Szigorú szülők (beszélgetős fórum)
Remélem a döntésed jóóó!! De ezt a pasit dobd a kukába nagyon gyorsan!!
Klassz. És akkor most mi a terv?
Egyébként nem, nem mentem vissza és nem is a lábamat lógattam 3 évig, ahogy leírtad többször, az idő alatt sem tétlenkedtem...
És az nem jut eszedbe esetleg,hogy a szüleid szeretnek nagyon nagyon és azért szigorúak veled? Hogy csak jót akarnak neked? Látni akarják,hogy egyenesben vagy? Valószinü nem kellemes neked,hogy 22 évesen "irányitani" akarnak,de (és persze nem tudhatom milyen vagy)lehet,hogy szügséged van rá és a szüled mivel ők ismernek a legjobban ezt látják? Vannak fiatalok akik lerázzák magukról a szüleiket én pl soha nem engedtem,hogy anyám beleszóljon a dolgaimba,de már tizenévesen sem,de én ilyen tipus vagyok. Lehetséges,hogy te más vagy és elképzelhető,hogy még kell 1-2 év "szülői szigor" a szüleid szerint. Azért gondolom ezeket és irom neked ezt mert rám is mondják,hogy szigorú vagyok a fiammal a tanulás terén és talán igy is van kicsit,de ennek csakis az az oka,hogy nagyon szeretem és jót akarok neki. Ki irányitson egy bizonyos korig egy gyereket ha nem a szülei? És azt,hogy meddig tart ez a bizonyos kor ezt kb a szülők tudják megitélni a gyerekükről.
Ideális család...
Ha esetleg majd a szülő szorul a gyerek segítségére, akkor meg a gyerek diktál?
De tanultam, abba a 3 évbe elgéveztem egy technikumot is.
Ez egy nagyon nagy tévedés.Sokan azt képzelik ,hogy betöltik a 18 évet és övék a világ.Kéremszépen,majd akkor lesz vki önálló és akkor várhatja el hogy ne szóljanak bele az életébe amikor eltartja saját magát..De amíg a szülei finanszírozzák a tanulmányait, a megélhetését addig igenis joguk van beleszólni abba amit csinál.Ha nem tetszik akkor lépjen az önállóság útjára.
Szerintem meg ennél árnyaltabb a kép, 2-3 év láblóga után már a legtürelmesebb apa is morcos szerintem, ha érdekli a gyereke...
Mindenesetre a fórumindító inkább viselkedik gyerekként mint felnőttként, úgyhogy nincs mit csodálkozni rajta ha úgy is kezelik.
De remélem tényleg azért nem ír mert vonatozik Lo. felé...
A szigor, a parancsok osztogatása helyett nevelni kellett volna, még 18 éves koráig, önállóságra.
Most már késő.
Most már csak segíthetnek, de nem irányíthatják.
22 évesen miért kell félni egy apától? Oda kell állni elé és elmondani a gondolatokat, őszintén.
És közben a fórum indító már lehet, hogy ül a vonaton Lengyelország felé, hogy annak rendje és módja szerint folytassa megkezdett tanulmányait.
Hát persze. Ezért mondtam, hogy akkor viszont kötelezettségeik sincsenek, tehát nem lehet elvárni tőlük hogy eltartsák a nem tanuló, nem dolgozó lányukat. Ha így, akkor lehet elkezdeni 22 évesen felnőttként gondolkozni és viselkedni.
Hát azért én szívesen meghallgatnám a szülők véleményét is...
Lehetne azt úgy is csinálni, hogy ne ellenségnek tűnjön a szülő.
Nem érettségi után azonnal küldték külföldre tanulni, közben eltelt 2-3 év amíg valószínű türelmesen várták hogy legyen valami... 22 éves most, 19-nél nem lehetett idősebb amikor elvégezte a középiskolát. Végre van egy iskola ahol tanul, én is morcos lennék a szülei helyében ha félbe akarná hagyni. Abban partner lennék hogy felvételizzen magyar főiskolára a mostani helyett, de addig én sem engedném az elsőt abbahagyni. De egyelőre úgy tűnik, értelmes terve nincsen és csak azt tudja mit nem akar... egy felelős szülő ebbe nem mehet bele.
Meg lehet beszélni. De parancsolni semmiképpen.
Erről az jut eszembe,amikor a barátnőmet 19 évesen beadta az anyja egy gyógyszergyárba dolgozni,mert ő is ott volt már évek óta osztályvezető. A csaj ki volt borulva,hogy mekkora egy g...i az anyja,hogy kényszeríti erre. Mondtam neki óvatosan,hogy ha ő maga is keresett és talált volna munkát,az anyja nyilván nem erőszakoskodna. Ennek 15 éve és a lány még mindig ott dolgozik...No comment.
Dehogynincs. 22 éves, nincs munkája és épp kimaradni készül a suliból.
Nem kell, de lehet. :)
A kettőnek nincs köze egymáshoz.
De akkor eltartani sem kell, ugye?
Nagykorú vagy, önálló felnőtt. Azt csinálsz, azt kezdesz az életeddel amit akarsz. A szüleidnek nincs beleszólásuk. Max támgathatnak döntéseidben.
Mondjuk egy turizmusból szerzett lengyel diploma nem feltétlenül a jövő kulcsa, se egy magyar, de még egy amerikai sem. Saját tapasztalat. És valóban nem mindenkinek jön be a külföld. Viszont valamit csak kell az embernek az életével csinálnia, plane ha már 22 éves. Az rendben van, hogy a szüleid ne döntsenek helyetted, de a barátod sem.
Az első hozzászólásban benne volt hogy nem talált otthon munkát. Most fog? Semmivel nem lett több az esélye.
Pl. ha azt tervezné, hogy befejezi tisztességgel az évet és közben felkészül egy magyar felvételire és a jövő évtől átmegy a magyar egyetemre/főiskolára akkor a szülők is biztosan megértőbbek lennének. De így se tanulás, se munka nem lenne, a szülőknek meg el kellene tartania nyilván.
Beleolvastam a másik fórumodba.
Menjél vissza külföldre tanulni! Hátha megszabadulsz az idióta pasidtól.
Van olyan eset amikor a szülő kénytelen a sarkára állni, amit " szigorú "-ságnak könyvelnek el a gyerekek !
Képzettség, diploma kell a mai világban, van eset, amikor a nő, csak saját magára számíthat, sok nehézséget tartogat az élet !!!
Nem szülőre, nem férjre ... s akkor döbben rá, hogy valamikor , valahol elbaltázta a sorsát...
az én gyerekem 1o év után, amikor ledoktorált, adott nekem igazat, hogy szigorúan vettem/követeltem a nyelvvizsgát !!
Azon a nyelvvizsgán állt, vagy bukott volna :
az ÁLLAMVIZSGA !
22 évesen vagy dolgozni, vagy tanulni kell! Ne adj' Isten mindkettőt egyszerre. Mese nincs. Az már nem megy, hogy lógalába.
Azt, hogy ezt hol és hogyan teszed, a TE döntésed és annak minden lehetséges következményeit vállalnod kell. Szerintem is jót akarnak a szüleid, csak nem megfelelően tálalják.
És ha úgy próbálnád neki elmondani, hogy nagyon hiányzik a család, a barátok, és ott nincs senkid, meg az a munka sem tetszik, és itt akarsz élni?
Egy "csak az a jó amit én szeretnék" apának semmi sem elég jó, ami nem a saját elképzelése szerint történik.
További jó találgatásokat, amíg válasz nem érkezik.
a másik fórumot nem olvastam,nem tudom,milyen a pasija...
mindenesetre az nem jó,ha egy szülővel nem lehet leülni nyugodtan beszélni,és félni kell tőle,ha egy gyerek fél a szülőjétől/mind1 hány évesen/,az rég rossz...
További ajánlott fórumok: