Válás-megcsalás után újra bízni (beszélgetős fórum)
:)
Köszönöm szépen,kedves vagy!
Az a teljes bizalom sose ter vissza,ami nem is baj.Mert naivsag barkiben is vakon megbizni.
Inkabb ugy vagyok vele,volt egy felrelepese a 23 ev alatt,amit megbeszeltunk,kapott egy eselyt,es ennyi,nem tobb.
Ha megint eljatszana,nin cs tovabb...De ennek mar 6 eve lesz,es ha jol megy minden,jovore 30 eves hazasok leszunk!
Lassanként majd visszajön a bizalom. Persze, ha a társad tesz érte. Mert javarészt ez az ő feladata lesz. A kisördög nagy rohadék az ember fejében. Én már akkor is kételkedtem, ha azt mondta tankolni megy.
Tudod én is azt gondoltam, hogy sokkal kevesebb vagyok, mint a többiek, azért történt meg. A barátaim, ismerősök, de a Manci néni is, aki csak futólag, kedves, mindig mosolygó, segítőkész embernek tart. Csúnyának sem tartanak. Láttam néhányukról fotót. Nem tisztem senki külsejét kritizálnom, de hanyatt vágódtam. Nem értettem a férjem. Egy antinő. Az ismerősei szerint ostoba. Csak nős férfiakkal van kapcsolata. Szóval rájöttem, nem jobb csak más. Neki nincs közös, hétköznapi gondja a férjemmel. Nem kell sakkozni a csekkel, pénzzel. Nem kell aggódni a gyereken.
Neki csak frissen borotvált, örömködő tüncimüncinek kell lenni, aki kellőképpen elalélt, hogy őhercegsége ágyba viszi. És azóta gondolom úgy, semmi okom arra, hogy kevesebbnek érezzem magam. Miért? Én nem vagyok hazug, nem vagyok hűtlen, nem kavarok nős emberekkel, a képet nézve legalább engem ki lehet az utcára is vinni, nem kell a paplan alatt dugdosni. Legyen önértékelési problémájuk nekik. Az egyiknek azért, mert nem tud szert tenni egy szinglire, aki vele és nemcsak a p...val akar kapcsolatot, legyen a másiknak, aki attól az egy dologtól érzi magát f...a csávónak, hogy sikerül az előbbieket hosszas sorbanállás után ledönteni a lábukról.
Igazából bosszú abszolút nincs bennem. A gyerek miatt pedig a kapcsolatunk is jónak mondható. Ez is a cél. Ha haragudnék, nem tudnék normálisan hozzá állni, és a gyerek is megérezné.
Valóban csökken az ember önértékelése, és amin eddig nevettem, most már gyanakvásra ad okot. Ezen nehéz átlépni. Az is biztos, hogy én csak és kizárólag kapcsolaton belül gondolkoztam. Csak. Nem volt "B" terv, nem volt olyan hogy mi külön. a mélyponton volt róla szó, természetesen. De nem állt össze a kép hogy az hogyan működne. Igazából amíg egy rossz kapcsolatban élsz, azt is kielégítőnek tudod meghatározni és megmagyarázni. Most, hideg fejjel már látom, milyen döcögős lett. Bár, ez akkor sem ok az ilyen árulásra. Hiszen, én is ebben a gödörben ültem, mégsem tettem meg.
Szóval bosszúvágy nincs. Egy dologért vagyok mérges és dühös. Hogy ekkorát tört rajtam. Sosem gondoltam, hogy a bizalmam így megtörik. Nem felé, hanem mindenki felé! Ez borzasztó rossz állapot.
Jókor mondod :))))
Ma már ezt nagyon komolyan venném és mindent másképp csinálnék. Tényleg elrohan az élet és a saját döntésképtelenségűnk, vagy félelmeink miatt, amiért ezt hagytuk, csak magunkat okolhatjuk.
Nem érdemes vakon élni. És a végletekig reménykedni olyan dolgokban, amikről valahol tudjuk, hogy nem válnak valóra.
Az én esetem pl ilyen. Én túl sokáig szerettem, ő meg nem. Ill.engem nem.
Az újra eljátszott bizalom után már semmi értelmét így utólag nem látom semminek, amit csináltam.
Hú, bennem sajnos szokott lenni bosszúvágy az első felindulás okán. Eléggé impulzív vagyok, minden érzésem nagyon mélyen élem meg, és hajlamos vagyok akkor döntést hozni. Ráadásul makacs vagyok, engem az életben nem győz meg senki, ha én a fejembe vettem valamit. Éppen ezért kevesen tudnak elviselni.
Igazán, szívből újra bízni valakiben piszok nehéz, ugyanabban az emberben, aki a csalódást okozta meg szinte lehetetlen. Nekem. De mint említettem, hatalmas eltérések vannak emberek közt.
Mostanában foglalkoztat ez a megbocsájtás. Talán egyedül Isten tud igazán, azt írják, ő egyúttal el is felejti és az lenne az igazi. A csalást el lehet felejteni? Szerintem nem. Egy idő után nem beszélünk róla, egyre kevésbé zaklat fel. De a heg ott marad szerintem. Az ember ha egyszer megégeti magát, legközelebb óvatosabb a tűzzel. Fogalmam nincs én megbocsátó vagyok, vagy sem. Bosszúvágy nincs bennem, de nem felejtek. Egy részleges amnézia nagyban javíthatna néha az állapotomon. :))
De biztosan fogsz tudni bízni, ha lesz majd egy másik kapcsokatod. Én kívánom neked! :)ja ezt már a f.indítónak.
Leírtam. Nem jól érzem vagy gondolom, hogy az egyéniséged sokkal erősebb mint a párodé volt? (előző fórumodra utalok)
Mert nekem úgy tűnt, mintha már nyűg lett volna az egész kapcsolat vele. Most hogy vége lett, mert megcsalt (?) fel kéne, hogy lélegezz, hogy végre vége.
Persze az embert mindig bántja, ha megcsalják és beletipornak.... és most ez bánt téged. Mert legyőzött.
ha te nem csaltad meg ot, akkor te magad is pelda vagy arra, hogy vannak olyan emberek, akik nem csalnak, akarmilyen problema is van egy kapcsolatban
igaz, hogy sok hutlen, hazudos ember van, de sok normalis is, csak azt annyira nem reklamozzak, mert nem beszelnek rola, nem nyitnak forumot arrol, hogy en nem csaltam meg a masikat, mi legyen most :D
Sajnálom, hogy így alakult. Emlékszek a történetedre, beszélgettünk akkor is.
A bizalom kérdése is egyénenként változik, normális, hogy idővel bizalmatlanabbak leszünk, de ha megismersz majd valakit akihez gyengédebb szálak fűznek újra fogsz tudni bízni. Érezni fogod, ha eljött az ideje. Addig viszont ahogy előttem is írták: gyászold meg a régi kapcsolatot, fontos, hogy túl legyél rajta. Minden jót kívánok neked!
Persze hogy tudni fogsz még bízni. Ez most megviselt. Minden szakítás/válás egy újrakezdés. Gyászold meg és tovább kell lépni mindkettőtöknek.
Erős egyéniség lévén azért érdekesnek tartom amit leírtál..
[link] ...nekem úgy tűnik, már tavaly karácsonykor sem voltál fitt" a házasságoddal.
Nehéz egy katonatiszttel együtt élni.
Egy 5 éves kapcsolatot-házasságot zárok le éppen. Már hónapok óta külön élünk. Nem akarok itt senkit köpködni. Röviden, megcsalt, viszonya volt. Nem hibáztatom csak őt ezért. Azért igen, hogy gyáva volt őszintének lenni. Én az voltam, mondtam, hogy úgy érzem nagy a baj és lehet hogy a válás lesz a megoldás. De ő rózsaszín monológokba burkolózva mondogatta, hogy nem hagyja hogy tönkremenjünk és tartsak ki még egy kicsit. Hogy banki előtörlesztést is lazán elfogadta már ekkor.
Nem tudom, ki hogy éli ezt meg, vagy hogy lép tovább. Én nem gondoltam, hogy így padlóra küld, és ilyen sokáig. Csak idő kell ennek? Tudok még valaha bízni bárkiben? Magamnak is új ez a sok félelem, és bizonytalanság, már egy új kapcsolatot nézve...és ugye magamat nézve is.