Falun élők (beszélgetős fórum)
Én is falun élek,abból is egy icuri-picuriban:))
Teljesen oda vagyok a kertért,lassan 2 éve álltunk telepítgetni ezt azt,lassan már látszik az eredménye.
Sajnos teljesen kopasz volt a telek,szóval nem egyszerű:)
De pár év múlva csodálatos lesz,remélem:)
Most épp azon izgulok,hogy megmaradjanak a tavaszi fák ,meg csrjék ,amiket most raktunk le,tudom elég későn.
Hú de pechesek vagytok.Bizzunk az idei év jobbat hoz.
Mi locsolunk.Vettünk szivattyút és furrattunk kutat.
De a jég és a hirtelen lehűlés ellen mi se tudunk védekezni
Szia
Tavaly, hogy kukacosak voltak az almák mind egy szálig üvegbe raktam.Volt amit a héjával ami nagyon problémás volt azt meghámoztam.
Most kevés barackunk lesz.Szilva annál több.
Nekünk van igazunk akik nem esznek mérget.Biztos ti is egészségesek vagytok?
Kiegyeltem de.a sárgarépát.az is olyan néha,hogy ledarálom.Teszek hozzá zöldséget és zellert.Ételízesítőnek kitünő.
A párom azt csinálja a beteg fával amit megfúrt a bogár,hogy lejjebb belefúr Ő és bespricceli a rovarírtót.
Brutálisan hangzik de eddig bevált.Különben nem permetezünk.Minden fafajtából több van és ami túl éli az marad.DDD
Permetez a szomszéd épp eleget.
Szia
Sajnos a korszerűsités úgy megy nálunk,hogy először kiirtunk mindent és úgy épitünk.
Képtelenek a meglévő környezetet figyelembe venni.Az jó,hogy a másodikon lehet madár csivitelést hallani.
Olvasva a soraidat eszembe jutnak a kiskacsák.Hej de régen volt...A pihés kis testüket addig simogattam nyomorgattam mig sikerült "elaltatnom" őket örökre.
Tudod a két szomszédom első és hátsó 80-on túl van.Amikor kell nekik valami a boltból elhozom.Van olyan is,hogy ketten vesznek egy kenyeret.Megfelezik.Itt nem szivesen vágják el a kilós kenyeret.
Ma is kiülünk az apusommal esténként és csendben hallgatjuk az este különleges hangját.
Adj király katonát!-Nem adok-Ha nem adsz szakítok...Ma is az utcában lakó gyerekek kinn fociznak futkosnak....Lehetnek gyerekek
Nekem nincs kutyám.Cicám volt de meghalt.Pár db 5 tyukom van nem egy nagy gond az etetetésük.Nagyon jó,hogy az unokáiddal ebédelzél.Nekem egy van.Jővöre lesz iskolás.Az anyukája ugrott haza megnézni bennünket.Tündér.
Nem győzöm nyugtatni,hogy mi jól vagyunk.Nem járok templomba.Valahogy már el vagyok nélküle.Hiszek Istenbe feltétel nélkül.Ha csapást mért rám mindig annyit,hogy elviseljem.A falusi élet nem azt jelenti,hogy csak az "istáló takarításáról" DDD beszélgethetünk.
Nyitott vagyok mindenre.
Szia
Nyugi!DDDDDDD
Ahol három nő van kettő biztos,hogy a távollévőröl beszél.
Szia
Nagyszerűen leírtad az emlékeidet.Bizony én is lámpánál olvastam.A nagymamám kenyere felejthetelen fantasztikus gyerekkorom volt.Kreatívan játszottunk.Tudod a vihar egyszer engem is elkapott.A birkaistálóba menekültem be.A leghülyébb kérdésem feltettem.A juhásztól megkérdeztem,-hogy a barikák megismerik az anyjukat? -Annyira egyformák?
Egyszerűen és nagyszerűen válaszolt.-Maga megismeri az anyját?Na gondold el?A tehénből frissen fejt tejet nem ittam meg.Anyukám ragaszkodott a forraláshoz.Bizony nálunk is úgy van,hogy megállunk az utcán beszélgetni.Hidd el nem a politika az irigység oka Nézik az amerikai sorozatokat.Látják,hogy milyen jól megy nekik.Fáradtak idegesek persze.Ma már a munkahely a munkáról szól.Féltik az állásukat.Meg valahogy elveszítették a stabilitásukat.Értékekben mérik magukat és a szomszédot is.Adósságba verik a családot csak legyen neki is meg az-az akármi.És akkor meg van elégedve.Nekem már nem hiányzik a szinház.Könyv internet...Kert lakás.
.
költözök akkor oda,ha az pletykamentes övezet:DDDD
itt van jó sok belőlle,de jó hogy mindíg vissza is hallom mikoet mondanak rólam:DD
Haj, emlékszem még a boldog, szép időkre. Amikor, ha vkinek szüksége volt vmire (villanyszerelés, favágás, festés...)akkor nem pénzért, hanem kölcsönös segítségért dolgoztak egymásnak a szomszédok, ismerősök. Pl. a szomszéd segített kéményt rakni, apu meg meghegesztette neki az üstöt.
Gyerekkoromban sokat jártunk a Csatira (Duna-Tisza összekötő csatorna), és órákat képesek voltunk csendben ülni, mert vártuk, mikor jelenik meg a jégmadár. Nem messze volt egy nagy homokdomb (azóta elhordták építkezésekre), aminek a falában fecskék, meg gyurgyalagok fészkeltek. Órákig el tudtuk őket nézegetni és közben beszélgettünk. A háznál fészkelt gerle, rozsdafarkú, rigó, fecske viszont vmiért sose akart. Volt egy nyárikonyhánk, ott készültek télire a finomságos lekvárok, a paradicsom, a savanyúságok, meg disznóvágáskor a mindenféle jó.
A Mamával kiültünk a baromfiudvarba, volt ott egy pad, és nézegettük, mit csinálnak a tyúkok. Egy kisgyereknek ez nagyon érdekes délutáni program volt. Szedtünk nekik zöldet, hogy örüljenek.
Anyuék már nem tartanak disznót, csak egypár tyúkot.Volt akkoriban sok nyulunk is. na abból kettőt én szerencsésen elaltattam-örökre. Kicsi voltam és annyira szorosan fogtam meg szegény kisnyuszikat, hogy megfulladtak szegénykék.Nem voltak drága játékok, egy papírdobozzal hetekig eljátszottunk- lehetett hajó, vonat, autó, babaház...Meg a különböző csoportos játékokkal: csiriztünk, labdáztunk, gumiztunk, ugróiskoláztunk,meg volt ez a körbeállós tapsikolós jéték, már nem tudom a nevét, de a dalra még emlékszem. Meg az "adj király katonát"...ilyenekkel jól elvoltunk.
Én főleg ilyenkor reggel szeretm ezt az egészet , kimegyek a lépcsőre és hallgatom a madarakat, és nézem hogy a növényeim napról napra hogy szépülnek.
ezt semmi sem múlhatja felül...még a pletyka sem :)))
Bp. hozzánk igen közel van , még busszal is max fél óra..
A szüleim városban élnek és ott is megy a pletyka.
Én akkor is maradok a falunál és a friss levegőnél.Reggel a kakasom és a kiscsibék ébresztenek és ez nagyon jó.Én még mindig a falu mellett szavazok.
Szia Mindenkinek!
Gyermekkoromat olyan tanyán éltem, ahol 20 család lakott. Az iskola 2 km-re volt tőlünk,ezért a földuton, igen keserves volt az iskolába járás. Télen gyalog a fél méteres hóba, a szántóföldön át, nyáron ha kerékpárral mentünk és elért a vihar, huzhattuk a bicajt a sárba!. Ezek a rossz emlékek a mai napig. = évesen elért a nagy vihar egyedül a határba, nagyon megrémültem, de nem volt segítség! Mintha ma lett volna, pedig elmút 50 éve! vannak azért szép emlékeim is: a házunk mellett volt a nagy rét, kergettük a cserebogarakat, amikor jött a nyári zápor, meleg volt, nem hült le a levegő 21 fokkal, mezítláb játszottunk a meleg vizzel teli füves árokban réten. Este békabrekegést hallgattunk - imádtam -, házainkat nem kellett bezárni, senki nem akart hivatlanul bejönni. Sok háziállatunk volt, este a meleg tejet a kisbögrémbe kaptam frissen fejve a tehén tisztára mosott tőgyéből.... Petróleum lámpával világítottunk, a WC az udvaron volt, a szobában télen nem volt fűtés, téglával melegítettünk....Anyukám teknőben mosott, minden héten sütötte a hatalmas és finom kenyereket, nem volt hűtő, naponta friss ételt főzött, és még dolgozni is járt. (Belegondolva, azóta sem kivánom azt az életet...)1970-ben a többi családdal együtt a közeli faluba költöztünk, és egy csapásra konfortosabb lett az életünk. Volt villany, mosógép, Tv, és minden ami addig hiányzott. Ragaszkodom környezetemhez, úgy ahogyan gyermekeim is! Ragaszkodom az ismerősökhöz, az itteni nagy családhoz a három testvéremhez és a familiához! Nem tudnék városban, illetve emeleten élni, boldog vagyok, amikor reggel kimehetek a növényekkel, fákkal, bokrokkal teli zöld udvarra, a nagy teraszra! A gyerekeket nem kell a játszótérre vinni. Van az udvaron homokozó és csuszda, facölöpökre épitett játszóház! Teljes összkonfort! Reggel csicseregnek a madarak! A melléképületben költ a rozsdafarkú kismadár, megérkeztek a várva várt fecskék, sajnos egyre kevesebben. De az emberek már itt sem ugyanazok! Irigyek egymásra, a politika miatt azt sem tudja az ember, hogy ha köszönök fogadják e, és hasonló életet szomorító körülmények! Az emberek rohannak, idegesek, fáradtak és rettegnek gyermekeik jövője, saját megélhetésük miatt. Falun a munkalehetőség hiánya miatt sajnos így nehezebb az élet! De akkor is! Azért itt még divat a köszönés, az ismerőstől megkérkezem, hogy van, és a választ is megvárom, mert kiváncsi is vagyok rá, és nem bánom, ha a napi bevásárlás hosszabbra nyúlik, mert egy kedves ismerőssel találkozom! Ha fizetnének, sem cserélném fel a falusi életemet a városival, még akkor sem, ha itt azért sokkal több a tenni való. De azért hiányzik a színház és minden olyan lehetőség, ami együtt jár a városi léttel.