Ugye boldog lehet a kutyám süketen és vakon is? (beszélgetős fórum)
most ez komoly szerinted tènleg boldog ugy h nem làt ès nem hal semmit...azèrt gondold àt
Szerintem igen, gazditól sok függ.
Ezek a kis drágák érzik a szeretett, és a törődést is.
Nem mondtam le a kutyámról mikor már mindenki szinte már temette..
Mindent amit csak tudtam elkövettem érte, még mindig él nagy szeretetben. Ennek pedig már jó pár éve van, vörösiszap katasztrófa egyik hőse az én kutyám.
Köszönöm a pozitív válaszokat! Megnyugtattatok!
Szia!
Nekünk volt egy palotapincsink, aki a halála előtt évekkel megvakult. Kb. 1 hónap kellett neki, amíg megtanulta mindennek a helyét, utána szépen közlekedett. Udvaron, kertben is ment szag után. Lehetett látni, hogy "számolja" a lépcsőfokokat is :)
Akkor volt gond, amikor leesett a friss hó, olyankor nagyon nehezen tájékozódott.
Süket kutyával még nem akadtam össze, de talán sétakor jó lenne neki egy hám, amivel finoman lehet vezetni, és érezne valamiféle biztonságot is, hogy ott vagytok, hiszen már csak a szaglására tud támaszkodni.
Szerintem mindenképpen boldog lehet, te vagy neki a fontos, dédelgesd, simogasd, amit gondolom meg is teszel, és nagyon boldog lesz.
Mi a száraz tápra meleg levest v levesmaradékot teszünk ,szívesebben eszik a kutyusaink . Nekünk a tacsink izületes volt , de nem lett depressziós , 3 évig raktuk ki naponta többször trepnire pisilni kakálni , végül 13 évesen ment el .
Szeresd nagyon, és boldog lesz. Neki te vagy fontos, ahhoz, hogy vak, tud alkalmazkodni. Nyilván több fizikai kontaktusra van szüksége, de gondolom neked is, így ez nem gond. Meg amúgy sem hiszem, hogy gond lenne.
Tudni fogod, hogy mikor kell elengedni.
a mi kutyánk még csak 5 éves, de ha megöregszik és így járna, szeretgetném,minden jót megadnék akkor is neki, amíg csak lehet..Boldog biztos a Te kutyád is , mert érzi a szeretetet, amit adtok neki...Sajnos ,ismerek olyan "állatorvost" aki ilyen esetben már az elaltatást ajánlaná..
sajnos ezek a műtétek horror áron vannak, ezt nem mindenki tudja kifizetni....
Voltunk állatorvosnál, nem ajánlotta a műtétet. Persze tudom, ha szenved és fájdalmai lesznek, akkor fájó szívvel, de el fogom engedni. De remélem erre még évekig nem kerül sor.
Ha nem muszáj ne lépcsőztesd szegénykét, biztos nem olyan jók már az ízületei mint fiatalkorában. Egyébként meg azt mondta nekünk is az állatorvos majd ha nem akar enni sem akkor már érdemes elgondolkodni a továbbiakon. Kényeztessétek amennyit csak lehet.
Egyetertek az elottem szoloval, latod majd mikor kell elengedned, ha valaha is odaig romlik a helyzet.
Csak arra figyelj, hogy persze szereted a kutyust, de azt kell majd nezned, neki mi a legjobb, onzetlenul.
Egyebkent 11 ev meg annyira oreg kategoria (persze nem mindegy milyen fajta, vannak akik nem elnek tul sokaig), nem lehet esetleg legalabb a latasan segiteni mutettel?
Érezni, és látni fogod, hogy mikor lesz már csak szenvedés. Kívánok nagyon sok erőt hozzá, hogy akkor tudj dönteni!
2007-ben hoztuk el a férjemmel a kutyánkat a menhelyről, akkor volt 2 éves. Ebből következik, hogy most már a 11. életévét súrolja. Ízületei rendben vannak még. (Le is kopogom.) Mindkét szemén hályog van sajnos, nappal lát rendesen, lámpafénynél már nagyon kell fókuszálnia közelre, mire kitisztul a kép nála. Szürkületben és értelemszerűen sötétben viszont nem tud már - a lakáson kívül máshol - biztonságosan közlekedni. A múltkor is pont leoltódott a lépcsőházban a villany, mikor vittem le sétálni, és esett akkorát szegénykém, mert ugye nem érzékelte, hogy milyen mélyet kell a lépcsőn lépnie. Nemrég meg észrevettem, hogyha háttal van nekünk, akkor nem hallja meg, ha a nevén szólítjuk, ha szólunk hozzá. Vérzik a szívem érte, úgy fáj, hogy ennyire megöregedett, és tudom, hogy ennél csak rosszabb lesz. Mostanában már a száraztápot sem eszi meg, nem tudja megrágni, de ha beáztatom, akkor viszont falja, mint kacsa a nokedlit. Tudom, hogy eljön az az idő, amikor teljesen süket és vak lesz, de nem akarom majd csak pusztán ezért elaltatni, hogyha nem lesznek fájdalmai. Ugye élhet teljes, boldog életet süketen és vakon is? A lakásban remekül kiismeri magát, ott biztonságosan fog tudni közlekedni vakon is. Ha meg ezen múlik a saját karomban viszem le a második emeletről sétálni, de nem akarok tőle megválni csak azért, mert megvakul, megsüketül. Kérlek írjatok pozitív példákat arra, hogy egy süket, vak kutyus is élhet teljesen boldog életet!
További ajánlott fórumok: