Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Amikor anya elfárad... fórum

Amikor anya elfárad... (beszélgetős fórum)


1 2
49. 3a5c305959 (válaszként erre: 48. - 4c1a787e8f)
2015. ápr. 11. 10:55
Igen, en is heteket toltottem nyaron a nagyszuleimnel es szerettem nagyon. Nagymamam tanar volt, igy neki is szunet volt amikor nekunk. Anyukam is kivett par het szabadsagot, de annyi nem volt neki hogy egesz nyarat otthon toltse suliszunetben.
48. 4c1a787e8f (válaszként erre: 47. - L.luiselotte)
2015. ápr. 11. 10:50

Két gyerekig a műegyetemet végeztem.

Én is sokmindent megoldottam, gyerek bölcsibe járt..


De ezt akkor lehet megcsinálni, ha olyan a munkád, amit lehet otthonról, gépről végezni.


A munkák 85%-a nem ilyen.


Tehát neked szerencséd is volt mindamellett, hogy nyilván szuperül csináltad, elismerés érte.


Más egy problémásabb gyerekkel.

Sőt, tudom, hogy lelkileg nehéz nevelni egy gyermeket egyedül.

De hidd el, egy "apukás", netán több gyermekes családot fenntartani sokszor sokkal nehezebb valójában, mert több emberhez, még egy felnőtthöz kell alkalmazkodni.


Ahhoz meg mondjuk, hogy elmenjél szórakozni, egy színházba, egy téged érdeklő előadásra, netán társat találj magadnak, ahhoz meg kell a segítség.


Meg lehet ezek nélkül is lenni, de hosszú távon azért nem tanácsos.


Arról nem beszélve, hogy gyermekként a legszebb napokat, heteket a nagyszüleimnél töltöttem. Mindamellett, hogy nem minden betegséget, meg gondot ők oldottak meg.


Szóval gratula, de azért ez objektív okokból nem megy mindenkinél.

Mondd ezt egy péknek, egy villamosvezetőnek, egy ügyfélszolgálatosnak, egy tanárnak, egy orvosnak vagy egy kukásnak... Még én mérnökként se tudok mindent így csinálni, mert két naponként legalább kell menni a kollegákhoz, szakágakkal egyeztetni, vagy egy project elején zollstockal állni a félromos épületben, és mérni, meg agyalni... Ez se megy ám gyerekkel. Néha próbáltam, de más idegein én sem táncolhatok, még ha én megoldom, hogy rajtam lóg pl, akkor sem.

2015. ápr. 11. 09:16

Én a - jelenleg 24 éves - fiamat kezdettől fogva gyakorlatilag tökegyedül neveltem, mert kiskorában az apjára nem lehetett számítani, édesanyámat nem akartam kihasználni és boldogultam a napok nagy részében.( anyósom vidéken lakott, ő e 24 év alatt egy percet sem " segitett " ). Szerencsére nem volt problémás gyerek, de egyik nagyszülőpár sem vitte el soha nyaralni, - eszembe sem jutott ezt kérni, inkább mi hívtuk el belföldre, küldföldre a szüleimet, de nem gyerekmegőrzési céllal. Azt hiszem, hogy a 24 év alatt legfeljebb 2-3 éjszakát töltött a szüleimnél, amikor kórházban voltam.

És kisebb korában - még a válság előtt - maximálisan tudtam dolgozni az otthoni gépen akár hajnalig.


Sartornak írom, az dolgozó anyáknál gyakori, hogy délben péksüteményt ebédelnek és este főznek, én a mai napig igy vagyok.


A fiammal tulajdonképpen most sincs több " dolgom" mint kiskorában, a kajájáról, ruhájáról gondoskodom, - de az egyetemre már nem viszem el autóval. ( ha el van késve, azért előfordul )


Én természetesnek vettem, hogy én gondoskodjak a gyerekemről és hálás voltam anyukámnak az általa önként felajánlt segitségek miatt.

Egy gyerek ellátását azért meg kellene oldani a szülőnek, minden más rendszeres segitség igénybevétele nélkül.

Nem bántam meg hogy igy alakult.

Emlékeim szerint engem is 100 %-ban a szüleim, elsősorban édesanyám nevelt, nem pedig a nagyszüleim.

2015. ápr. 9. 18:00
Egyébként meg majd ha nagyobb lesz a tied, meglátod, szívesebben ott tartják mert a nagyobb gyerekek önállóbbak, eljátszanak sokszor egyedül is és így már nem olyan vészes. Meg ugye értelmesebbek is, el lehet nekik magyarázni a dolgokat, míg a piciknél ez még nincs annyira kialakulva
2015. ápr. 9. 17:55

Hát tudod, van az a mondás, hogy az emberek az unokáikat jobban (vagy máshogy) szeretik, mint a gyerekeiket, ezért én nem is akarok ott lenni készenlétben. Ahogy anyám tiltotta nagyanyámnak, hogy csokit adjon nekünk, ő viszont titokban mindig adott, úgy biztos vagyok benne, hogy akármit mondok a nagyi úgyis máshogy csinálja:DDD vagy fordítva, vannak dolgok, amiket én hagyok a gyerekeknek de ők nem, szerintem érthető és normális ez, ezért engem nem is érdekel és nem akarok ott lenni, vagy ellenőrizni, sőt az én anyósom nem is nagyon hívogat, hogy mit és hogyan csináljon, hanem amikor nála vannak, ott az ő belátása szerint tesz.


Végülis a gyerekek tudják és alkalmazkodnak ehhez, ahogy mi is ezt csináltuk, mi is voltunk gyerekek, mi is felnőttünk attól függetlenül, hogy a nagyszülőknél egyik dologban jobban kényeztettek, másikban kevésbé, ők nem nevelésről szóló könyvvel a kezükben rohangásztak utánunk.

2015. ápr. 9. 15:52
Nagyon szép, amiket leírtatok. Nekem már-már idilli, bár semmiképp sem szeretnék panaszkodni a családomra, mert nagyon szeretem őket. Szüleim és férjem szülei is nagyszerű emberek, szeretik is az unokát, de nálunk valahogy mégis úgy alakulnak a dolgok, hogy nem szokott olyan történni, hogy náluk van egy napot, éjszakát vagy egy teljes hétvégét is. Mindenki dolgozik, ők is elfráadnak a hét végére. Egyik oldalon azt is látom, hogy nincs annyi türelem az unokához, másik oldalon meg azt, hogy bár csordultig tele van szeretettel minden közös program, azért az én kis örökmozgómhoz kell a tempó... tehát pár óra elég, és akkor is sokszor kéznél kell legyen anya. :-)
43. gribedli*** (válaszként erre: 41. - Gribedli***)
2015. ápr. 8. 18:12
Ők nem a szülem, hanem a férjem szülei:)
42. 31bc25d879 (válaszként erre: 41. - Gribedli***)
2015. ápr. 8. 16:59
Tökre megértelek téged is és a szüleidet is...ismerem az érzést:)
41. gribedli*** (válaszként erre: 37. - 31bc25d879)
2015. ápr. 8. 16:57

Igen, az enyèmet is vitték, a nagyot, mindenhova, le a tengerhez vagy Portugàliába, ahova ők mentek, oda elkuncsorogták magukkal. Első nyaralása tök egyedül 4,5 évesen volt a nagyiékkal. A középsőt már nem merték elvinni mert ő túl izgága volt egy egyhetes úthoz velük, ők meg nem merték már bevállalni így 70 felett, hogy el is vigyék. Mondjuk én az a típus vagyok, hogy a küldöm őket akár barátnővel is egy hétre. De megjegyzem, aggódni mindig aggódom, normális, csak azt meg nem akarom, hogy ők ilyesmikről lemaradjanak, mert nekem meg nem jutott gyerekként, szóval ha kell, 5 perc alatt kész a bőrönd és már mehetnek is, az aggódást nem mutatom előttük! Legyen szó táborozásról, tanulóút, stb.


Meg természetesen jól jön egy hét csend:))))

2015. ápr. 8. 16:56

Jó, hát a "kihasználás" más dolog. Látni és érezni kell a határokat és mindkét félnek betartani azt.

Ha a nagyszülőknek fárasztó és sok, tudni kell nemet mondani. És ebből nem lehet konfrontáció.


Mint az életben mindenben, ebben is meg kell találni a helyes arany középutat.

39. 4c1a787e8f (válaszként erre: 37. - 31bc25d879)
2015. ápr. 8. 16:50

Hát igen, anyám is ennyi volt, amikor születtek a nagyok.. Bizony, akkor még anyukázták-apukázták őket..

Ma már más, mind amellett, hogy azért most se vének, de már más az idegrendszerük, teherbírásuk..

38. 4c1a787e8f (válaszként erre: 36. - Gribedli***)
2015. ápr. 8. 16:49

Maximálisan egyetértek veletek, írtam is alant..


De ezzel együtt az igaz, hogy sok olyan is van, aki pofátlanul kihasználja a nagyszülőket, és ezáltal pont nem nagyszülők lesznek, hanem anyahelyttesítők, mindig ők mennek a gyerekért, ők tanulnak vele, ők fürdetnek, ők takarítanak.. Mindig.

És még ők a szemetek, ha valamiért nem csinálják..


Pláne az egyedülállók hajlamosak belemenni ebbe a csapdába, de sokan azért érzik, hogy ez nincs rendben, csak már nehéz belőle kijönni.


És ebben pont az a rossz, hogy ezáltal ők pótanyák, és a hagyományos nagymamaszerepet - amit demendina is írt, nem tudják ellátni.


Azért vannak ebbe az irányba is túlkapások..


A szülők meg nem tanulják meg, hogy a gyerek az gonddal, felelősséggel és néha a saját életünk megcsorbításával is jár.


És itt nem a normál segítésről beszélek..

37. 31bc25d879 (válaszként erre: 36. - Gribedli***)
2015. ápr. 8. 15:45

Pontosan így van!

49 vagyok, egy 2,5 éves gyönyörű kislány és egy 7 hónapos kisfiú büszke nagyija.


Hétvégenként elhozom őket. Mert mi akarjuk így. mert kellenek nekünk. Imádjuk őket. Mikor elmennek két ambivalens érzés dúl bennem: 1.) mindenem fáj, de szó szerint, 2.) már hiányoznak. Ketten pakoljuk össze a férjemmel a lakást és egymásra nézve már akkor felemlegetjük az elmúlt napok történéseit:)

A férjem erősebb mint én neki nem fáj mindene:)


A nyaralást is együtt tervezzük a gyerekekkel, de úgy is akarunk menni, hogy csak az unokák és mi. Addig a lányomék csináljanak amit akarnak.


És a másik kulcs gondolat: Nem, hogy a nagyszülőknek csodás és felemelő az unoka, hanem igen, a gyerekektől sem szabad elvenni a mamákat, papákat. Más inger, más környezet, további behatás, eltérő impulzus. Kényeztetés, együtt játszás, minipolis, játszóház, játszótér, kisvasút, Halász Judit, strand, állatkert... a család fogalma...nem ragozom tovább, aki tudja, érti, aki benne van felismeri a pozitívat, a jót.


Nálunk anyóssal sincs baj, igaz, ő közelebb a 70-hez, de jön, megy, teszi a dolgát, ha kell ő is ugrik és segít.


És mindeközben még a szülők is jól járnak, mert tudnak pihenni, kikapcsolódni, feltöltődni,mozi, hosszúhétvége kettesben. Nem őrlődnek fel a hétköznapok taposó malmába, vagy legalábbis nem annyira.


És ez így van rendjén! Mindenkinek csak a javára válik.

36. gribedli*** (válaszként erre: 35. - 31bc25d879)
2015. ápr. 8. 15:18

Jól írod, és még sokan vannak, ahol nagymama az van, de nem tudják félretenni az anyós-meny ellentéteket és ez a gyerek rovására és az anyuka szabadidejének a rovására megy.


Tapasztalatból tudom, hogy a nagyikat igen, ki kell használni, amíg lehet, mert egyrészt örömmel teszik, másrészt a gyerektől nem lehet elvenni a nagyizás élményét, plusz sajnos a nagyik is öregszenek és elmúlnak azok az idők, amikor még rájuk lehet bízni sokáig a gyerkőcöket. Utólag rájönni, hogy mit mulasztott el az ember, rosszabb mint jópofizni a nézeteltérések ellenére és a gyerekek előtt ezt nem mutatni.


A legnagyobb gyerekem 12 éves, a legkisebb 3. A legnagyobbat még heti 3x egész napokra is otthagyhattam nála, a legkisebbet már csak egy uzsonnára és kis játszásra tudom odavinni. A 2 nagyobbik ott alszik heti 1x, de ők már önállóak és segítenek is anyósnak, a picit meg még sokat kell felvenni meg ott lenni vele, ezért egy-egy ilyen délután is vállfájással végződik. De a világért nem mondana le róla mert pont ez az, hogy 70 fölött már minden napot ki szeretne élvezni az unokákkal, amennyire lehet, mert ki tudja, mennyi van még hátra?


Szerintem is hülyeség emiatt pitsázni, aki él vele, igen, van, hogy a szükség miatt, van, hogy csak úgy a nagyinál hagyja az ember a gyerekeket, de pont, hogy az ellenkezője lenne a rossz, ha nem vinnénk. Legalábbis ha megkérdezném az anyóst erről, ő ezt mondaná: inkább 3 nap kortizol a vállamnak, minthogy kihagyjak velük egy délutánt:D


A nagyok meg tudják és ők direkt aládolgoznak, hogy azért ne legyen megterhelő az ottlétük ilyen szempontból. De a nagyobbikkal is anno, meg a középsővel is most, még házit is csinálnak.

35. 31bc25d879 (válaszként erre: 17. - 96e4cb8ca7)
2015. ápr. 8. 09:51

Szia!


Hát először is őszintén örülök, hogy örömet okoztam neked így ismeretlenül is, pedig nem is tőled kérdeztem:-)


Persze ha nincs segítséged és a nagymamák elérhetetlen távolságban, megértem, hogy frusztrált vagy és "pitsázol" ... habár nem elegáns, a stílus maga az ember...ugyebár. Gratulálunk:)


Másodszor: nem olyan nagy paráznaság ám az ha az ember háta mögött áll 1-2 nagyanyói segítség. Nekem is volt, ha kértem támogattak és jelen voltak a nagyszülők. A mai napig hála nekik, kellenek, szerves részei a családnak.


Sőt, kapaszkodj meg...mivel ezen szocializálódtam, ebben nőttem fel és ezt a nagyon pozitív példát láttam magam előtt és mert persze hál'Istennek megtehetem én is segítek a lányomnak, pedig még aktívan dolgozom. Alig várom, hogy nálam legyenek az unokáim, nekem is jó, nekik is jó és igen, igen a lányom is tud pihenni egy kicsit. Nem pitsázik, nem hőzöng, kiegyensúlyozott, nyugodt és nagyon jól neveli a gyerekeket. Büszke is vagyok rá.

Szükség van a pihenésre, a kikapcsolódásra, hogy kettesben tudjon lenni a férjével és addig biztonságban és szeretetben tudja a gyerekeit... (ennek hiányát érzed magadon, bocs)


És harmadszor: sem én, sem a lányom nem "fanyalogunk", de még csak "életképtelenek" sem vagyunk. Sőt!! Csak egyszerűen úgy gondoljuk, hogy egy család bizony nem egy emberes.


Hovatovább szerintem a fórumindító sem életképtelen és még csak nem is fanyalgott, csak fáradt.


Azért én kívánok neked egy kis kikapcsolódást és feltöltődést...szükséged van rá.


Szia:)

2015. ápr. 7. 19:41

Köszönöm mindenkinek a hozzászólást, bátorítást.

Külön köszönet a "fly lady" ötletéért, utánanéztem, nagyon felkeltette az érdeklődésem. Épp ilyen konkrét gyakorlati gondolatokra van most szükségem, ami ad némi irányvonalat. Nem tudom, hogy a mi életünkben mennyire lesz haszonsítható, de feliratkoztam az e-mailekre, aztán meglátjuk.


Majd még jelentkezem, ahogy lesz egy kis időm, most épp fürdetés, altatás a napirendi pont. :)

33. lolka (válaszként erre: 23. - 0433c4fc5f)
2015. ápr. 7. 15:38

Sok apróbb dolgot tehetsz, főleg ha anyagilag megengedhetitek magatoknak. Ha csak heti egyszer hívsz is takarítónőt, aki alaposan kisuvickolja a házat (fürdőt, konyhát, port töröl stb.), az "apróbb" dolgok maradnak a mindennapokra.

Élelmiszert, háztartási, higiéniás cuccokat házhoz is rendelhetsz, spórolsz a bevásárlási időn. Próbálj legalább heti kétszer elmenni sportolni, meglátod, mennyit számít, hogy agyilag kikapcsolsz, edzed a tested, erősödsz, és társaságban is vagy.

32. 4c1a787e8f (válaszként erre: 31. - Gribedli***)
2015. ápr. 7. 15:03

Jó, a kutya saját döntés, de annak meg nyilván más az előnye, ami fontosabb a takarításnál..


Persze, értelek én, de hidd el, itt a koszos zuglói kétszobás bérlakást egész galaxisnyi világok választják el attól, ahol te élsz..


De nincs ezzel baj, nem azért mondtam..


A kisebb lakásnak megvan az előnye, de az ennyire kicsinek 4 gyerekkel nem sok előnyét tudom felsorolni.. Nekünk egy 90nm-es, 5 szobás is majdnemhogy kicsinek számítana.. Annál nagyobb viszont nem is kéne, az szent igaz..


A kert nálam fel se merül..

31. gribedli*** (válaszként erre: 29. - 4c1a787e8f)
2015. ápr. 7. 11:52

Persze, nálunk jobban eloszlik térben:DDD


De mi is 5-en, szóval a mosásnál is meglátszik, az 1 gyerekes barátnőim heti 4 adag, a mienk 10 körül...


Mivel nálunk különösen sok lenne a felporszívózni, felmosnivaló így egyben, én robottal csináltatom, ráadásul ő nem beszél vissza :)


Nekünk van kutyánk is és pl őket kint tartjuk nappal, plusz éjjel is a lépcsőfordulóban alszanak, nem velünk, de azért így is gondoskodni kell róluk kint is, a kis cuccaikat, edénykét, párnákat kimosni, kutyaházat kitörölni stb. De ha benti kutyák lennének, azt a szőrmennyiséget nehéz lenne kordában tartani. Kerti melókra a szezonálisra hívunk kertészt, a többit szívesen megcsináljuk mi ketten, lecsipegetni ezt azt, és szépen rendben tartjuk. Leginkább a férjem, ő hobbiból csípős paprikákat termeszt cserépben, van pár citrusfa de még kicsik és idén eperpalántákat vettem (szintén cserép). Szóval néha így belegondolok, hogy kicsit hülyék vagyunk mert még csinálunk is magunknak plusz melókat, holott a mi kertünk csak amolyan díszkert, elég lett volna a fű meg pár virág. De végülis együtt csináljuk, ez is alkalom arra, hogy addig dumáljunk, friss levegőn legyünk, stb.


A kis lakásnak is megvan a maga előnye meg a kertes háznak is:)

30. 3a5c305959 (válaszként erre: 23. - 0433c4fc5f)
2015. ápr. 7. 10:35

Belegondolok hogy mit osztanek egy takaritonore, de csak a szivement fajditom vele. :-)

Eloszor is athuzna az agynemuket es berakna oket a mosogepbe, aztan kitakaritana a furdoszobat, hutot es a tuzhelyet, elmosogatna az edenyeket. Aztan letorolgetne a port mindenhol, kiporszivozna es felmosna a konyhat-eloszobat, vegul kiteregetne. Aztan lennenek szezonalis dolgok, mint pl ablakpucolas, ajtotakaritas, fuggonymosas, paraelszivo takaritasa. Ezeket nem kene minden heten csinalni.

29. 4c1a787e8f (válaszként erre: 25. - Gribedli***)
2015. ápr. 7. 09:33

Sokminden jó van ebben, a takarításnál én is igyekszem tartani..


De azért más az élet 6 emberrel, kötük fizikai munkás férjjel, akinek azért enni kell, meg vinni kell..


Meg más a koszolódás mértéke 6 embernek, köztük 4 gyereknek 56 nm-en... A kosszemcse/nm azért egész más nagyságrendű..

28. 4c1a787e8f (válaszként erre: 23. - 0433c4fc5f)
2015. ápr. 7. 09:30

Maximálisan megértelek.

Én is eléggé mélyponton vagyok, voltam.


Nézd, én nem vagyok kövér, de ugyanúgy energy 0 van.. Igyekszem itthon tornázni, felülni, lábat emelni..


Meg kitűztem célt, ősszel suli...

És igen, csak úgy, hogy eleve az árba belekalkulálom a bébiszittert, aki aznap itt van a gyerekekkel, és esetleg még főz is egyet.


Mert jártam én tanfolyamra máskor is.. Még sokszor péntek este se volt tisztázott, hogy ki lesz a gyerekekkel. Elvileg a férjem. Ő meg volt, hogy este, vagy másnap reggel találta ki, hogy jaj, mégis forgatás van, menni kell.. Én meg ott álltam sírva, mert más mindig fontosabb volt, mint az én sulim.. Pedig én is azért csináltam, hogy jobb munkaerő legyek, hogy dolgozni tudjak..


A nagymamák ugyan jöttek néha, de húzták a szájukat. Volt, hogy hajnalban én vittem el a gyerekeket busszal oda, aztán rohantam be a tanfolyamra, mert nem jöttek el..


Egyébként jó, ők is dolgoznak, meg élik az életüket..


No, szóval ezért döntöttem úgy, hogy ok, megoldom. Nekem a tanfolyam nem 500ezer lesz, hanem eleve 600 minimum. Ez van. Vagy akarom, vagy nem.


De persze, néha én is úgy érzem, hogy hajtok egy szélmalmot, és nagyon fáradt vagyok...


Fel a fejjel, minden múlik egyszer. Mi is.:-))

27. 4c1a787e8f (válaszként erre: 17. - 96e4cb8ca7)
2015. ápr. 7. 09:25

Márpedig 85%-ban ma az tud normálisan dolgozni, és a normális/egészségmegörző léptékig újratöltődni, akinek van komoly segítsége.


Persze lehet más modell is, mert ahol a férj be tud komolyan segíteni, ott valóban "maguk" is meg tudhatják oldani. De minden más esetben vagy van külső segítség, vagy a nő évekig nem a saját szintjén dolgozik, ha dolgozik egyátalán.


Már csak lehet kezdeni a "mi van, ha beteg a gyerek" dolognál?


Merthogy apukánál kizárt, hogy maradjon, mert náluk addig az egy napig tartana a munkahely, a nőknél meg ma már - ponthogy a jobb állásokban - ezt szintén nem tolerálják..


És nem dolgozhat mindenki otthonról, meg neten, meg akárhogy..

26. gribedli*** (válaszként erre: 23. - 0433c4fc5f)
2015. ápr. 7. 08:48
Hát igen, nem tudom, mennyit kell fogynod, de ha normál súlyban leszel, kevesebbet leszel fáradt mert ez is közrejátszik és ahogy jobbnak találod magad a tükörben, úgy fokozatosan lesz is kedved folytatni.
25. gribedli*** (válaszként erre: 1. - 0433c4fc5f)
2015. ápr. 7. 08:39

Takarításhoz ajánlom a fly ladyt, naplókban is találsz erről de az urban eve oldalon feluratkozhatsz 30 napos e-mail-re.


Igazából sokkal kevesebb idő alatt megleszel mint gondolnád!:)


Kaja, főzés: magamnak heti 1x főzök meg mindent kb 1, max 2 óra alatt és én ezzel aztán már egész héten nem foglalkozom, a főtt ételeket dobozolva fagyasztom, a salátákat adagonként befőttesüvegbe. El is viheted a melóba és akkor nem kell kiszaladni a pékségbe. Ha pedig hazaérsz, mindig lesz valami főtt étel, ami már készen van. Rendszerint előző este kiveszem őket a fagyóból, átteszem a hűtőbe és másnap csak egy gyors melegítés neki.


A salátához pedig 1 doboz tonhal vagy 10dkg mozzarella vagy a heti főzéskor elkészített fasírt.


A többi kajám pedig általában 1 adag fehérje (1 tenyérnyi szelet hús), egy kis barnarizs (amennyi szárazon 1 maréknyi volt), 2 maréknyi zöldség. Ez mind elfér egy dobozban, de egyszerre csinálom meg heti 1x. Így az ezzel járó nagy csetreszt/mosogatást/elpakolást is már lerendezem, szóval hétközben ezzel is kevesebb a gond.


Ha ezeket megcsinálod, marad időd edzeni is vagy csak egyszerűen a családoddal lenni úgy, hogy közben nem lesz bűntudatod sem a lakás, sem az éhezés miatti bezabálás és a súlyod miatt, lesz időt napi többször normálisan enni.


Ja, a reggeli: én édeset eszem, ezt is heti 1x csinálom. Amíg főzöm a többi cuccot, addig egy tepsiben megsütöm a tojásfehérje, édesítő, zabpehely "tortámat" amit elvágok 7 részre és reggelente egyet megmelegítek reggelinek, a többi a fagyóban várja a sorát.


Ebbe is tehetsz még ízlés szerint kakaót vagy fahéjat, vagy gyümölcskockákat, egyszóval, ahogy te szereted. Ha pedig sósat reggelizel, akkor zöldségeket, fűszereket, sajtot, stb.


1 liter tojásfehérjét használok (30 tojás fehérje) egy hétre, ezt így külön veszem, de ha rendes tojást használsz, akkor abból elég 2 egész mert van a sárgája is, szóval egy adag kb 2 vagy max 3 egész tojás lenne.


Írod, hogy a férjed segít, na, ő is örülni fog a fly ladynek, ha bevezetitek:)

24. fincsi5 (válaszként erre: 23. - 0433c4fc5f)
2015. ápr. 7. 08:09

Dehogy halmozottan hátrányos.:))

Amiket leírtál, természetes dolgok,ám a lényeget is megfogtad: magaddal kell jóban lenned!:)

Nem tudom, háhy kg. vagy, azt sem, hogy és mennyit kellene fogynod.

Próbálj meg a gyerekkel együtt enni, miért unatkozna? Neki is jobb, ha nem egyedül eszik, és talán te sem eszel többet, mint kellene, és főleg nem késő este.:)))

2015. ápr. 7. 07:59

Nálunk elég fekete-fehér a helyzet. Amit leírtam, az úgy van, s most egyik napról a másikra egészen biztosan nem várható változás. Gondolok itt a nagyszülői segítségre. Nem laknak messze, de -mint említettem- a 3 év alatt nem volt olyan, hogy mondjuk ott lett volna náluk a kicsi, mert meg tudtuk oldani, hogy erre ne legyen szükség, és ugye épp ennek következménye, hogy elfáradtam... mert mindig megoldok mindent.

Komolyabb részletekbe nem akarok belemenni, hogy miért nincs náluk 1-1 hétvégét néha a kisfiam, mert ez itt nem lényeges kérdés, csak max. a tény, hogy ez így is volt mindig, és így is marad.

Soha egy napot sem aludt még úgy, hogy nem lettem volna vele. Itt bevalom őszintén, hogy ez ki is alakította bennem azt, hogy talán el sem tudnám képzelni, hogy ne így legyen, persze nyilván sor fog kerülni rá egyszer. Nade ez sem lényeges infó, mert az, hogy esténként velünk van, nyilvánvaló dolog, és a fáradtságom fő oka nem ez, és a megoldást sem abban keresem, hogy bevonjak mást, hanem elsősorban magamat szeretném egyensúlyba hozni.

Takarítás: nem csúszik seggen a légy, ne erre gondoljatok. De az általános körletrend kell a nyugodt lelkiállapotomhoz. Abban biztos vagyok, hogy ti sem nézitek a teli mosogatót egy hétig. Házban lakunk, van kert is, fával tüzelünk, rendszeresen le kell törölgetni, hogy ne legyen por... na és még sorolhatnám. Ezek tök rutin dolgok, de elmegy velük a nap, meríti az energiámat. Nem szeretnék takarítónőt hívni, nem tudom, hogy milyen munkát tudnék rá osztani. Furcsa ez így, de mindenki gondoljon csak bele, aki sosem hívott még takarítónőt, hogy ha most kihívná, mit is csináltatna meg vele. Mondjuk max. az ablakpucolás jut eszembe.

Tudom, hogy a témát a takarításra hegyeztem ki, de pl. a főzés, a kert is elveszi az időt. Ezek úgy összeadódnak, és alapjában véve nincs is ezzel gond, szeretném is csinálni, csak tényleg az van, hogy most úgy érzem, hogy kimerültem.

Férjem éjszakás volt, kisfiammal egész éjszaka ébren voltunk, mert fulladt, nemsokára indulunk doktornőhöz. A munkahelyem imádja, amikor reggel bejelentem, hogy nem megyek, és ezt tényleg szeretném másodrangú kérdésnek tekinteni, de azért mégiscsak bánt, mert ott is számítanak rám, és nem utolsó sorban ugye ebből élünk. Ma délután férjem vizsgázik, holnaptól szabadságot kért, ő lesz itthon én meg megyek dolgozni. Valamikor intéznem kéne a hivatalos ügyeinket, menni kell bevásárolni, mert ülül a hűtő. Utána megint hétvége, csak rövidebb, mint kéne. Mosás-főzés, takarítás. Így vannak megoldva nálunk a dolgok.

Tudom, máshol is így megy. Ezt vállaltuk, ez az élet rendje. Nem is panaszkodom ez ellen, hanem inkább megoldást keresek arra, miként energizáljam magam.

Mindenképpen fogynom kéne, de úgy érzem, képtelen vagyok elindulni mozogni, időm, energiám nulla.

Feszült vagyuk, mindenen berágok, ezért utálom magam. Szóval halmozottan hátrányos a helyzet. :D

2015. ápr. 7. 07:33

Kérlek titeket, ne kedzjünk el vitázni, mert nem ez volt a fórumom célja.

Mindenki mondatában van némi igazság, persze a személyeskedést és sétrő megjegyzéseket illene kerülni mindkét oldalról.

Köszönöm, ha így tesztek és normális hangnemben, egymást nem uszítva tudjuk folytatni a beszélgetést.

21. KisManka (válaszként erre: 17. - 96e4cb8ca7)
2015. ápr. 7. 07:21

Azért a fajtádtól megkérdezném; azért vagy ilyen nagyon irigy, mert neked nincs segítséged? :) A hét 6 napján kivagy, zsíros a hajad, elhanyagolt vagy, a férjed más, rendezettebb, csinosabb nőket néz meg.

És vannak azok, akiknek van segítsége, így van ideje, néha csak kiakad.

A világ már csak ilyen.

20. andi6020 (válaszként erre: 17. - 96e4cb8ca7)
2015. ápr. 6. 22:45
Mivan?
1 2

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook