Írj 4 soros verset bármiről, kezdd az előző vers utolsó szavával... (fórumjáték)
Lett egy virág a szívemben,
Kínból, szeretetből hajtott,
Dédelgettem, őrizgettem,
Életben ez tartott.
Folyt.
A tehénnek borja lett
A gazdának ez kellett
lett ember hova lett ?
Ja, a tehene megelett
Anyám nyugszik évek óta,
ajkán nem terem már nóta,
szemében már nem volt élet,
lelke elszállt...s vajh mivé lett?
Sincsen apám, se anyám,
Rojtos rajtam a gatyám,
Mi lesz velem így, atyám!
Eltemetsz majd Föld anyám?
Szerencse vagy van, vagy nincs
Ha nincs sebaj, ha van, az kincs
Az is jó, ha rézből van a kilincsem
De az sem baj,ha semmi de sincsen
Fene egye,
ördög vigye,
jöhetne már
kis szerencse.
Versed sorvége összecseng,
Télen a kabátom összement.
Vagy talán én nőttem bele,
Ha így van, egye a fene!
Evégett írok most én,
Hogy lásd a versem végén
Azt a szót, amivel kezded
A következő versed.
Mivégett ? hát evégett !
Mert a házam már elégett
Körülöttem minden csupa rom
téglapor, füst na meg korom
írtam neked levelet,
Sorai közt szeretet
Lángolt, ezért elégett,
El is váltunk evégett.
Bírom még, jó a kedvem is,
Segít néha egy kis baileys.
Ez nem teljesen így van,
Csak a rím miatt írtam.
Él bennem a remény,
Hogy életem egy regény,
S lapjait én írom,
Ameddig csak bírom.
Fél az csak fél, nem egész,
A fejében lehet ész.
A nótája sem csak fél,
Szövegében lehet él.
Piál a piás pipás dilis Samu
leégett a háza, totál hamu
Jobb híján egy sátorban él
Csak piál,senkitől sem fél
rám köszönt a rabi : Salom!
Ha megjavítaná a vasalóm
Adnék önnek húsz rupiát
Kapna érte sok rum piát
Hazamentünk estére,
Ránéztünk a tévére.
Azt gondoltuk egyszerre,
Nem kell mára már mese.
Bocskor volt lábamon,
Könnyű volt és laza,
Rám is szólt a Piroska,
Menjünk most már haza!
Pajta volt a tanyában,
Jutka kislány korában
elbújt benne,oly sokszor,
lábán mérföldnyi bocskor.
Ágnes volt az első,
nem volt rajta felső,
ám ha lett volna rajta,
nem szakad ránk a pajta.
Delej - vonzás,
mint a mágnes,
úgy húz hozzád
Sugár Ágnes.
Álmokon szőtt lepel,
Virágteli kehely,
Könnyű, mint a pehely,
Az egész csak delej.
Feledni kell,
mert az ember
nem teli lexikon,
épül az álmokon.
Lehet több férfit szeretni?
Egyiket a kék szeméért,
Másikat a szerelméért,
Harmadikat nem feledni.
Bírja az ember a terheket,
továbbra is gyártja a terveket,
remél sokkal szebb életet,
mert hit nélkül létezni nem lehet.
Zokogva nézem a gyepem,
Már ami megmaradt nekem,
Kiskutyám rendesen nyírja,
Addig ás, amíg bírja.
Lefáraszt a butaság,
nem tanul a nagyvilág?
Belelép a bajokba,
aztán csak bőg...zokogva.
Lehet vagy talán
Örökös talány
Keresem a választ
Ez mindig lefáraszt :)
Besúgó -jellemtelen,
árulkodni kénytelen,
beköpi a híreket,
elviselni nem lehet.