Főoldal » Fórumok » Babák & Mamák fórumok » 2017 május-júniusi babák! fórum

2017 május-júniusi babák! (beszélgetős fórum)


❮❮ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 ... ❯❯
2313. zsofiacskm (válaszként erre: 2305. - Mukikám)
2017. aug. 6. 20:53
mukikám és Edina070 szerintem nagyon jól csináljátok a dolgokat, az alapján amit leírtatok! remélem ahogy beáll a babák napirendje vagy csak könnyebben felismerjük majd az igényeiket és egyből jól reagálunk (vagy ilyesmi) sokkal egyszerűbb lesz... az nagyon fontos lenne, hogy a környezet (főleg apa és nagyszülők) értékelje a dolgokat és támaszt nyújtsanak, de szerintem annyira nagy változás ez mindenkinek, első gyerek/első unoka esetén főleg, hogy ők sem tudják, hogyan is álljanak hozzá...meg az is nehezíti, hogy "bezzegaszomszédnak/sógornődnekmennyiveljobbanment", hát ja, vannak könnyű babák (én tényleg szuperhálás vagyok ebben a tekintetben) de vannak többemberek is, látok ilyet a környezetemben, és komolyan, le a kalappal azok előtt, akik így bírják. Annyira rossz volt látni a nővéremet is, hogy mennyit küzdött a nagyobb igényű kisbabájával, de meg fog hálálni minden perc törődést.
2312. zsofiacskm (válaszként erre: 2287. - Carfiol)
2017. aug. 6. 20:35

gratulálok! :) és egyszerre jobbulást kívánok, remélem azóta rendben van a szemed.


nálunk nincs altatás a szó szoros értelmében, fürdés, evés, büfi és leteszem. sokszor belealszik, de a büfitől felkel. ha kb. negyed órán belül felsír, akkor általában még éhes és adok neki, de utána mindig totálisan kidől... 12-13 órákat is lenyom egyben, de 10-et mindig. az elején aggódtam, de a védőnő megnyugtatott, hogy ha gyarapszik rendesen (és havi egy kg-ot szed fel jelenleg), akkor ne abajgassam, hadd aludjon. cserébe egész nap szórakoztatni kell :)


nem bánom, hogy az elején sem volt nagy dajkálás, dúdolás, hanem igyekeztünk rövidre venni a dolgot, mert szuperül elalszik egyedül, de ez elvileg teljesen babafüggő.

2311. zsofiacskm (válaszként erre: 2286. - Humor Helga)
2017. aug. 6. 20:30

így sok nap távlatából: rettenetesen, azaz én viseltem rettenetesen. ott feküdt a legnagyobb vidámságban, mosolygott a dokinénire, aztán nem értette, miért fogom le mindkét kezét. az első szurinál megdöbbent, de aztán túltette magát rajta, de egy perc múlva jött a következő, aztán leesett neki szerintem, hogy ez nem véletlen, direkt akarnak itt neki fájdalmat okozni, és akkor eltört a mécses :( úgy sajnáltam :(

nemsokára jön a következő...


ti beadatjátok az ajánlott oltásokat?

2310. mukikám (válaszként erre: 2308. - Kisaniqa)
2017. aug. 6. 09:38

Pontosan azokat a dolgokat fogalmaztad meg, amiket én is (egyelőre nagyrészt csak magamban), úgyhogy egyrészt "örülök", hogy nem vagyok egyedül, másrészt meg sajnálom, mert hát, tudom jól, miről van szó, és nem éppen ideális a helyzet.


Balázs is igény szerint van szoptatva, amivel nincsen gondom egészen addig, amíg konkrétan félóránként nem akar cicizni, amitől persze fáj a hasa, nyugtalan lesz, és megint cicizne, tehát ez egy ördögi kör, ráadásul a melegben szomjas is, nem csak éhes, de hiába adok neki babavizet, vagy teát, azokból iszik pár kortyot, aztán szevasz... igaz, nálunk bevált a cumi, vagyis, ha éppen csak a cici hiányzik neki, akkor az be szokott válni, de nem mindig.

Egyébként én itatom cumisüvegből is, és eddig semmi jelét nem mutatta, hogy nem akarna szopizni, de lehet, hogy Nándinál ez másképp működne, nem tudom, mivel Balázs a cumit is elfogadja, szerencsére.

Ha menni kell valahova (mondjuk mérésre), én mindig fejek le, de ebben a rohadás melegben az eltarthatósága is művészet, úgyhogy van, amikor a kocsiban szoptatom, mert nincs más lehetőség, vagy kvázi húzás haza, amilyen gyorsan csak lehet, vagyis csak úgy elmenni vele valahová egyelőre ki van lőve, mert, hogyha nem tudom megetetni megy az ordítás-hiszti-nyűgösség, és akkor mindegy, hol vagyunk, mit kell elintézni, úgyis elnapolom, mert rábízni másra én sem tudom, csak ha relatíve rövid ügyintézésről van szó, mint bolt, vagy posta.

