Mi a legkedvesebb történeted a kutyáddal, macskáddal, egyéb kisállatoddal? (beszélgetős fórum)
Ha valóban kiadvűnyhoz gyűjtesz, akkor Vilit vegyétek bele,mert ilyen higgadt,joviális úriembert még életemben nem isemrtem:D
(és a zenei tehetségét még nem is említettem:D)
Őrá emlékezve, szerintem már nyugodtan, de ugyanúgy csak tacskót! És viszonylag fiatalt, amíg nem lesznek máshol tanult, felszedett, megrögzött szokásai...a mienk is "elment" már régen.
Ott a kertes házban, ha beindult, futhatott egyenesben akár 50 fm-t is, nagy volt az udvar, a kert, külön nem vittük sétálni. Ide a panelbe nincs szívem se kutyát, se macskát, én sem igazából tudom megszokni...
Na,még egy jellemző szitu:
Oly annyira értett már "embeül", hogy a póráz, vagy a sétáltatás szót mégy csak burkoltan,vagy körülírva se lehetett előtte kiejteni.
Ha mégis megtetted,lelked rajta,mert menni kellett.
Emlékszem, ahogy egy jeges esővel sújtott hideg,szeles novemberi reggelen teljes lendülettel kitört a pesti bérház kapuján,majd azon nyomban ugyanazzal a lendülettel fordult is vissza:D
De persze ez nem így működött. Eldönthette, hogy a seggén szánkázva óhajt-e sétálni, vagy normál üzemmódban?
Nagyon hiányzik, még mostis.
Pedig már vagy 15 éve,hogy elpusztult.
Azóta képtelen voltam rábeszélni magam még egy kutyára.
Hát igen, a tacskók már csak ilyenek! :)))
- megtanítottuk, hogy az udvarban a galambokat, és a tyúkokat nem bántja, de bármi mást, levadászhat, és persze ugyanez a kertben is!
Főzök bent a lakásban, azt látom szemem sarkából, hogy gyorsan-frissen már másodszor-harmadszor fordul: kimegyek: a kert végében a mirhón a szomszéd kis kacsái feljöttek, ő begyűjtötte őket, sorba rakta a küszöb mellett és büszkén mutatta, milyen ügyes!!! Hát mi sem büntettük meg!
- ugyanott nagy eső után, meglátta a macskát, no hát akkor azt kergetni kell. A macska átugrotta a vízzel teli mirhót, de őneki ez nem sikerült, bumm, bele a közepébe... úúúútálta a vizet!!!
Kihalásztuk, megfürdettük, szárítottuk, elég sokáig "nyalogatta a sebeit"! Másnap, szitu ugyanaz, macska megindul, ő utána... majd gyorsan észbekapott, és mint a rajzfilmben a befékező gyalogkakukk, métereket csúszott még, de sikerült a mirhó előtt megállnia... szegény, akkor szégyelte el magát igazán, ahogy hallotta hogy belőlünk kitört a röhögés! :)))
Na!
Most feltámadtak az emlélek.
Vilit,ha Pesten voltunk,mindig egy parkba hordtam.(sok kutya barát, sok barát kutyások)
Soha nem tartottam pórázon,mehetett mindig isten hírével.
Őszi este, sötétség, sok-sok szép lehulott barna falevél......
Haza kéne menni. Hívom.Természetesen jön. Boldogan és büszkén rohan, és lobognak a fülei.:)
De ni csak! Mik ezek a falevelek a hátán?
Söpörném le a kezemmel, de nem lehet...
Szimat. Te jó ég!
Miután hazaértünk kb. 1,5 órát töltöttünk a fürdőszonában,mégis amikor bementünk,, a férjem első szava az volt,hogy mi ez a szar szag?
Nos, hát ez pont az volt.
Vadászkutya, tehát büszke volt arra a hatalmas fegyvertényre, hogy álcázta magát.:D
9
Falusi potra:
Ülönk Keresztmamámmal a tornácon.
Vili (a tacskóm) csak úgy jön a semmiböl. Földig lóg afüle,meg az orra, farka a lába között. Laposkúszás, a nem létező szőnyeg alatt.
Kerikém:
-Na, gyere nézzük meg,hogy most melyik baromfit vadászta le, mnert ha Nagyanyád találja meg már megint, abból baj lesz.
Mentünk. Megtaláltuk.Elhantoltuk.
A vadászösztön az már csak vadászösztön marad.
A másik:
Csodás nyári éj a falusi potortán. Ülök a verandán, Vili őriz,mint mindig,mert erre nagy hangsúlyt fektetett világéletében.
Pukk,pukk,pukkantás hegyek. Jesszus! Menj odébb,mert ez tényleg nagyon büdi.
De nem.
A kutyaszív nem ismeri a pukkantások gazdira gyakorolt hatását.
Talán semmi mást nem kívánnék,csak azt,hogy újra üljön a lábaim előtt és őrizzen engem.:)
Igen, édesek, és valahogy nem is olyan buták, mint mondják, hiszen ezek éjszakai állatok, de a fiunk szobájában volt egy hatalmas akvárium, üresen persze, abban laktak és éjjel nekifogtak jönni-menni, kaparászni, a mókuskerékben rohangálni, mígnem a fiú rájuk szólt, hogy elég legyen, nem tudok aludni.
Pár éjszakán át eljátszották ezt, majd szépen csendben maradtak és hozzászoktak, ha ő aludni ment, csendben lettek ők is :)
Teszem hozzá, a dogocska kölyök korábankerült hozzám és volt egy macskám is akkor
Imádták egymást, a macsek, Lucifer, persze nevelte is a kutyácskát
A kutty utána is nagyban barátkozni akart az utcai macsekokkal is, amik persze nem rémültek meg tőle hanem lepofozták. Micsodasértődött képet vágott
És volt nimfa papagályunk is
Gyalogolt rendesen a lakásban és ha kedvenc pózomban fekve ettem, a morzsákat kiszedegette a szakállambol/akkormég volt/, aztán elaludtunk, ő a hasamon.
Egyszer eltünt.
Felforgattunk mindent, már lemondtunk róla amikor egy vékony nyakú vázában kiszúrtam fejjel lefelé
Víz is volt a vázában, de kitekerte a fejét és igykapott levegőt nem, nem mozdult.
Mit tegyünk, bele a wc-be és éppen le akartam húzni amikor megmozdult
Azonnal hajszáritó és a madár vagy 5 perc mulva repült
Ez velem, de a fiunk aranyhörcsijével történt.
Hozott a férjem a gyereknek két hörcsögöt, kicsik voltak még, de nekem valahogy nem igazán voltak szimpatikusak.
Aztán nőttek nődögéltek, még mindig tartózkodtam tőlük.Két fiú volt, Márton és Bertalan.
Márton a harciasabb, Bertalan a csendesebb.
Egyik alkalommal, hogy megszokjam őket, a férjem kivette a házukból a két imposztort és egy használaton kivüli elég nagy lavórba rakta.
A hörcsik futkorásztak, keresték a helyüket, én pedig nem vettem észre, a ruhám vékony, az anyagából készült öve, belelógott hozzájuk, csak azt láttuk, hogy Bertalan már félig bepfázta az egészet és keményen húzta fel magát, mígnem felért a derekamig, én pedig a nevetéstől nem tudtam mit tenni, ekkor szerettem meg a két jószágot:)
Szegény Bertalan korai véget ért, a fiunk barátai átjöttek születésnapot ünnepelni és akkor kapot egy szép nagy távirányítós autót, amibe szegényt beleültették, hiába szóltunk, annyira pici, baj lesz belőle.
Másnap szegény Bertalan kimúlt, bár megvárta míg felébredünk.
Részvéttel eltemettük, szép kis dobozba tettük, az aljára virágokat szórtunk.
Dogocskám volt aki ugye a legokosabb kutty :)
Megtanitottam hogy csukja be az ajtót ha ki-be mászkál aszobábol télen
"Ajtóóóó, mit gondolsz majd az öregcsont fog felkelni és csukni az ajtót?"
És becsukta, persz nem kilincsre. Nyáron is ezt csinálta volna, de hamarabb szóltam hogy "jól van elég" akkor nem csukta
Haver megtanitotta hogy kell kinyitni a sütő ajtaját
Ott sutötteem neki a csirkefarhátat
Persze amikor 6db. volt a tepsiben és én nem voltam otthon, kinyitotta és befalta.
Áh, rengeteg hasonló kaland volt vele
Sajnálom a mai napig is.
A kiscicám (másfél éves) az a mániája hogy mikor hason fekszem az ágyon rámászik a lábamra és elkezdi dagasztani(van mikor a hátamig is felmegy. nagyjából 5-6 perces rituálé amit kb vegigröhögök mert a kis karmait is használja
Ezután szorosan mellém fekszik dorombolva.
Szóval masszőr és akupunktőr egyben :D
Egy kiadványba gyűjtünk kedves, vicces, szívet melengető rövid kis sztorikat.
Köszi, ha megosztod másokkal kedvenc emlékedet!