Kamaszlány/fiú - anya kapcsolat (beszélgetős fórum)

:) Szerencsés helyzet. Igen, az alkalmas időt kell megtalálni, ehhez kell sok-sok türelem, ebből van nekem pl. a legkevesebb....

Ezek a kamaszkori problémák olyan nagyon nagyoknak tünnek, aztán jókat fog nevetni később saját magán.

Sokat beszélgess vele és időnként mond neki, hogy szereted. A 14-17 éves kamaszok 98%-a mondja azt, hogy szinte soha nem érdekli a szüleit, hogy ő hogyan érzi magát, mi a véleménye és egyáltalán nem figyelnek rá. Persze ez nem azt jelenti, hogy így is van, csak azt, hogy ők ezt az időszakot így élik meg...

Anyaként még nem éltem át ezt az időszakot, de rengeteget tanulok a kamaszoktól, remélem, hogy majd az én lányommal az az időszak is bensőséges lesz.

Ez jutott eszembe, bocsi érte :)

[link]

A tőlem okosabbak is a következetességre esküsznek, legyen szó kisgyerekről, kamaszról, ez gondolom nem újdonság.

Nehéz, nagyon nehéz megtalálni a hozzájuk vezető utat,hogy szigorú is legyél, közben ne érezze azt, hogy az ellensége vagy, hogy őt senki nem érti meg, bla,bla,

Szeretet, türelem,(nem spártai)de szigor,és kitartás.

Sziasztok!

Érdekelne, hogy ki mennyire szigorú, milyen korlátokat és határokat szabtok a kamasz, vagy kamaszodó gyerekeknek. Szerencsére a fiam kamaszkorát minden extra sztori és esemény nélkül átéltük, ő már felnőtt igazán, 23 éves, dolgozik, bár még velünk él. A lányom viszont 16 éves. Lehet elég csak ennyit mondanom....

Ha a saját 16 éves koromra visszagondolok, akkor bizony utólag sem irigylem szegény anyámat , hogy miket kellett neki átélnie velem. (Volt otthon nem alvás minden szó nélkül, azt sem tudták hol keressenek, iskolai problémák, szerelmi ügyek, amiben a másik fél nem igazán volt hozzám való ésatöbbi..) Most nekem kell szembe néznem a tinédzser korú lányom "dolgaival" :) Persze ebből a szemszögből már minden más :) Alapvetően nincs gond, de olyan is volt, hogy volt... Volt időszak, amikor teljesen bezárkózott, szinte csak a szobájában élt. Tiszteletben tartottam. Mára már sok mindent megbeszélünk. Vannak szabályok, de mindig feszegeti őket. Korábban sokkal engedékenyebb voltam és rengeteg bajunk volt egymással. Nyáron eldöntöttem, hogy kemény leszek és következetes. Ez is nagyon nehéz, mert alapvetően engedékeny típus és megsajnáló vagyok. Mégis azt vettem észre, hogy mióta megváltoztam, ő is változott, sokkal inkább respektál engem és belátóbb is lett. Érdekelne mások tapasztalata, felmerülő problémák és megoldások...