Nálunk apa konkrétan végigalussza az éjszakát, fel sem kel, hogyha sír a kicsi, úgy ébresztem néha, hogy oké, akkor most esetleg te is elringathatnád, és nem értem, hogyhogy még csak meg sem moccan rá, az meg egyelőre álom, hogy felajánlja, hogy átveszi tőlem, ha én nem szólok... oké, tudom és értem, hogy fáradt, de én is az vagyok, és a kettő nem összehasonlítható, és nem is tetszik, ahogy érvel a munkájával, elvégre az ő gyereke is, tudta, mit vállal, ahogy én is. Önző vagyok, vagy nem ó anya, ha azt mondom, hogy a szoptatáson kívül igenis vállaljon be a gyerek körül mindent? Pelenkázni, ringatni, fürdetni ő is tudja...

Ha nagyon sír a kicsi, rögtön átadja nekem, mert nem bír vele, hát köszönöm szépen, nálam szerinte nem fog ordítani? :"D Szóval, most nem kicsit ki vagyok rá bukva, mert ő is szabadon jöhet-mehet, tény, hogy nem bulizni jár, meg én se azért akarok kicsit kiszakadni, mert a fejemen akarok pörögni hajnalban (ki kívánja az éjszakázást, ugye? :"D), de konkrétan mikor leülök olvasni, vagy a gép elé kicsit, le vagyok oltva, hogy miért nem a gyerekkel foglalkozok, hát... köszi, de én vagyok vele 0-24, szóval, nehogy már rosszul kelljen éreznem magamat, amiért nem állok a kiságya felett, és bámulom.

Tegnap volt itt a keresztapja, és mondta neki, hogy mennyire fáradt, mert a kicsi sokat van fent, erre ő nagy elmésen megjegyezte, hogy minek van akkor az anyja...mintha nekünk nem lenne szükségünk a feltöltődésre, vagy egy kis kikapcsolódásra. Amikor non-stop ordít, vagy csak nyűgös, akkor igenis van, hogy én is kikészülök, mert sok és nehéz, ez az igazság. nem lehet hozzá mindig jópofát vágni, és ez nem függ össze azzal, mennyire szeretem a gyerekemet, mert persze, hogy szeretem. Egyébként Balázs se alszik valami sokat, most is fent vagyok vele öt óta, és még most raktam le... de most se lesz nagy alvás, és közben már legalább ötször szopott. Fizikailag és érzelmileg is le vagyok nullázódva. :(

Tegnap elaludt fél nyolckor, leültem olvasni, de fél óra múlva már aludtam... szóval, én sem bírok fent lenni olyan sokat, hogy magamra is legyen időm. Nem tudom, más hogy csinálja, de le a kalappal előtte. Lehet, hogy én vagyok gyenge, meg türelmetlen, de egyelőre nem tudom, hogy csináljam jól, vagy legalábbis jobban.

2309. mukikám (válaszként erre: 2306. - Manovaro:))
2017. aug. 6. 08:05
Akkor te is átélted... elég szomorú, ami azt illeti. Számítottam rá, hogy rossz lesz, de hogy ENNYIRE?! Konkrétan elgondolkodtam rajta, hogy panaszt teszek, de miért foglalkoznának vele, ha évek óta ilyen a helyzet? A körülmények nem voltak olyan kibírhatatlanok, de tény, hogy mondjuk a hálóing szó szerint BÜDÖS volt, sajátot meg nem lehetett használni. Biztos nem fogok még egyszer ott szülni...
2308. Kisaniqa
2017. aug. 5. 21:54

Ami a lelkizést illeti, nos, nagyon rosszul érint, hogy sehova se tudok menni :( Sokszor úgy érzem, be vagyok ide zárva, mint egy börtönbe :( Először is, Nándi igény szerint szoptatott baba, igaz, nem is tudom, hogy aki szoptat, hogy tudja "időre" csinálni, mert valahogy az én gyerekem ha éhes, akkor éhes, és addig sír-üvölt-ordít olyankor, amíg meg nem kapja a cicit. Ezért nagyon nem is próbálom "kitolni" az étkezéseket, csak esetleg este, fürdés előtt, mert fürdés után van egy nagy etetés, és elvileg azon bealszik, és ágyikó, de ugye, ha nem marad elég éhes, akkor tovább tart a dolog...

Szóval a szopizásból következik, hogy ha valahova megyünk, és ő hirtelen rájön, hogy enni akar, vagy csak megnyugodni a cicin, akkor kezdődik a műsor, és olyankor 2-t tehetek : megszoptatom, amint arra alkalmas helyet találok (város közepén, séta közben nehéz, mert nincs még egy pad se, csak a parkokban), avagy hazarohanok vele, és szintén csak megetetem, amit nehéz kivitelezni, hogyha messze vagyunk, illetve az ordítás hossza a távolsággal egyenes arányban nő. Tehát 1: Nándival együtt kimozdulni nem könnyű, hacsak nem hellyel-közzel végig biztosított a szoptatás lehetősége.

2: Ugye én cicimből eszik, ami azt jelenti, hogy másra ráhagyni se igazán tudom :( Már nagyon tervezzük, hogy megismertetjük vele a cumisüveget, mint alternatívát, hogy ha kell, fel legyek mentve az állandó készenlét alól, és esetleg rá tudjam hagyni férjemre, vagy bárkire, de az az igazság, hogy félek :( Annyit olvasni a cumizavarról, hogy tisztára beijedtem, mi van, ha Nándinál kialakul, és utána már nem fog akarni szopizni. Ráadásul az se biztos, hogy elfogadja az üveget. Mivel a sima cumit nem fogadja el, kitolja a szájából, bele se szív...nem nagyon érti, mi fán terem, többfélét is próbáltunk az 1. pontban ecsetelt ordítások SOS kezelésére, sikertelenül. Hát mindenesetre szerintem megpróbáljuk a cumisüveget, mert nem akarok itt besavanyodni.Ezen kívül szeretném, ha férjemnek is kijutna egy kicsit a "jóból", mert akaratlanul is picit be vagyok rá pöccenve, amiért ő ide-oda megy, én meg nem tehetem. :( Persze az irigység beszél belőlem, tudja, hogy rosszul érint, hogy én mindig itthon kell maradjak, míg ő megy, ezért kérdez is, hogy mehet-e, de hát nincs pofám nemet mondani, nem akarom őt is bezárni :( Rosszul esik, hogy ő haverozik, felém meg nem néz a kutya se :( Sok mindent nem így képzeltem, azt gondoltam, könnyebb lesz a babával kimozdulni, hogy majd beteszem a hordozókendőbe és kész - na most próbálja meg az ember 30+ fokban...valamiért elfelejtettem, hogy nyár lesz. Ráadásul a kendőkötés se nagyon megy, pedig volt kint tanácsadó is, de azóta is istentelen meleg van, és mire lehűl a levegő, már olyan súlya lesz, hogy úgyse csinálhatom meg a tanult kötést vele, mert nem fogom bírni elől hordozni, meg nem is ajánlott. Azt hittem, könnyen rá lehet majd hagyni valakire, de csupa para vagyok a cumisüveg-dolog miatt, meg azért, mert össze-vissza eszik. Valahogy, szerintem egy tápszeres baba anyukája ebből a szempontból előnyben van - a baba megtanulta már, hogy időközönként van etetve, és cumisüvegből is simán tud enni, ahogy szokott. Én azt se tudom, hogy van ez a tejfelengedős-sztori: nyilván mondjuk kiengednénk egy zacsival, mielőtt elmennék, aztán mikor sír Nándi, akkor felmelegíteni és megeszi? De fogalmam sincs, egy alkalommal mennyit eszik, és 0 garancia, hogy 1 óra múlva nem fogja megint kérni... Úgyhogy sok a kérdés, és most ezek olyan bonyolult dolgoknak tűnnek. :(

Aztán meg néha úgy érzem, hogy egyedül nevelem a gyereket, annyival több feladat hárul rám, mint a férjemre, mivel oroszlánrésze a dolognak az etetés. Pl. "természetes", hogy mindig én kelek hozzá éjszaka, míg ha valaki tápszerezik, akkor ezt is meg lehet osztani. Napközben is sokkal többet foglalkozom vele emiatt, persze hétköznap a férjem dolgozik napközben, de igazán hétvégén se sokkal másabb. Úgy érzem, hogy az az alap, hogy én vagyok vele, én vigyázok rá, én csinálok vele mindent, és ha kell segítség, akkor szóljak. :( De nekem nem tetszik ez a felállás...nem csak az én gyerekem! Mindamellett megértem kicsit a férjemet is, amiért bizonytalan még... első baba, és lassan (de egyébként ügyesen) szokik bele a feladatokba. De mondjuk neki még így is: van élete a babán kívül (hobbi, szórakozás, haverok, munka), addig én kezdem azt hinni, hogy nekem nincs :( Még ha el is alszik (Sajna napközben alig alszik valamit! Főleg ebben a melegben!), akkor is igyekszem a rettenetesen elmaradt háztartást összerántani, mire odajutok, hogy jönne az énidő, MINDIG felkel :( Vagy (!) választhatok esti altatás után, hogy alszom-e, vagy szórakozom. Mivel eddigre általában hulla vagyok, marad az alvás. Én elképzelni nem tudom, hogy tud más mondjuk baba mellett tanulni, egyetemre járni! Egyébként főzni én se szoktam, hanem a férjem, esténként, másnapra...kivéve ez a hőség, mert főzés nélkül is 30 fok felett van, így most máshogy oldjuk meg a kaját.

2307. Kisaniqa
2017. aug. 5. 15:58

Elég szörnyű, amit a nyíregyházi kórházról írtok. Nekem is szült ott ismerősöm még 2 éve, de szintén szörnyű tapasztalatokkal távozott :(

Én meg voltam elégedve nagyon a kórházzal (Bp, Péterfy Sándor u. kórház). Sajnos nagyon lepukkant, de hát melyik nem az? A szülőszoba mondjuk egész ok (az ablakokat, lámpákat kivéve), de az osztály...mondjuk én nem vagyok nagy igényű, laktam már "külömb" koliban is, viszont az, hogy egy gyerekágyas osztályon csak a folyosón (gyakorlatilag már az osztályon kívül!) van wc és zuhanyzó (hadd ne mondjam, milyen állapotban) az szerintem elég durva. Én szülés után igen rossz bőrben voltam vagy fél napig...felállni se nagyon tudtam a szédüléstől. Na most így menjen el lezuhanyozni meg pisilni a kismama a 15-20 m-re, folyosó végén lévő wc-be fürdőbe... De hála Istennek, sikerült alapítványi szobába átkérni magam, itt már volt bent zuhanyzó és wc is, ami jó. Orvosok-nővérek többnyire egész jó fejek voltak, igaz, voascánat isátatpozs ttöj melt egy bunkó nővér, de nem vettem fel a beszólását. Szoptatással nem volt probléma, pedig nem jött a szoptatási tanácsadó, hiába ígérték. Az egyik csecsemős nővérke segített első alkalommal a mellemre tenni a babát a fekve szoptatáshoz, de ennyi volt az össz segítség, bár mást nem is kértem. Én úgy éltem meg, hogy jó, hogy ez a kórház ennyire szoptatás-barát, nem cukrosvizezik meg tápszerezik a babát, de azóta hallottam sztorikat, hogy valakinek ez hátulütő volt... Nekem igazán utolsó napra jött meg a tejem, már folyt a hálóingemen végig, de addig nem nagyon jött szerintem, csak pár csepp. Ennek ellenére ugyan csillagokat láttam a fájdalomtól, cicin tartottam Nándit majdnem folyton, amikor épp nem aludt, de úgy olvastam, ettől indul be a tej. Míg meg nem jött mondjuk elég sírós volt Nándi, a pelenkázástól kezdve szinte mindenért ordított, szegényem nehezen szokta meg az új helyet, meg aztán éhes is lehetett. Nekem jó élmény volt a kórház. :)

2017. aug. 5. 14:53

En is ott szultem, ahol Te...ugyanezeket a dolgokat ateltem enis... :(

Felhaborito, hogy szinte emberszamba se veszik az Anyukakat...a babak pedig had orditsak ki a kis lelkuket...csak rajuk zarjak az ajtot...

A szoptatasi tanacsadon enis nagyon kiakadtam...miutan bejon es megkerdezi, h miujsag...mondom neki, h mi a problemam...es felhaborodva ott hagy mikozben azt hallgatom, h mit akarok en meg a 3. nap...majd lesz tejem....vegulis nem baj, h a babam napok ota ehezik...

:(

2305. mukikám (válaszként erre: 2304. - Edina070)
2017. aug. 4. 17:04

Nyíregyházán szültem, a Jósa Andrásban. Konkrétan rosszul voltam a csecsemősöktől. Nekem be kellett feküdnöm hamarabb, mert fájásaim voltak, de teljesen zárt voltam, - ez volt 21-én, és 25-én született meg Balázs, maga a Szülészeti Osztály annyira nem is rossz, de csak azért mondom ezt, mert az Újszülötthöz képest tényleg jó volt. A szobatársaimmal tartottuk egymásban a lelket mindkét helyen, ha Ők nem lettek volna, biztos bedilizek. Kvázi hülyének néznek, nem vizsgálnak meg alaposan, nem foglalkoznak semmivel és senkivel, és meglepődtem magamon, amiért jól bírtam, mert egyébként könnyen borulok ki, de úgy voltam vele, nem adom meg nekik az örömöt. A csecsemősök ordítoznak egymással és az anyukákkal, egyáltalán nem segítőkészek (konkrétan ez az osztály kapta a legrosszabb értékelést az egész kórházban, szerinted??? Biztos büszkék rá!), a szoptatós tanácsadók szintén (azt mondta az egyik, elég ha kinyitjuk a szívünket és akkor máris ömlik majd a tejünk... mondom oké Kozsó, két napig próbálkoztam, mire sikerült megszoptatnom Balázst, vagy, mire egyáltalán lett tejem, és ott semmit nem adnak állítólag, még cukros vizet sem, nemhogy tápszert), a köldökcsonk kezeléshez nem is kaptam először semmit... úgy kellett kérnem, és még ők voltak felháborodva, ráadásul a szobatársamtól valaki ellopta a popsitörlőt... komolyan, RÖHEJ! Volt olyan, hogy nem tudtam, milyen vizsgálatra viszik a gyerekemet, és amikor ott álltam mellette az osztályon, hogy ne sírjon, - amíg ők méltóztatnak foglalkozni vele-, kizavart a fővővér, mondván, nekem ott semmi keresnivalóm... hát, akkor konkrétan el tudtam volna küldeni az édes jó anyukájába. :) Az az öt nap maga volt a pokol. Nagyon nehéz volt, és nem csak nekem, a többieknek is. Hihetetlen, mi megy ott... és hogy engedhetik meg maguknak ezt a viselkedést, ezt a bánásmódot... félreértés ne essék, nem kell kinyalni a seggem, de azért vegyenek már emberszámba, meg a babámat is... szerintem a vizsgálatok nagy része nem is volt tisztességgel elvégezve, még jó, hogy nem sárgult be, szerintem még mindig ott lennénk...


Az itthonlét meg egyelőre még nem annyira buli, mint mondtam, anyukám volt itt pár napot, de más nem segít, igaz, nem is várom el, de azért jó lenne... például anyósomék, akik szintén ajánlgatták magukat a terhességem alatt, persze, nem kell itt lenni egész nap, na mindegy, én főzésig el se jutok kétnaponta se... takarítani éppen, meg mosni, de van, hogy áll a ruha a mosógépben x órát, mert nem tudom letenni a kicsit. Remélem, ha múlik a hasfájása, és átalussza az éjszakát, akkor jobban telnek a nappalok, el lehet menni vele boltba, meg ide-oda, és akkor én sem leszek ennyire magamba fordulva, mert most még nem nagyon merek vele elindulni, annyira nyűgös.

Konkrétan nem tudtam átvenni a jogsimat, és már egy hónapja kész van...:"D Enyhe káosz. A támogatásokat éppen el tudtam intézni, de anyukám is segített benne, szóval, gondolhatod... nem akarok panaszkodni, és biztos meg lehetne ezt oldani jobban is, de én még egyelőre nem jöttem rá, hogyan. Elég nehéz úgy, hogy sokszor enni meg pisilni sincs időm. De azért vannak jó napok, amikor meg három órákat is alszik egyben napközben, csak hát, ebből még kevesebb van.:D


Nem mindegyik gyerkőc mellett lehet szerintem tenni-venni. Én is megcsinálom amit kell, meg amire van időm, de van, hogy annyira fáradt vagyok, hogy inkább lefekszem aludni, mert este úgyis én éjszakázom vele... és igenis, megterhelő egy hónapnyi alig alvás, és oké, hogy másnak is van gyereke, de én a saját fáradtságomat érzem és a saját kimerültségemet. Szerintem, ha múlik ez a nagy meleg, és már merek vele majd jobban menni, helyrerázódnak a dolgok, legalábbis remélem.


Az a baj, nincs a közelemben senki, akivel igazán megbeszélhetném a dolgokat...

2304. Edina070 (válaszként erre: 2303. - Mukikám)
2017. aug. 4. 08:59
Ez melyik kórház volt? Nekem is nagyon rossz élményeim vannak.engem rendesen terrorizaltak.azt tudni kell rólam, hogy jóval fiatalabbnak nézek ki a koromnal és ha vki nem ismer, ramnez és azt gondolja, hogy a 18 éves kis csitri bekapta a legyet.igy is álltak hozzám,pl.a csecsemos nővérek.nem is adtak a babának enni,mert azt állították,hogy minden rendben van a tejemmel,ami itthon kiderült, hogy közel sincs így.ezert nagyon lefogyott a kórházban, pedig etettem,de azt mondták, hogy én nem teszek meg mindent és utolsó éjjel meg is fenyegettek, hogy nem engednek haza.kuszkodtem végig a konnyeimmel és nagyon egyedül éreztem magam.aztan az első napok emiatt ugyanígy teltek,csak már sirhattam is, mert nem látta senki.depresszios lettem, amit a környezetem sajnos nem nagyon fogadott el,ami nem éppen a legjobb reakció ilyenkor.mostmar kicsit jobban vagyok,de még mindig egyedül minden nap a babával.apa sokat dolgozik, igazából csak este van itthon.hetvegen sem mindig.engem is zavarnak ezek a dolgok, meg hogy nem tudom rendesen vinni a háztartást.nincs kosz,mert minden nap takarítok, ahogy tudok és megpróbálok kétnaponta főzni is,de nincs időm mindig mindenre.egy két vita alkalmával meg is kaptam, hogy másnak is van gyereke mégis csinálja a dolgát.ettol még inkább rosszul érzem magam és azt gondolom, hogy tényleg velem van a baj.de tényleg nem egyszerű, főleg egyedül.ettol függetlenül imádom a kisbabamat és a lehető legturelmesebb vagyok vele.
2303. mukikám
2017. aug. 4. 08:21

Most csak kétszer kelt, úgyhogy szerintem kezd múlni, vagy jobban hat a gyógyszer, nem tudom... minden esetre csak fél kettőkor, meg ötkor kelt fel, szóval remélem, kezd beállni erre, mert érzem, hogy lemerülőben vagyok. Apa dolgozik, és néha még van 24 órás műszakja, plusz, amikor itthon van, akkor is építkezik, amit persze megértek, csak egyedül egész nap kicsit sok, főleg, amikor nyűgös. Most például ébren van, de teljes csöndben, vagyis, gőgicsél, meg beszélgetünk. : D

Nálunk 27 fok van, úgy, hogy mindent besötétítek, ventilátor nem megy, csak nagyon ritkán, mert félek, hogy huzatot kap a szeme, hiába nem rá irányítom.

Nem tudom, miért nem szeret hason lenni, sokszor a mellkasomon alszik el, akkor semmi baja, a fejét szépen emelgeti, meg is tartja, forgatja. Szoktam forgatni napközben, de egyébként háton szeret lenni, hát ez van, nem erőltetem, ha nem tetszik neki, csak a védőnőm mondta, hogy legyen hason is.

Egyébként nagyon mozgékony, sokszor szoptatni is kész taktikát igényel. : D


Én akkor "akadtam" ki lelkileg, mikor hazajöttünk, pedig a kórházban nagyon rossz volt - nem is szívesen beszélek róla még most se- azóta meg néhányszor, szerintem ezen a legtöbbünk keresztülmegy. Mégis csak hatalmas változás és igenis, néha embert próbáló, meg ideget. Nekem néha van is lelkiismeret-furdalásom, mert úgy érzem, hogy nem bírom, vagy sok, és, hogy nehéz, hogy magamra semmi időm, amitől meg önzőnek érzem magam... ez a bezártságérzet olyan rossz... mármint, elmegyek itthonról, de mégis csak itt vagyok egy csomót, bent, és nem csinálhatok már azt akkor, amikor akarok, és ez kicsit zavar, vagyis, nehéz hozzászoknom, hogy a baba irányít. Reggel kiviszem, aztán délután apával hármasban szoktunk elmenni kicsit, de egyébként jó lenne, ha nem lenne ennyire meleg, mert akkor bátrabban indulnék neki én is vele.

2302. Edina070 (válaszként erre: 2300. - Carfiol)
2017. aug. 4. 06:10

Fuhh az sem lehet egyszerű. :(

Mi is nagyon várjuk.remelem nemsokára eljön.

2301. Edina070 (válaszként erre: 2299. - Kisaniqa)
2017. aug. 4. 06:08

Én is utálom az ilyen fullasztó meleget.nem bírom.nem kapok levegőt és minden nap fáj a fejem. :(

Fronterzekeny vagyok és sajna a baba is örökölte tőlem. :(

H-h nem vagy lelkileg a topon?Ha nem akarsz,ne válaszolj, csak azért kérdezem, mert nálam is elő szokott fordulni.sztem erről is kellene beszélni.jot tesz,ha kibeszeljuk és rájövünk,hogy mással is előfordul,nem vagyunk ettől a világ legrosszabb anyukai.

2300. Carfiol
2017. aug. 3. 17:23
Alföld, panel, 4.emelet, klíma nélkül...mondjam még? :) Pfú...rohadt meleg van...ráadásul a szemem miatt még a ventillátor se esik jól. Babuka is olyan forró szokott lenni, sokkal többet is eszik. Várjuk nagyon a lehülést....
2299. Kisaniqa (válaszként erre: 2298. - Edina070)
2017. aug. 3. 14:19
Nagyon rosszul bírjuk, már 30,5 fok van a hálószobában, hiába minden próbàlkozásunk (sötétítés, direkt nem ott tartózkodunk napközben, csak este 10-reggel 8-9ig vannak myitva az ablakok). Sajnos egyre rosszabb, amíg nem jön normális lehűlés, szerintem napi 1 fokot emelkedhet. Mi is napjában többször fürdünk. Nándi sokat nyüglődik, mire végül sikerül elaludnia napközben. Próbálom sokat szoptatni, más folyadékot még nem kap. Én is kivagyok, minden tekintetben :( Nem elég, hogy lelkileg se a topon, még kell ez a 40 fok... mindig is utáltam az ennyire meleg időt, mert fizikailag nem bírom. Szédülök, émelygek. Jó, hogy már nem vagyok terhes ebben az időben.
2298. Edina070
2017. aug. 3. 13:15

Ti hogy bírjátok ezt a meleget? Nálunk harmad fokú hőség riadó van. :( Ráadásul a baba szoba az emeleten van és az alsó szinten is 30 fok van.mashol nem tudom lerakni, mert csak a kisagyaban alszik.ilyenkor persze nem is akar inni,csak eszik.mar csak tapszeres baba, mert eleve kevés volt a tejem,de már el is apadt. :(

Figyelem őt egész nap, hogy nehogy kiszaradjon.

A teste is tök forró.vagy háromszor-negyszer mosdatom egy nap.mondjuk azt szereti.mindig nagyokat nevet közben.jol esik neki. :)

2297. Edina070 (válaszként erre: 2291. - Mukikám)
2017. aug. 3. 13:04

Szia!

Sztem is próbáljátok ki az infacolt.nalunk is bevált és nekem is sokan ajánlották.meg az angol vizet próbáljátok ki,ha gondolod,azt is mindenki dicsérte.ugyanugy gyógyszertárban lehet kapni.

H-h nem alszik hason a babad?Azt mondják, hogy a hasfajos babák szeretnek hason aludni.Bence baba csak úgy alszik.a hátán nem is tud, mert akkor felébred.

