Írj 4 soros verset bármiről, kezdd az előző vers utolsó szavával... (fórumjáték)

Marha farmon régen jártam,

Marka szarra rátaláltam.

Olyan lett a cipőm talpa.

Miért voltam én olyan balga?

Céloztam én a lőtéren

Sütőtököt agyon lőttem

Repült szegény jobbra-balra

Örült neki a szarvas marha

Számat néha kitátom,

ne haragudj barátom,

verssoromat leírtam,

de nem neked céloztam!

El is mondtam versemet

Meg is ettem ebédemet

Most eszem a vacsorámat

Nem járatom itt a számat

Rest az sose restell,

megteszi nagy ressel,

ha nem teszik neked,

akkor inkább hess el. :D

Hátam közepére sem kívánom

Így kezdődik minden rémálom

Inkább várok szépet és kedvest

Talán a szerencse sem lesz rest

Járok, járok én hozzátok,

Akkor is, ha ritkán láttok.

Őszi avart tapos lábam,

A hidegtől fázik hátam.

Hulljatok hát levelek,

Mikor hozzá elmegyek,

Lábam nyomát takarjátok,

Ne tudják meg, hogy ott járok.

Lesz ma még szép idő,

nekem oly kedvező,

imádom ezt az évszakot,

gyönyörű falevelek hulljatok.

Hagyd a nehéz kajákat,

meghízol és nem bír el a lábad!

Egészségesen étkezz,

életed hosszabb így lesz! :)

belőle én nem vághatok,

de a nyálam majd elcsurog.

ha köszvényes vagy,

az ilyeneket inkább hagyd.

Vegyétek és vigyétek

A disznósajt jó étek

Óvatosan bánj csak vele

És keveset vágj belőle

Kávétok, teátok

Legyen mindennapi italotok.

Kenyeretek, zsemlétek

Gyakran magatokhoz vegyétek.

Szól a kakas, kukorékol.

Ébresztő és ki az ágyból!

Frissen, fürgén ugorjatok,

igyátok meg a kávétok :)

Lelkem gyereke,

légyszí' gyere be,

hideg van,megfázol,

jó anyád meg rám szól.

A lába nem ér a földre,

Kicsiny még a legényke,

kisebb székre ültetem,

mosolyog az én lelkem.

Hagyom a fenébe!

Önfejű legényke,

topog - de hiába,

remeg még a lába.

Boldogan leírom,

szeretem Őt nagyon,

életem végéig,

bíz el nem hagyom!

Miért kell keresni mindennek az okát

Egyszer majd megütöd alaposan bokád

Fogadd el sorsodat úgy ahogyan van

Éld az életedet szépen és boldogan

Szomorkodjál,

ha van kiért,

mert már tudom,

soha "miért"

A leges-legszebbet kívánom,

neked kedves barátom.

Mindig legyél nagyon vidám,

soha ne is szomorkodjál!

Bezárva a könyvtár,

s mert magas a könyvár,

polcról veszek egyet,

a leges,-legszebbet.

Ősz kopogtat az ablakon,

Ezzel csak az a bajom,

Hogy a tél jön utána,

Sokat leszek bezárva.

Esztendőre, egykettőre

Süt már a nap delelőre

Múlik a nyár és az ősz

A hajam is deres, ősz

Focit nézni nem kívánok,

zavarnak a régi álmok,

mikor hittem,lesz belőle

híres focis ,esztendőre.

Mondom, mondom a magamét

Nem állok jót magamért

Ha nem kapok finom vacsit

Hogy nézem meg majd a focit

Pagodába elmegyek,

majd ha buddhista leszek.

Addig marad csak a templom,

Ezt én őszintén mondom.

Házadon lázadom,

s eszemet jártatom,

hisz ez nem is palota,

hanem egy nagy pagoda.

:o

Boldogság,

ha nyugalom

uralkodik

házadon.

Élted-del kellene kezdenem az írást,

De nem tudok írni én sem mást,

Folytatom Napsugár gondolatát,

Kísérje életed sok boldogság.