Főoldal » Fórumok » Babák & Mamák fórumok » Mit lehet illedelmesen válaszolni azokra a jótanácsokra, amiket ismerősök adnak születendő gyerekeddel kapcsolatban, és elvárják...... fórum

Mit lehet illedelmesen válaszolni azokra a jótanácsokra, amiket ismerősök adnak születendő gyerekeddel kapcsolatban, és elvárják...... (tudásbázis kérdés)


1 2
33. Alexa77 (válaszként erre: 32. - Katácskák)
2008. okt. 1. 07:42
A meghallgatással nem is lenne gond, csak akkor gurul be az ember lánya, amikor nem jótanácsot mondanak és azt fogadom meg, ami nekem szimpatikus, hanem utasítgatnak meg piszkálnak. Mért így csinálod, mért nem úgy, ne vedd fel, mért oda teszed le, mért szoptatod mér megint, az előbb evett (persze fel se merül az ilyenekben, hogy kizárólag anyatejes picurom esetleg azért kér szopit, mert szomjas)stb. Ezektől a falnak megyek.
2008. okt. 1. 00:36
Meghallgatni lehet Mindenkit.Hátha van benne használható ötlet.A tapasztalatok is segíthetnek. Más kárán tanul a Bölcs..Nem szégyen tanulni Másoktól.-Szerintem
2008. szept. 26. 08:25
Én egy darabig követtem az egyik fülemen be, a másikon ki módszert. Aztán kezdett egyre inkább idegesíteni, így megköszöntem szépen mindenkinek a jótanácsot és közöltem, hogy ez az én gyerekem, ha elkényeztetem, magamnak kényeztetem el, a szoptatásról és egyéb hasonló témákról meg szilárd elképzelésem van, úgyis úgy fogom csinálni, ahogy jónak látom, tehát kár fáradni a kéretlen tanácsokkal.
2008. szept. 25. 21:05

Illedelmesen elküldöd Őket .


A Te gyereked és Te döntöd el ,mit és hogyan csinálsz .


Én is akkor zavartam le a nagymamákat amikor az első fürdetésnél mindenbe beleszóltak .

29. Yudy (válaszként erre: 26. - Zsugabubus007)
2008. júl. 16. 18:31
Miért van a két füled? Az ilyen esetben az egyiken be, a másikon ki, amit hallottál.
28. Roni24
2008. máj. 25. 10:34

Szia!


Nem olvastam végig a hsz-eket, de én azt csináltam, hogy meghallgattam mindenkit, minden tanácsot, és amit úgy gondoltam, hogy érdemes megfogadni, mert saját magam is úgy véltem, hogy úgy lesz a jó, akkor azt úgy csináltam!

Soha nem reagáltam sehogy, megköszöntem a tanácsokat, és onnantól úgy csináltam mindent, ahogy én jónak láttam!

Terhesség alatt az orvosom szavára hallgattam inkább, és persze a Babára! :)

Amikor pedig megszületett a baba úgy csináltam mindent, ahogy én jónak láttam és természetesen ahogy a babának is jó volt!

Jó volt a sok, többféle tanács, mert ha rászorultam lehetett válogatni, ha meg nem, eldönthettem, hogy akkor én hogy fogom csinálni. Mivel egyedül voltam leginkább, anyukám tanácsaira hajlottam. A védőnőmre se nagyon, mert ő csak elmondta mit hogyan csináljak, anyukám viszont elmagyarázta azt is, hogy mit, hogyan, és MIÉRT csináljam úgy! És ez volt a legfontosabb! A döntést rám hagyta!

Lényegében az volt a jó, hogy magam próbálkozhattam, én tapasztalhattam ki, hogy a babának milyen igényei vannak, mit szeret, mit nem, és nem azt erőltettem rá ami mások szerint jó! Jó ha van a sablon, de minden baba más...

:)

2008. máj. 22. 18:42

Nem értelek benneteket! Miért kell csendben tűrni?

Én röviden velősen lehurrogom az ilyesmit, vagy cinikus mosollyal teszek valami megjegyzést. Kivétel persze, ha én hozok szóba egy témát amiben akár el is fogadnék jótanácsot!

2008. máj. 22. 18:29

....megint kikaptam "egyet" a kozmetikusnál. Mondta mit ne szedjek, mit szedjek,milyen tejet igyak(gondoltam beállítok egy tehenet az udvarra, az biztosan jól mutatna:-) ).

Ránéztem, mondtam neki, hogy JÓ! és eljöttem!

2008. máj. 20. 07:59
illedelmesen bólogatsz, aztán egyik füledbe be a másikból ki....
24. McKenzi (válaszként erre: 23. - Drnéni)
2008. máj. 19. 22:53
persze nem tudom milyen a viszonyotok és milyen arccal mondja ezt, de amúgy ez csak egy kedves vicc, ami pont az ellenkezőjét jelenti - annak mondják, akiről tudják, hogy nagyon jó dolga van! :)
23. drnéni (válaszként erre: 22. - 91d4989ab9)
2008. máj. 19. 22:00
Csak épp soha nem fogják abbahagyni. Az én kedvencem különben anyósom félig viccesen: "Gyere, panaszkodj a Mamának! Ugye rosszul bánnak veled? Ugye eljössz velem haza?"
2008. máj. 18. 11:19
"a dejó ezt majd kiprobálom" és "a dejo ez miért nem jutott eddig az eszembe" általában segit:) ő elégedett lesz, mi meg csinálunk mindent ugy ahogy gondoljuk:)
2008. máj. 18. 11:16

Megtörtént az összejövetel!!!

Szerencsére sokan voltunk, így nem tudott belemerülni a témába annyira!

Tehét a sors megoldotta a problémámat ebben az esetben, de biztosan kapok még elég ÖTLETET a jó gyerekneveléshaz és ahhoz , h más szerint mi jó az enyémnek!

Köszönöm Neketek az ötleteket és a tapasztalatokat, biztosan fogok belőlük hasznosítani egy pár trükköt!

20. supin
2008. máj. 17. 10:11
Tégy ugy mintha odahallgatnál. Bólints mosolyogva. Ezzel jó pontot szerzel. Bármokor megtérülhet. De tedd az amit jónak látsz a gyereknevelésben. Ugyis te látod mi jó a csemetédnek!!
2008. máj. 17. 08:41

Apósom új feleségével volt egy sztorink: átjöttek látogatóba, a babó 1 hónapos volt, ölemben ült és a rugi kicsit feljebb csúszott, és így megfeszült a lábán, de nem volt kicsi, erre mindig odafigyelek. A nő odajött és elkezdte széles vigyorral mondani a babának, hogy "Miért nem mondod anyának, hogy már kicsi ez a rugi, adjon rád nagyobbat!". Marha pipa lettem, de csak miután hazamentek jutott a válasz eszembe: "Miért nem mondod Mariannak, hogy hozzon nagyobbat?"

Egyébként barátnőm mondta jól, fel kell szereltetni egy rácsot az ajtóra és a szülőktől azon keresztül elvenni amiket hoztak, utána becsukni az ajtót. :-)

18. diagonalt (válaszként erre: 17. - McKenzi)
2008. máj. 17. 08:30

A nem kiszámíthazó pofon mértékével egyszer én is rosszul jártam kamasz koromban.Egy fiú megfogta a fenekem,csak figyelmeztető jelleggel akartam adni,erre akkora pofont kapott,hogy összesett:)De azóta nem csinál ilyet a lányokkal.

Amúgy nem azt mondom,hogy sok pofon kell.Egy rendes nevelésnél maxiimum kettő elég egy gyerek életében,azt is csak akkor,ha nagy a baj.És azt sem 2-3 éves korában kell.

17. McKenzi (válaszként erre: 15. - Diagonalt)
2008. máj. 16. 23:33

Van aki sosem érik meg annyira, először valamiféle önismeretre kéne szert tenni, ami azzal kezdődik, hogy legalább magunknak nem hazudunk :)

Mindegy felnőnek a gyerekek így is, úgy is, amúgy elég "igazságtalan az élet" van aki ezt hamarabb tapasztalja meg, mindezzel együtt azért szeretik a szüleiket akkor is ha azok méregből meg-meg ütik.

Atyai pofon - inkább anyai :))) de szerintem te is erre gondoltál - az én elvem az, hogy férfi inkább ne üssön, mert annyira erősek, és félő hogy nem tudják kiszámítani mekkorát ütnek..

Most még el se tudom képzelni, hogy pofont adjak a gyerekemnek, de ő még nagyon kicsi - én meg nem tudok pofont adni egyetlen egyszer osztottam csak, kislánykoromban egy osztálytársam apró pofonokat zúdított az arcomra, egy nagyobbal viszonoztam - bejött - békénhagyott :))))

16. j357
2008. máj. 16. 22:16
Ha nagyon ellenkezik a jó tanács a véleményemmel akkor ennek hangot is adok, hogy én nem így fogom csinálni. Nekem mindenki azt mondogatta hogy hagyni kell a pici babát sírni, egyébként elkényeztetjük. Szerintem ezzel csak azt érjük el, hogy a baba magára hagyatottnak érzi magát és a büdös életben nem fog a szüleiben megbízni.
15. diagonalt (válaszként erre: 13. - McKenzi)
2008. máj. 16. 22:13

No ütésről nekem az a véleményem,hogy néha 1-1 atyai pofon nem árt,annak idején nekem is jót tett.De enm hiszem,hogy a gyerekcsínyek miatt ezt kellene alkalmazni.Ahol meg a kisgyerek nem gyerekcsínyt csinál az nagymértékben a szülők, a nevelés hibája.

De abban is igazad van,hogy feszültséget vezetnek le.Sajna egyre jobban látom azt a tendenciát,hogy napjainkban olyan is gyermeket vállal,akinek nem kellene,mert vagy egyáltalán nem való neki,vagy nagyon nem érett még a kérdésre,még neki is nőni kellene.

2008. máj. 16. 20:20
Nekem csak a "beleszólós" jótanácsokkal van bajom, ha én hozom szóba a problémát, és ötleteket adnak, azt megköszönöm. A belepofázóknak el szoktam mesélni egy sztorit, amit rádióban hallottam egykispapától; nekik azt mondta a szülészorvos: egy jótanácsot tud adni, azt, hogy ne foglalkozzanak a jótanácsokkal, úgyis ők tudják a világon a legjobban, hogy mi a jó a gyereknek.
2008. máj. 16. 20:07
nekünk folyton azt javasolják, hogy üssük meg a gyereket - de minek? Engem annyira nem idegesítenek a rosszaságai, és ahogy megfigyeltem, akik ezt tanácsolják, nem nevelési célból ütnek, hanem a saját mérgüket vezetik le :(
12. Cadence (válaszként erre: 8. - Zsugabubus007)
2008. máj. 16. 19:45

Szia

Én is ismerek ilyen embert csak az jo ami neki van vagy volt.Ami már nem tetszik neki azt persze leszolja.Szörnyü milyen emberek vannak.Jo elmondhatja a véleményét hogy az neki nem tetszik .... de nem kell leszolni a másikat.Mindenkinek más az izlése mindenkinek más tetszik.Akkoriban felhuztam magam ezen most már csak nevetek:)

2008. máj. 16. 19:39

Én meghallgatom a tanácsokat,és igyekszem ne elfelejteni őket...van ám hasznos is köztük.

Én azt bírom, amikor megkérdezik,én mit tennék, aztán hanyatt-homlok mást tesznek...furcsák az emberek...Jó pihenést nektek!

10. sodrak
2008. máj. 16. 19:36
Meghallgatni, bólogatni és akkor alkalmazni, ha egyezik a saját véleménnyel. De ezt ne valld be neki.
2008. máj. 16. 19:05

En ezt a mosolygok es befogom modszert csak akkor alkalmazom, ha futtaban talalkozok valakivel.

De ha hozzam jonnek vacsorara, akkor miert ne beszelgethetnenk? En olyankor elmondom, hogy nekem sajat elkepzeleseim vannak, es mindenkepp szeretnem oket kiprobalni, aztan ha valami nem valik be, majd kerek tanacsot tapasztaltaktol. Mert azert rugalmas vagyok. Eddig egyszer lett belole vita, egyebkent csak vagy azt kapom, hogy majd meglatod, vagy azt, hogy jol teszed, ne is hallgass masra.

2008. máj. 16. 18:52

Aranyosak vagytok mindannyian!!!!

Holnap jönnek hozzánk vendégek és köztük van egy anyuka, akinek az a mániája, h csak az a jó ami neki is van!Már múlkor is csak nyomta-nyomta...., de majd mosolygok tovább, ahogy javasoltátok.(Pedig nem vagyok az a típus, aki befogja, csak tényleg nem akarom megbántani)

7. diagonalt (válaszként erre: 4. - Böbe83)
2008. máj. 16. 18:47
Anyósom annyira rossz anya,hogy szerencsére nem akar tanácsot adni.(Férjemenk csak nevelőanyja,de van egy fia,és katasztrófa...)
2008. máj. 16. 18:45

Mindent udvariasan meghallgatunk, és csinljuk

saját belátásunk szerint. Mert az embr sajnos csak a saját hibájából tanul, annak ellenére, hogy ismerünk egy közmondást, okos ember a más......

2008. máj. 16. 18:44
Ha jótanács,akkor megfogadom,de ha valami bődületes hülyeség,akkor általában közlöm,hogy nem így gondolom.Ha nagyon makacs az illető,akkor meg ráhagyom,azt higyje,hogy meggyőzött,és persze nem foglalkozom vele.
2008. máj. 16. 18:42
Hát, hogy minden gyermek más, és majd meglátod mi válik be. Fel kell készülnöd, hogy később még több tanácsot adnak. Én anyósommal össze is vesztem emiatt. Pedig illedelmes próbáltam lenni.
1 2

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook