Koraszülött gyermekem halála. Hogyan dolgozzam fel? (beszélgetős fórum)
Őszinte részvétem.
Szerintem próbálj beszélgetni sorstársakkal, olyanokkal is, akikneknek azóta már született még egy gyerekük, és el fogják mondani a " folyamatot", náluk jobban senki nem tudja. Biztosna sokan vannak itt hasonlók, én olvastam egy történetet, Nikus sztorija, neki szülés előtt halt meg a babája, nagyon nehezen viselte, de ma már egy 6 hónapos fiúcska anyukája, és akkor lépett a gyógyulás útjára, amikor teherbe esett ismét. Hamar terhes lett, tán pár hónap múlva. Nekem volt két vetélésem, mindkét esetben azt mondta az orvosom, hogy mielőbb essek újra teherbe.Ugyanezt javaslom Neked is! Nem tudom császár után mi a helyzet, mennyi idő múlva lehet, de ezt majd beszéld meg az orvosoddal! Kitartást kívánok!
Fogadd részvétem! Szívből sajnálom a történteket!
Hogy dolgozd fel? Ne akard átugorni a gyász fázisait. Gyászold, sírj, ne légy erős (egy kis ideig), de akarj közben tovább élni, akarj mesélni róla majd egy huginak, vagy öcsinek. Ne hagyd abba az életet, hanem éld meg minden időszakát, most éppen a gyászét.
Köszönöm , egyszer regen tele voltam optimusal es azt gondoltam hogy mindent lelehet gyözni , De amikor az ember szilankra törik akkor nem egyszeru .
Mivel egy kis" csordacskam " volt ugy hogy öszinteazilyen tragedia nem csak össze hoz ...
sajnos ma is utolert a banat ...
Szep vasarnapot kivanok mindenkinek.
Őszinte részvétem neked és családodnak:(((
Nem bírtam ki sírás nélkül.
Mint ahogy megsirattam Missis G angyalkáját is.
Sokkal boldogabb életet kívánok nektek!!!
Kicsit hosszú lesz, elnézésedet kérem, de minden magyarázat benne van ebben az írásban.
Részvétem, legyetek erősek, támogassátok egymást és mutassátok ki, ha fáj, mert az fontos.
Egy neves gyerekklinikán, irodában dolgoztam. Abban az időben, mikor kezdtem, sajnos nagyon sok kisbaba fejezte be úgy, ahogy a tiétek.
Ilyenkor mindig azt mondtam a zokogó szülőknek, hogy bármennyire rossz is ezt hallani, de jobb a gyereknek, mivel ha felnő és akkor lesz valami nagy és véggzetes betegsége, mindenkinek sokkal fájdalmasabb lesz elveszíteni.
Egy ilyen pici baba halála, a szíveteket fájdítja, míg már egy nagyobb esetében, a szíved egy darabját viszi magával, örökre.
Amit most idemásolok valódi,igazi történet.
Ez egy részlet az írásomból, amit érte és miatta tettem.
"az első két olvasnivaló, édes kis Mártim életének a kezdete és a vége.
Nekem Ő csak rokon kislány volt, a férjem családjából. Mégis megtört az élete és a halála főleg. Átértékeltem azt, mi a fontos az életben, mi az, amit elsősorban örömmel kell fogadni és vigyázni a megkapott boldogságra.
25 év, ennyi adatott meg, egy olyan édes teremtésnek, aki már kisgyerekként is súlyos beteg volt, nem úgy kezdte az életét, mint más, vele egykorú kicsi, hanem infúziók tömkelege, kezelése, sugarazás és társai lettek a mindennapos szórakozása.
És csinálta, hang, sírás, panasz szó nélkül, mert ez volt, amit neki az élet, Isten, ki hogy gondolja, kiosztott.
Szépen meggyógyult, aranyos lett, kinőtt az édes kis haja, bátran járt ellenőrzésre, mindig mosolygott és amikor iskolába ment, jó tanuló volt.
Elvégezte az egyetemet, megismerkedett közben, a későbbi társával és a diplomaosztás után, vele ment egy másik országba, ahol nem tudott már sok időt tölteni, igen hamar jelentkeztek a 23 évvel ezelőtti tünetek, gondok.
Nagyon hamar, hónapok alatt, elveszítettük, hiába a külföldi orvosok gondoskodása, hiába a vőlegénye megfeszített ereje, az órák kimaradása az egyetemről, amiatt a lány miatt, akit szeretett, nem tudtak még együtt sem szembeszállni a felsőbb akarattal, a való élettel, a végzettel, a sorssal.
Drága kicsi életem, gyűrűvel a kezén, menyasszonyként, lefogyva alig harminc kilóra, fájdalmakkal kísérve, egy utolsót sóhajtva, szülei és jövendő anyósa, apósa között, átadta lelkét annak, aki már tudta, mi lesz a későbbiekben a sorsa, hogyan fog élni tovább, máshol, másnak örömet okozva ezzel.
EZ, a baj! EZ a fájdalom! Ez a szörnyű és ez, amit soha, semmilyen formában nem fognak elfelejteni, sem a szülei, sem a testvére, sem mi, a család és a rokonság.
igen, gondjaim vannak, problémáim, de ez, ehhez képest, és a mások baja, semmi ahhoz, amit szegény édesem, 25 évesen, vagy a szülei, nagyszülei és testvére, át kellett éljen, nem beszélve szegény vőlegényéről, akit még a temetésére sem engedtek ki a szülei, olyan nagyon kiborult.
Mindig szeretni fogom Őt, ahogy azt a pár édes kicsit, akiket mikor a klinikára mentem dolgozni, megszerettem azonnal és a nehéz sorsukat, a súlyos betegségüket, próbáltam megkönnyíteni.
Nekem Ők maradnak az életemben, a fájdalom meghatározása, ahogy mikor elveszítettem édes nagymamámat, tudtam, mit jelent, nem látni, nem ölelni, nem puszilni és nem hallani a hangját, ne érezni aranyos öreg kezének a simogatását, azt, ahogy halkan, de határozottan, véleményt nyilvánít.
Hát ez a baj, ez a gond, egy fiatal teremtést elveszíteni, nem vele, mellette élni, még ha beteg, akkor is ott van, ölelni, simogatni, puszilni, dédelgetni lehet.
Nem a sírjához kimenni, nem azzal kelni-feküdni, milyen lett volna az élete, mennyire sikeres ember lett volna belőle, hány gyereke lehetett volna.
Igen, ezek a VOLNA, kifejezések, szó, ami teljesen eltölti a szülő szívét, lelkét, még ha csak beteg a gyerek, de él, akkor is.
Nem akarom hosszan taglalni, de ez a fájdalom, vagy a beteg, magatehetetlen gyerek, aki még arról sem tud, mi van körülötte és a dédelgetés, szeretgetés lényegét sem érti. "
Őszinte részvétem neked és az egész családodnak.
A könnyeim potyogtak, ahogy a soraidat olvastam.
:( :( Talán Teréz anya mondta: "Add meg a fájdalomnak, ami a fájdalomé. Időt és könnyeket."
És én javasolnám, hogy ha nem boldogulsz, keress fel egy szakembert, aki átsegít ezen.
Muraja: neked is részvétem. :(
Kedves kis angyalka mamaja ,
fogadd kerlek öszinte reszvetem , en ki irok mar nagyi vagyok es sajnos a hasonlo borzalmak golgataja nem idegen szamomra .
Kilencvenes evekben a fiam es parja igy vesztette el a kislanyt ki rendes kihordott normal szulesel jött a vilagra. Körulnezet mosolygott es vissza tert oda honnan jött ! hogy a ket fiatal hogy elte at ? mind ti , a fiam ott allt a kis koporsonal es amikor egy kis viragott oda tett közben a neven szolitotta Nicol akkor , akkor ha valaki azt mondta volna hogy ez csak a kezdett hidd ell nem vagyok itt ma .
Nem sok idöre raa fiam egy borzalmas tragedia balaesett szenvedett , most en altam a fiam koporsolyanal es mondtam a nevet szolitottam de valaszt nem kaptam . Most ott vannak fent mind ketten apa es a lanya ugy meg rosz a gondolat is.
Multak az evek azt mondtja egy kinai közmondas hogy ne hadjuk a gyasz madarinak kik repulnek a fejunk felett hogy veszkett rakjanak de hogyan hogy lehet tovabb menni .
Hiaba ha az embernek van több gyereke meg talan annal rosszab mert mind a sajat maga modjan vesztett.
Multak az vek a Tamas fiam is parat talalt es eltervesztek a csaladat , boldog ket kis emberke megaldotta az elet egy kis fiuval mult összel .Annak dacara hogy a kis menyem becsuletesen jart kontrolra , hogy a kutyuk ne tovabjaval felszelerelt rndelök stb.semi de semi nem indikalt arra hogy a pici egy komoly hibaval szuletett , mind a kis tudeje ugy a szivevel is komoly baj lett.
Nem egesz harom honaposan helikopter szalitotta az egyik leghiresebb szivsebeshez aki megmutötte .Mutett utan csak a bisztatas es a jo prognozis volt amire igazan koncentraltak.
Kicsi Ewan gyarapodott kicsit lassan de ment elöre .Mind addig amig egy nap hiv a fiam hogy ujra korhazban vannak , itt kezdödött a masik golgota . Ha van valha ennel szörnyebb az eletben amikor az ember elveszti a gyereket nincs ra szo !
Harom napra ra az orvos is aki mutötte sajnos csak azt mondta hogy itt a veg.
Itt hol elunk kicist humanusabb ha annak lehet venni de mivel mar csak egyett tudtunk tenni es hogy az egesz csalad hozza tartozok mind a korhazba mentunk. Sajat kis szobalya volt es a kis agy melett egy nagy korhazi agy is kapott helyet. Abban az agyban fekudt a kicsi kis unokam mar csak az oxigen volt az orocskajaban ami össze kötötte e vilagal. Fiam arra kert hogy adjunk neki sok sok szeretett az utra , tudodd mi volt a borzalmas ? ugy szivta a cumikat mind bar milyen mas picike harom honaposan . Hogy itt arrol volna szo hogy ez a kicsi utba van oda ahova mi egyszer megyunk ? Ahogy latod sokat att eltem , fiam is eltemettem de ez most ott a kicsi melett egyszeruen mar sok volt ! Csak a Mindenhato tudja mi jatszodtott ott bennem ez volt a földi pokol ! Draga pici kis testeben valami fizikai fajdalom is zajlott mert itt ott kis keserves siras fele hangot adott ki.
Midjajan elbucsusztunk töle egy utolso öleles es puszi ,reggel meg a fiam szerette volna megmutatni neki a felkelö napot de ahogy a napocska felkelt ugy a kiciske a fiam es a parja kezeben örökre ell audt.
Harom napra ra a fiam celebralta a kicsi temeteset ,ygyan ott ahol anno a batyjanak a kislanyatol bucsusztunk utoljara . Fiam volt aki egy gyönyöru meset irt es olvasott , enekelt neki meg utoljara . Fiam volt aki kivitte öt a kis feher koporsoval es elhelyeszte az autoba .
Bocsanat hogy kicsit hosszura sikerult de nagyon megertem hogy min mesz keresztul.
Tanacs hat igen az hogy evvel mar csak elni kell , vele kell ebredni es vele kell nyugovora terni. Es jo Isten adja minnel elöbb legy ujra varandos es egy negativ gondolatott ne engedj magadhoz ! minden jo lesz mert mindennek jol kell lennie ! Ez legyen a mototok semi mas abban higyetek es ami a legfö ! onan fentröl mar a kis angyal vigyaz ratok .
Segitsen meg a Jo Isten , irjal barmikor tudom hogy nehez most az elet .
Szivelyes udvözletem Mirja , kint eszakrol .
Ja es bocsi a gramatikajer, nem vagyok magyar ajku a parom magyar igy tanultam meg mar regen plusz tetszik a magyar nyelv.
Részvétem, megkönnyeztem én is.
Lehet, sosem tudod meg az okát. Talán csillapul majd a fájdalom, de ő mindig veletek lesz, a szívetekben.
Remélem, lesznek még gyermekeitek, akik feledtetik a fájdalmat valamennyire.
Most mindenesetre gondolok elment picikétekre, meg rátok is, hogy múljon a fájdalom.
Nagyon sajnállak,tudom mit érzel:(((
Az én 6 hónapra született fiam csak 3 napot élt.Nálam is a méhlepény vált le.állítólag valami gyulladás miatt,aminek viszont már nem tudták az okát.
Iszonyú fájdalom ez!Közhely már,de tényleg az idő segít majd.És az új baba.Én 6 hónap múlva terhes lettem már a második fiammal.Ez segített.
Az elsőt a mai napig nem felejtem.Már 39 éves lenne.
Nem kell erősnek mutatnod magad!Sírjatok csak együtt és gyászoljátok meg a kisfiatokat.Most ennek van itt az ideje.
Sajnálom :(
Meglátod nem sok idő múlva egy újabb csöpséget fogsz felneveni, egészséges szép kisbabát.
Nagyon együtt érzek veled, megkönnyeztem.
Őszinte részvétem.
Őszinte részvétem!
Ismeretlenül is kívánom, hogy minél előbb legyetek túl rajta. Ha szükségét érzed fordulj szakemberhez, mert mint már előttem is említette Cucicsillag egy ilyen tragédiára rámehet a párkapcsolat is.
Ha tudnek mondanek vmi okosat es biztatot... A legszornyubb dolog tortent veled sajnos, amit egy szulo atelhet-elvesztetted a kicsikedet :( Olvasni is borzalmas volt.
Ezt a fajdalmat nem eli at senki es erthetetlen ,miert tortent.
Egy baratnom el volt hasonlo, aztan ra masfel evre szuletett meg a kisfia, aki ma mar 5 eves. Biztos mas es friss a seb, de valami okanak kellett legyen, miert pont igy tortent...
Kitartast neked es a kapcsolatotoknak, mert legtobbszor egymast okoljak a felek, majd elmergesedik minden...
Remelem, minden jora fordul majd!
Az oriasi szerencse pl.hgy idoben eszrevettetek es neked nem lett bajod!