Írj 4 soros verset bármiről, kezdd az előző vers utolsó szavával... (fórumjáték)

Istenem, hányszor kértem,

Hogy a piskótám

Össze ne essen.

Púpos süti összetottyadt,

Viharos szélben

Aranyeső bólogat.

Esély van rá, hogy béke lesz?

vagy-e helyzet mindent tönkre tesz?

nem lesz pénz, nem lesz élelem?

ne tedd ezt velünk Drága Istenem!

Elő a pulcsival!

Anyukád rád rivall,

megfázol,fúj a szél,

nagyobb lett az esély.

Szeretem nagyon a tavaszt,

zöldül erdő, rét, mező,

kibújnak a szép virágok,

sok kis madár jön elő.

Álmodj szépet

gyermekem,

meséidet

szeretem.

Szépült az ország,

szépült a város,

szépültek a falvak,

szépülj és álmodj!

Falakat épitett apám

Rég volt, de ma is állnak talán

Múlt században épült,

éveken át szépült.

Gondod tengernyi,

hogyan kell legyőzni?

Erő és akarat,

elmozgat falakat.

Szavakkal ölni is lehet,

Aki így tesz, az nem szeret.

Gondolkodj, mielőtt mondod,

Akkor nem lesz ebből gondod.

Bánta nagyon amit mondott,

de kimondott bolond dolgot,

megbántotta - akarattal,

csak hogy fájjon,bősz szavakkal.

Lány várta a fiút, leste,

Beköszöntött már az este.

Nem jött többé, nem is látta,

Egy évre rá nem is bánta.

Fogyott a Hold,

fénye halvány,

andalog hát

fiú és lány.

Hasát tömte,

meg is hízott.

Csodálkozott,

hogy nem fogyott.

Begyűjtőnek vitte

vasát,

az árából

tömte hasát...

Zöldjét szedem a gyökérnek

Sárba ne dobd, arra kérlek

Vasat ad az a testednek

Ne vidd el a begyűjtőnek

A határba a földműves

műveli ac földjét

mindennap izgatottam kel,

látja-e a zöldjét.

A világ most nagyon kétes,

a Kedvesem szeme kékes,

ha rákacsint a világra,

remény ébred a "határba".

Ereszt mossa tavaszelő eső

Madárkák lassan bújnak elő.

A nap is újra kikandikál,

Ó, de szép lesz megint ez a világ!

Tapírom nem volt,

nem is lesz,

bár látványa

nem ereszt.

Abbéli bánatom sírom,

Mikor ezt a verset írom,

Hogy jelenjen meg papíron,

A kicsi kedvenc tapírom.

Visszakaptam amit adtam

Reá elég sokat vártam

Megtanultam, soha többé

Hiába kéri az abbé

Megfogadtam,betartottam,

változást csinálni tudtam,

a kilókból jól leadtam,

aztán lassan visszakaptam.

Tartottam a névnapomat

hívtam vendéget jó sokat.

Mégis csak egy lábast kaptam.

soha többé, megfogadtam.

Talpát földhöz csapva táncolt,

Forrt a vére, arca lángolt.

A menyasszony pörgött, forgott,

A lagzi hajnalig tartott.

Balga voltam mikor hittem

S a csizmámat hozzád vittem

Le is kaptad annak sarkát

Úgy javítottad a talpát

Vizet tett a kulacsba,

szegény ura bekapta,

ordított,hogy becsapta,

majd elrohant a balga.

Gyógyítóhoz jár a sógor,

Többet érne egy kis óbor.

De a sarlatánnak fizet,

S ihatja otthon a vizet.

Bízom benne,befogadtok,

S belejövök, mint a nagyok.

Versfaragás csudajó,

Elmét, szívet gyógyító.

Remény teli az én szívem,

jobb jövőre vágyik lelkem,

fohászkodom, imádkozom,

Teremtőben nagyon bízom!

Visszakapja amit adott,

mert a sors most odacsapott.

Becsapta a szegény legényt,

visszakapta ...nem volt remény...