A szelcsovet mi is használtuk.nekunk jó volt.mondjuk én sem mertem, úgyhogy az apa feladata volt. :)

2296. Edina070 (válaszként erre: 2287. - Carfiol)
2017. aug. 3. 12:53

Gratulálok a kisbabadhoz! :)

Hogy hívják? Neked jobbulást.Nalunk sincs még teljesen kialakulva a dolog.egy hét múlva lesz három hónapos.az éjszakákat végig alussza, kivéve,ha úgy dönt,hogy du öt-hat körül alszik el.szerencsere ez nem fordult sűrűn elő,de akkor nem ébresztem fel,mert iszonyú hiszti követi.

Általában este fél kilenc körül alszik el és öt-hat körül kel.

Most sokat alszik nappal, mióta ilyen nagyon meleg van,de egyébként nem jellemző rá.

Nekünk az infacol nagyon bevált, nem is próbáltunk mást.

Még mecsek baby teát adok neki mellé.

Egyébként az angol vizet mondták még sokan,de nekünk arra már szerencsére nem volt szükségünk.

2295. Kisaniqa (válaszként erre: 2292. - Manovaro:))
2017. aug. 1. 20:26
Nekünk az Infacolról volt az a tapasztalatunk, amit az Espumisanról írsz (Espumisant nem is próbáltuk). Kinek mi válik be. Nándinak úgy tűnik, a tejcukorral gyűlik meg a baja, ezért nem jó rá csak a Colief vagy olvastam még a Lactase Comfortról, hogy az is laktáz enzim. Sajna ma reggel kb az egész gyógyszert kibukta, valószínűleg ezért lehetett, hogy 12-16 között nagyon nyugtalan volt és rettenetesen sírt. Már azt hittem, az oltás a ludas, amit ma kapott, de aztàn kiderült, hogy a kaki nem tudott kijönni.
2294. Carfiol
2017. aug. 1. 06:47
Én is gratulálok Minden anyukának, kisbabának :)és köszi a válaszokat, kicsit megnyugodtam. Tegnap már kapott fürcsi előtt is enni, így élvezte is, nem üvöltött az éhségtől.
2293. Carfiol (válaszként erre: 2291. - Mukikám)
2017. aug. 1. 06:44

Köszi :) Én is Nektek!

Manó szopizik, de sajnos elég sok pótlás kell neki, mert nő, mint a gomba :) Tegnapi pucér súlya 50g híján 5 kg és 58 cm :-O Már ketten 3 hónaposnak nézték :-D Ügyes nagyon: a fejét nagyon szépen kiemeli, tartja...hason aludni is szeret.Mosolyogni is szokott már néha. Éjjel 1-2-szer ébred enni. Ez az Espumisan , Bio Gaia párosítás úgy tűnik bevállt a pocakra, de pl. tegnap nem kakilt. Ha ma délig se fog, akkor lehet megpróbálom szélcsövezni, hátha elősegíti a dolgot.

2292. Manovaro:) (válaszként erre: 2291. - Mukikám)
2017. júl. 31. 12:40
Szia! Probaltatok mar az Infacolt hasfajasra? Eloszor mi is az Espumisant adtuk neki, de az csak osszegyujtotte a pocakban a bubikat es egyszerre "robbant" a pelusba...szegenynek nagyon fajt...ismeroseim is tobben erre panaszkodtak...aztan ajanlottak az Infacolt...nekik is es nekunk is bevalt! Probaljatok meg!
2291. mukikám
2017. júl. 31. 09:11

Carfiol gratulálok, és jobbulást a szemednek! Én gondoltam is Rátok, mert csak te nem írtál, de így már érthető! (Egy napon szültünk :3)


Balázs hasfájására a kezdetekben elég volt az Espumisan, de most már Coliefet is adnom kell neki, és mindkettőt vagy anyatejbe, vagy Mecsek Baby teába keverem, ami szintén hasfájásra lett kitalálva, de csak enyhíti a tüneteket, ugyanúgy erőlködik, és sokszor arra is kel fel, hogy fáj a hasa, úgyhogy mellette még tornáztatom is, és általában pelenkázás közben pukizik akkorákat, hogy csak lesek :D

(a szélcső nem vált be, és nem is nagyon merem használni).

Ráadásul folyton cicizne, mert azzal nyugtatja magát, és már tele van, de még mindig szopna, úgyhogy ez egy ördögi kör, de most próbálom leszoktatni, hogy ne másfél óránként, hanem legalább két-két és félóránként egyen, mert a háromórás etetést nem sikerülne tartanom, hiába is próbálkoznék vele. Szerencsére tejem van bőven, és már majdnem ÖT kilós, egyáltalán nem úgy néz ki, mint egy öthetes baba. :"D

Most alszik a nagyágyban mellettem cumival a szájában, mert az kell :D, de még nincsen ritmusa, van egy nagyobb alvása délután, és az esti első lefektetés meg a fürdetés nagyjából ugyanarra az időpontra esik, de minden más össze-vissza, sokszor nyűgös a nagy melegben, és hát hiába, de a házban is konstans 25-27 fok van, úgyhogy megértem, amikor nem bír elaludni. vannak nappalok, amikor csak ölben marad meg, és ha leteszem, rögtön felkel és sír, de szerencsére ezekből kevés volt eddig.

Hajnalban rendszeresen kel óránként kettő-háromtól hatig, ami nagyon megvisel mindhármónkat, de egyszerűen akkor jön elő jobban a hasfájása. Egyébként egészséges, szép baba, nem panaszkodhatok rá, mert nincs vele semmi gond, és szerencsére én is tudok vele pihenni, ha meg nem, akkor is legalább kikapcsolódok valahogy, már amikor a háztartás engedi, de most tényleg nem viszem túlzásba a háziasszonykodást.


A védőnőt meg az orvost nagyon rosszul viseli, végig ordítja a mérést és a vizsgálatokat, úgyhogy ezektől mindig tartok, de utána hamar megnyugszik. :) 22-én megyünk csípő uh-ra, 27-én meg kéthónapos státusz, meg a szuri, de ezek még messze vannak, hátha addig már hozzászokik a fogdosáshoz-forgatáshoz. :D


Nekem az egyik "problémám", hogy a védőnőm mondta, legyen többet hason, de nem szereti, és sokat forgatom hasra, ilyen öt-tíz percekre, de nem szívesen marad úgy, de a fejét forgatja és szépen emelgeti, úgyhogy nem félek attól, hogy elmaradna a korosztályához képest, vagy ilyesmi.

2290. Kisaniqa (válaszként erre: 2289. - Humor Helga)
2017. júl. 30. 19:06
Nahát, mi is épp kedden megyünk oltásra + 2 hós státusz. Remélem, minden ok lesz.
2017. júl. 30. 17:01

Sziasztok,

Carfiol gratulálok a kisfiadhoz!! :) a szemednek jobbulást!


Napirend nálunk alakulóban, Flóra 10hetes lesz szerdán! Reggel kimegyünk a Margit szigetre kutyával, ott nagy séta alvással, aztán haza evészet van h kint is eszik, aztán "ebéd" utána nagyágyban alvás Anyával :D szigorúan 3óra vagy több. Utána evészet, Apa hazajön 6körül elmegyünk kutyával sétálni és utána 7körül fürcsi, kaja, és alvás a saját ágyába, és mostanság 4-5körülig alvás.


Kedden megyünk oltásra na attól picit tartok ...

2288. Kisaniqa (válaszként erre: 2287. - Carfiol)
2017. júl. 29. 09:12
Szia! Jobbulást a szemednek! Hát napirend nálunk sincs (Nándi 8 hetes). Csak a fürdés és az esti elalvás fix nagyjából, de már elfogadtam. Hasfájásra a Colief vált be. Teljesen elmúlt tőle. Persze erőlködni szokott továbbra is, de nem ordít sikítva, mint előtte. Szerencsére már megtanulta a fecskendőből érkező tejcsit is elkortyolgatni (Colief adagolás), ami az elején nagyon nehezen ment.
2287. Carfiol
2017. júl. 28. 16:22
Sziasztok! Talán még emlékeztek ránk :) Június 25-én megszületett a kisfiam sima szüléssel. Teljesen egészséges, gyönyörű baba. Sajnos én viszont azóta járom az egészségügy berkeit, mert mindkét szemem begyulladt és nagyon nehezen javul. Màr jobban kivizsgáltak, mint terhesség alatt :) Még mindig fátyolosan látok sajnos, így nem is nagyon írtam. Igyekszem visszaolvasni Titeket, ahogy tudok, de még hamar elfárad a szemem főleg telefonon. Sajnos az elmúlt időszak a tejtermelésnek sem kedvezett igazán így pótolni kell tápszerrel. Remélem jól vannak a babáitok. Nálam teljes a tanácstalanság napirend terén...Ti hogy boldogultok? Hogy altatjátok el a babákat? Bevállt valami nálatok hasfájásra?
2286. Humor Helga (válaszként erre: 2285. - Zsofiacskm)
2017. júl. 24. 08:37

huhhh hát a lényeg h minden rendben a minimanóval, aki már nem is olyan mini :D


oltást hogy viselte? mi jövő kedden megyünk :( félek tőle rendesen ....

2285. zsofiacskm (válaszként erre: 2283. - Humor Helga)
2017. júl. 17. 17:34

A regi lakasban kb 40centi magas asztalon pelenkaztuk, onnan ugrott le...oldalt fordulva erkezett, es szerencsere nem lett semmi baja. 6 oraig tartottak bent a Heim Palban. Nagy szerencsenk volt, a tobbi ugros babat 2-3 napig is megfigyelik, persze fo a biztonsag. 6 hetesen tortent, azt hittek ra a dokik, hogy 2-3 honapos baba...szoval gyorsan no a kisasszony. A 62es bodyk mar elegge feszesek, kisnadragok ra sem jonnek :D

Holnap lesz oltas :(

2017. júl. 14. 16:10
Repul az ido! Hetfon mar mi is 4 hetesek leszunk! :D Nagy a szerelem! :D
❮❮ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 ... ❯❯

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook