Szerinted milyen az ideális feleség, társ? (beszélgetős fórum)
egy vélemény a könyvről: Osztálytársam mesélt a könyvről, emiatt is kellett, hogy végül áthaladjak ezen a túlkapáson. Ez a könyv egy borzalom. Úgy érzem, hogy a könyv arra adott nekem tippeket, hogy hogyan legyek egy antiszociális, teljesen elhidegült, érzelmi fogyatékos és indentitás vesztett valaki, aki emellett a férfiakat csak eszközként használja, kijátssza az erkölcsi norma szabályait, nem kis kellemetlenséget okozva ezzel az embertársaknak.
Ezzel a könyvvel senki ne akarjon komoly párkapcsolatot „fogni", mert csak a ló túloldalára fog átesni.
Utóirat: ha másokat bántunk, kihasználunk (ezek most lehetnek a férfiak is), de annak megfizetjük az árát; a rossz dolgok általában visszaütnek ránk; de ha mégis valaki így akar élni.. én szóltam!
Uhhh, azért ez nagyon-nagyon erős túlzás. Egyáltalán nem vagyok bölcs, de köszönöm. :)
Röviden a lényeg, hogy én nem akarok senkinek se a tulajdona lenni. Nagyon sokat tűrök, többet is szerintem, mint amit mások helyesnek vélnének, de azt, ha tulajdonnak érzem magamat, azt nem viselem.
te mindent tudsz..mondhatni bölcs vagy. rövid, de elfogadható a véleményed.
levettem a kalapom egy pillanatra.
Szerintem erre nincsen konkrét recept! Tökéletes ember nincsen a földön, és az elvárások tekintetében is mindenki másként gondolkodik, mindenkinek más a fontos.
Így csak azt tudom leírni, hogy számomra milyen az ideális társ...
Nos az az ember, akinek a hibáit tudom kezelni és elfogadni.
Fontos, hogy egyáltalán ne legyen féltékeny típus, ne láncoljon magához, engedjen szabadon bármikor. Itt most nem arra gondolok, amire most tuti sokan. :) Hanem arra, hogy külön önálló emberek vagyunk, nem vagyunk egymáshoz láncolva, és én szeretem megőrizni ezt a fajta önállóságomat.
Szóval a fenti dolog nekem a nagyon fontos. Ezen kívül még az is, hogy segítsen a háztartásban, legyen a partnerem, ne maradjak egyedül az otthoni feladatokkal. Hiszen nem a gyerekem hanem a társam.
Elmondhassak neki bármit, azt is, ha valami hülyeséget csináltam, ne ítéljen el érte. Tehát én is legyek számára az, akinek a hibáit tudja kezelni! :)
Kéne egy hasonló (biztos van is):
Why women love bastards?
Vagy:
Why girls love bad guys?:DDD
Tegnap beszélgettünk erről a kedvesemmel és azt mondta, hogy neki azért lettem én az ideális, mert nem akartam megváltoztatni, az első perctől kezdve olyannak szeretem amilyen :)
Persze, hogy van olyan tulajdonsága szokása, ami nem tetszik, de Ő is olyannak fogad el engem amilyen én vagyok. Bár mondogatja, hogy mocskosul meg tudom nehezíteni, hogy szeressen mikor hisztizek :D :D :D
Hogy neki miért vagyok én ideális, vagy csak szimplán elviselhető azt nem tudom!
De nekem Ő azért ideális, mert lehetek önző. Pl ő is szokott vacsorát főzni, vagy elindít egy mosást és ki is tereget. De cserébe ha ő szeretne egész délelőtt zombisat játszani én nem cseszegetem! Sőt, főzök neki kávét és csinálok pár szendvicset :)
Már fél éves jól bevált szokásunk, hogy péntek délután és szombat délelőtt mindent megcsinálunk ami a háztartással kapcsolatos és vasárnap délig pizsamában kényelmesen nyújtózkodva lustálkodunk :) Max reggelit csinálok, de az sem benedek tojás!
De ez csak egy példa az adok-kapokra!
Amiket ő ideálisnak lát, azt te is.
:)
Hu, ezen sose gondolkodtam :))
Vagyok, amilyen vagyok, senki kedveert nem tudok ugy viselkedni, ami nem zsigerbol jon, nem is akarok.
SZERINTEM, ha mar itt tartunk, a ferjem ertekeli a talalekonysagomat, hogy mindig van tiszta ruha a szekrenyeben meg tobbnyire kaja is az asztalon, hogy a gyerekek rendben vannak tartva (ertsd: jollakottak, tisztak, korulmenyekhez kepest egeszsegesek, stb.), tovabba, hogy joban vagyok az anyukajaval, es vegul, de nem utolsosorban, beken hagyom a hulye kerdesekkel, ha kimerult, es csak egy kis nyugira van szuksege. A tobbi reszletrol ot kellene megkerdezni :)