, azt nem csinálnám egy vak lóért sem. :-) Az nekem azért sok lenne a jóból. :-)
A saját kertem az hogyhogynem helyben van, én azt inkább hobbynak tekintem, de nem bírnám ki hogy ne "turkáljak", Pest közeli faluban nőttem fel. Egyébként több itt a virág meg a gyümölcs mint a "szabályos" haszonnövény. Van azért az is, mindenből egy kicsi. :-) És nekem az maga a csoda, hogy ha láthatom kikelni azt amit elvetettem. Az is egy valóságos csoda, hogyha saját termésű zöldbabom, borsóm, répám, petrezselymem, paradicsomom, ilyesmim van, örömöt okoz, ez van.
A szüleimnél van igazából a sokkal több minden, nagyobb mennyiségek. Nahát, hozzájuk úgyis járok, megyek minden pénteken meg amikor máskor is kellek nekik valamire, hát szép is lenne, ha nem tenném. Idősecskék már.
A saját terméseimre nem kellene fagyasztó, de a tőlük hozottra már igen. Még így se "bumlizok" mert a régi kis autómmal jövök-megyek, a csomagtartóban meg minden elfér. Bepakolom, kipakolom. :-) Aztán amit kell fel is dolgozom, a saját gyümölcsük nagy részét aztán visszakapják az én sütimben lekvár vagy egyéb formában. :-)
Gurujka, én már régen nyögdíjas vagyok, mindemellett én még nyugodtan olvasok, filmezek meg netezek meg ami még épp kézre jön, nem buzulok bele a fagyasztó teletöltésébe. :-) A "nagyobb" fagyóm az nekem is három rekeszes, abból a felső az a gyorsfagyasztó. A picike az meg picike. Két rekesz van benne, gyorsfagyasztó nix. Abban vannak a napi használatos dolgok.
Az az igazság, hogy szeretek picit tartalékolni, szeretem ha minden a kezem ügyében van. Ha fel van töltve a "raktár" akkor viszont akár hetekig nem is kell vásárolnom semmit. Még ha beállít a "kosztos", akkor sem. :-)

1660. Guruljka2017-10-21 18:24
ja! Aztán a kiskert környékén megismerkedett egy derék emberrel, férjhez ment, azóta nem hallottam felőle. Remélem, jól van! Csuda kedves teremtés volt.

1659. Guruljka2017-10-21 18:23
Volt egy szomszédasszonyom, aki kibumlizott hétvégente a Pest környéki kiskertjébe. Ott kikertészkedte magát, aztán ahogy termett ez meg az, cipelte be a városba.
Kicsi fagyója volt, három fiókos. Abba dolgozta fel a termést, pl, előre tisztítva, darabolva, félkészre párolva a zöldségféléket is.
Ha már dugig volt a kis fagyó, szólt a lányainak. Azok jöttek családostul. Ettek is, vittek is. Jöhetett az újabb termés!
Éppen a nyugdíj előtt maradt özvegy ez az asszony. A kiskertben, meg a konyhában kötötte le magát.
(válasz Százas Evelin 1658. hozzászólására)

1658. Százas Evelin2017-10-21 18:18
Nálam még fagyasztó láda is volt. Az a bizonyos hatalmas. Nem az enyém volt, hanem az akkori páromé. Ez természetesen ugrott, aminek nagyon örültem mert szerintem egy áramzabáló volt.
Szintén ugrott egy pici fagyasztó is, mostmár csak egy kis-közepest meg egy másik picit használok. De nekem ennyi kell.
Ha van kosztosom (nem kell rosszra gondolni, egy vidéki illető az, aki hol itt van, hol nincs) akkor nem bíbelődöm kis adag húst-hússal kajákkal, csinálok egy nagy badellával és a felét egyből lefagyasztom adagonként, mert ennek híján még most is a fél életem a konyhában tölthetném. :-)
A tk. zsömléimet is ott tartom, és mindig csak egyet-kettőt veszek elő, mert úgy friss és nem kell állandóan vásárolgatni.
Olyan dolgot, amit a boltban lehet kapni, én nem is igen tartok ott, azt tényleg fagyasztgassa a bolt. De ha vettem valamit és csak a felét használtam el, a maradékot azt viszont én fagyasztgatom tovább. Raktam be főtt kukoricát is, mert az később már iszonyú drága, én meg szeretném szinte állandóan... :-)
Na, nem is sorolom. Esetleg a kisebbet kiiktathatnám, néha legalábbis úgy tűnik. Aztán valahogy ez mindig felülbírálódik. :-)
(válasz Guruljka 1657. hozzászólására)

1657. Guruljka2017-10-21 17:48
Én pár éve kihúztam a fagyasztót. Nincs saját termésem, nincs fél disznót kedvezményesen áruló ismerősöm.

A kilós csomagokat meg csak hűtse a bolt.
A hűtő kis mélyhűtőjét használom. Ami kell, abban elfér.

1656. Százas Evelin2017-10-21 17:19
Az tényleg nagyon jó, ha van elég nagy fagyasztó. Nekem még a felesleges gyümölcs egy részét is bele lehet tenni, aztán amikor az üzletben már nincs (vagy csak aranyárban), milyen jó is az. :-)
Még nem fejezted be, nem mondtad, hogy a krumplis lángos maradékból mit csinálsz... :-) Én eddig a sütőtökből csak sült tököt készítettem, de egy kisebb darabot azt egy-két nap alatt mindig meg is tudtam enni "desszertnek", no problem. Ez is egy kipróbálandó terület. Nagyon szeretem, de nem variáltam még... Te meg nagyon ügyes és kreatív vagy.
Én is spóroláson szocializálódtam, még most is szinte rosszul vagyok bármilyen pazarlástól, ellenben nagy gyönyörűségem lelem abban, ha takarékosan tudok működni. Én nem is tudom, ahogy korosodom, egyre smucigabb leszek... :-) Vagy ez talán csak racionalitás. :-)
(válasz hópihe14 1653. hozzászólására)

1655. Guruljka2017-10-21 15:59
Én Budapesten születtem, de nem szerettem. Pontosan az zavart, ami Téged. A tömeg és a közöny, meg a zaj és a tülekedés.

De az Alföldhöz nincs sok közöm, képi emlékem talán a Tolna megyei dombokhoz. Amit szeretek, ami 10-11 éves koromban belém égett, az a Bükk hegység.

Rokonom már sehol nincs, a két féltestvér húgom is kétfelé. Nincs vendégeskedés, nincs összejárás. már szokatlan is lenne.
(válasz hópihe14 1654. hozzászólására)

1654. hópihe142017-10-21 15:24
Ha úgy vesszük, akkor földik vagyunk, én itt születtem a dél-alföldön (Csongrád megye), azóta is itt tengetem életemet az "akáclombos kis falumban", városomban. Próbáltam én is pesti nő lenni, 3 hónapnál tovább nem bírtam a tömeget, az állandó villamos-busz csikorgást, a faragatlan bunkó közlekedőket... kotortam vissza a kis megszokott városkámba.
(válasz Guruljka 1651. hozzászólására)

1653. hópihe142017-10-21 15:20
Én is azóta vagyok ügyes, hogy van fagyasztó, és sokszor már eleve úgy főzök, hogy egyik fele megy is bele. Mint most a birka.

És ezért van az, hogy pl. ha veszek egy sütőtököt, akkor azt minimum 3 részre osztva, különböző módon készítem, és akkor azon a héten sütőtököt eszek sütőtökkel: pörköltnek, rántva, töltve, lekvárnak. Vagy egy kis fej kelkáposzta egyik fele frankfurti leves, a másik fele kirántva, hagymás törtkrumplival. A törtkrumpli maradékból készül a krumplis tészta, vagy éppen knédli, vagy krumplis lángos...
Szerencsére engem nem zavar, talán mert gyerek korunkban nem válogattunk, azt ettük, ami éppen volt. :))
(válasz Százas Evelin 1648. hozzászólására)

1652. Százas Evelin2017-10-21 15:12
Természetesen. Itt mindenki az... :-) Az én nagyfiamra meg már főz (elvileg) a barátnője. Ennek aztán gyakori pizza rendelés az eredménye. :-)
(válasz Guruljka 1650. hozzászólására)

1651. Guruljka2017-10-21 15:07
Hozok kis Wikipédiás Partiumot. Sok nagy név az ott születettek köre:

[link]

1650. Guruljka2017-10-21 15:06
Én is úrinő vagyok, mert van ugyan kosztosom, a felnőtt fiam, de nem követelőzik. :D


1649. Guruljka2017-10-21 15:04
A Partium az a terület, amely nem igazán Erdély, de ma Románia.
Így adódott, hogy a határ elfelezte a rokonságot. Voltak Nagymama testvérei Békés megyében, és Arad környéki falvakban.

Nagyapámék is, Nagymamáék is heten, nyolcan voltak testvérek, de mindkét család már a II. világháború előtt elszegényedett. (Nagymama 1904-ben született.)Sokszor úgy éltek, hogy felesbe vettek ki földet. Addig volt keserves, míg a vetésből ehető termény nem lett. utána már kicsit tudtak gyarapodni.
Éltek Bukarestben is egy rövidebb ideig, de inkább nyugati irányba költözgettek.
(válasz hópihe14 1647. hozzászólására)

1648. Százas Evelin2017-10-21 15:03
Nem is tudtam, hogy akkor én is urinő vagyok... :-) Mily jó is ezt hallani...:-))) Nekem időnként van "kosztosom" és akkor meg kell főznön a húst hússal c. ételeket, időnként meg nincs, pl. most, és akkor meg nem is kell annyi időt konyháznom. Meg végre már nem is akarok. Ennek a jegyében viszont már túl sok egyszerű dolgot ettem, most szeretnék valami érdekeset, na az lesz a dagadó.
Hát ne tudd meg, nekem is milyen nehéz volt átállni valami kisebb adag készítésre. Mindig maradt még abból is, aztán azt vagy el tudom sütni a fiamnak (itt lakik velem ő is egy házban, de külön háztartásban) vagy nem, és akkor én már talán kissé unom, de kidobni természetesen nem akarom. Általában megfagyasztom úgy készen. Ha nem érek rá főzni, nagyon jól jön. :-)
(válasz hópihe14 1644. hozzászólására)

1647. hópihe142017-10-21 14:55
Mi 4-en voltunk testvérek, és úgy nőttünk fel, hogy kizárólag az édesapám kétkezi munkájának keresetéből éltünk. Édesanyám itthon varrogatott, már ahányan akkoriban varrattak, inkább csak a javítgatások, toldások, foltozások voltak. Sokszor ettük vacsorára a hajában sült-főtt krumplit vacsorára, de még arra is emlékszem (minden évben nevelgettünk egy malackát), és amikor már nem volt pénzünk hogy újabb adag kukoricát vegyünk neki, akkor vágtuk. A maradék kukoricát pedig édesanyám megfőzte egy kis cukros lében, egy vacsorát az is kiadott.

Férjem egyszem elkényeztetett gyerek volt, ott húst hússal ettek/ettünk. Igaz, hogy a 70-es, 80-as években már futotta rá. Így a flancosabb kajákat anyósomtól tanultam.

A hagyományos töltelék elnevezés alatt pedig egész pontosan azt értettem, hogy nem volt még megspékelve gombával, zöldborsóval, hasonlóval, amit írtam összetételt, az volt az alap. :))

Írtad, hogy a mai Partium területén született nagyid. Az hol van, merre???
(válasz Guruljka 1646. hozzászólására)

1646. Guruljka2017-10-21 14:26
Persze, ez így is van rendjén, ez a sokrétűség.

Én semmilyen hagyományt nem követek. Nagymama a mai Partium területén született, onnan vándoroltak mindig megélhetés, később jobb iskolák után. Sokféle tájon laktak, és bizony szegény időket is megéltek. Nem egyféle konyhát követett Nagymama, hanem innen ezt, onnan azt tanulta el. Tolna megyei svábok között éltek a háború után, onnan jött Nagymama Pestre, mikor özvegyen maradt, mert a két lánya ott maradt az egyetem után.
Én pedig felnőttként jöttem falura lakni, a töklecsót, tökpörköltet itt tanultam.
(válasz hópihe14 1643. hozzászólására)