Reborn baba (beszélgetős fórum)
Ilyesmi már többször is előfordult a Hoxán, a téma kapcsán nincs jelentősége.
A fórum indulásakor nekem is elkerülte a figyelmemet, csak most figyeltem fel rá.
Igen, a legöbb Lifelike box opening videóban fejhangon, vísítva örömködve veszik magukhoz a legvégén a babát, előtte minden hatszorosan becsomagolt cumit, pelenkát lassan, óvatosan bontanak ki, végül a fejet felfedik ( volt egy eset, amikor a fej be volt pelenkázva, ( lehet hogy a készítő megharagudott menet közben a megrendelőre? ) olyan is volt, amikor egy zacskó volt a fejére húzva, az is morbid!
Az egész box opening hatásvadászat, az biztos.. Ennek a pszichológiáját nem értem: ha valakinek ténylegesen kell egy ilyen baba egy megtörtént tragédia miatt, az kibontja, magához veszi és patagaznak a könnyei. A sírás lenne a normális reakció, de sztem a legtöbben eldivatmajomkodják.
Az a meglátásom, hogy van olyan nő, aki figyelmfelkeltésből "babázik".
Akik tényleg a tragédia miatt veszik a babát, azok nem teszik fel a youtubra, amikor kicsomagolják, csak azért tehet ilyet valaki, mert divat.
Szerintem is.
Gyerekjátéknak sem venném, hiszen a gyerekek minden babával úgy játszanak, mintha igazi lenne. Nekik nincs szükségük az illúzióra, van képzelőerejük.
Azzal vigasztaltam magam, hogy biztos azért szedte előre a szirszarokat, hogy a végére hagyja az igazi frenetikus élményt.
Mint mikor meghagyjuk a kakaós csiga közepét (elnézést kérek).
Közben azért bekukucsolt a kendő alá, de gyorsan vissza hajtotta.
Igen, az is durva, de az urnát nem teszi maga mellé az ágyba, vagy az étkezőasztalhoz. Jó esetben!
Ezzel a babával meg úgy csinálna, mintha élne.
Bennem is ilyen érzést kelt.
Igaz, nekem már az is túlzás, amikor valaki az elhunyt családtagjának hamvait otthon tartja.
Tiszteletben tartom, hogy mások, másképp látják ezt, de sehogy nem tudok azonosulni vele. Sajnálom.
Megnéztem ezt a videót. Hatásvadászat. Minden szirszart előbb egyesével kiszedett, kicsomagolt. Azt hittem, felolvassa a kétoldalas levelet :)
Normálisék ha rendelnek valamit, először azonnal kézbe veszik a terméket, utána néznek körül a dobozban.
Igen, nekem is az jutott eszembe, hogy most akkor csak illusztráció a kicsomagolásról?
Vagy az újdonsült anyuka volt?
De akkor nem gondol arra, hogy ne a baba arcára teritse a rugdalózót?
Vagy vannak esetek, mikor igazi csecsemőnek látják a rebornt, fél óra múlva meg nem, aztán meg megint?
Szörnyű, borzalmas élet lehet 😥
Nekem meg pont olyan, mintha halott csecsemőt gondoznának.
Hátborzongató...
Elnézést!
Aki készítette ezt a videót, eladni szerette volna ezt a babát? Mert olyan durván mozgatta, hogy nézni is rossz volt.
Tényleg nagyon élethű. Engem személy szerint rosszul érint, mert csak az jár(na) a fejemben, hogy valaki az elvesztett kisbabája helyett "gondoz" egy ilyen babát.
Ha valaki a gyerekeinek veszi, mint egy játékbabát, akkor az oké. De hogy saját magának, azt továbbra sem pártolom. Még mindig egy élettelen tárgy emberi tulajdonságokkal való felruházásáról beszélünk. Etetik, pelusozzák, fürdetik, altatják.
Nem célom senki lelkébe belegyalogolni, de akkor ennyi erővel húzhatnánk egy nagyon erős párhuzamot eközött, és egy olyan férfi között, aki a guminőjébe szerelmes. Igen, van ilyen, létező jelenség.
Én is elvesztettem az elsőszülöttemet, de szerencsére akkor nem volt ilyesmi, bár biztosan nem éltem volna a lehetőséggel.
Lehet, jól felkészítettek, meg szerencsés természet voltam, de én keveset gondoltam rá.
Azon voltam, amit a dokim mondott, hogy egy év múlva szeretne újból terhesen látni. ÉS úgy lett.:))
Szerintem is ingoványos terület a psziché gyógyítására igénybe venni egy olyan játékbabát.
Mert mi van, ha további tragédia okán begyűjti őket. Hiszen biztosíték nincs.
Én is csak találgathatok, mert nincs "élethű"babám MÉG, lehet hogy veszek egyet. Egyrészt azért, mert nagyon szépek és művészi munka, van másrészt is...ami had maradjon titok, (köszi) Harmad részt a gyerekeimnek is tetszene szerintem. Mindenesetre az érzelmek tisztázására megéri egy ilyet kipróbálni azért! Tegyem hozzá már akinek. ( mert jól érzékelik itt egesek, hogy ingoványos a talaj)
Szóval, kérdésedre válaszolva, ha nem alakul jól a "babaterápia" akkor mivel amúgy is szép, gondolom megtartja, felteszi a lefleső polcra, időnként letörli róla a port.Vagy ha olyannyira rosszabb lett minden, hogy távol akarja tartani magától, akkor maximum elajándékozza vagy eladja és kénytelen az illető "lejönni" a témáról, ugyanis, ha a negatív érzelmek iszonyatosan felerősödtek, akkor a sírás miatt amúgyis csak lefárad és alszik, és nem tudja ellátni az "újszülöttjét". Belátja, hogy a reborn babának kutya baja, ha nem eteti, akkor is szépen alszik, stb. Belátja hogy nem lehet reborn baba miatt bűntudata, ha nem eteti, nem vesz neki havonta új rucit. Azaz tudja jól, hogy nem igazi baba és tudja jól azt is, hogy saját érzelmeit próbálta rendbe tenni a baba segítségével. Én a youtubon láttam olyan párt, akiknek a mindennapjaikban benne vannak ezek az élthű babák, csak a kerek család életérzés miatt teszik. Az ilyen emberek legtöbbje rendezett anyagiak között él és időmilliomos is egyben, ugyanis, ha a kenyérkeresés lenne a fő szükséglet nem lenne idejük az érzelmek generálásával, játszadozni. A tudattalanból , az elnyomásból a felszínre hozni. Ez egy mesterséges előcsalogatása egy tragikus élménynek.
Felszínre hozni egy magunkban le nem zárt témát, mégha részleges is a siker, akkor is van értelme, megéri. Annyi túlélési ösztöne biztosan van egy "babázónak", hogy észreveszi lejjebb csúszik e a lejtőn, vagy sem.
Ingoványos a fel nem dolgozott múlt felszínre csalogatása. Másrészt akkor találkozik ezzel az ember, amikor készen áll rá és meg kell történnie a "gyógyulásnak" vagy feldolgozásnak. Ha valaki dolgozik ezen, már megérte.
És mit csinál a reborn babával, ha rájön, hogy mégsem segített neki?
Kidobja, eldugja, elajándékozza, visszaküldi?
Igen, én is, egyszer találkoztam a környékünkön egy "anyukával" aki babakocsijában reborn/élethű babáját tologatta. Először csak azt hittük élő csecsemő és kérdeztük, hogy megnézhetjük-e és megengedte, aztán amikor ledöbbenve láttam hogy "csak" életű babáról van szó, akkor zavarban voltam, hogy mit mondjak. Nagyon sajnáltam az anyukát, mert megsejtettem a dolog mögött húzódó tragédiáját, de elfogadtam, mint tényt és tiszteletben tartom a tettét, hogy neveli, ez az ő döntése.
Csak ennyi kellene részünkről, azok részéről, akik nem éltek át hasonló tragédiát, hogy megértsük őket és tiszteljük a gyászukat, az meg hogy ők ilyen formában próbálják feldolgozni, legyen az ő dolguk, Menet közben úgyis rájönnek, hogy számukra vakvágány volt e vagy valamit segített mérhetetlen fájdalmukban.