Kegyelet (beszélgetős fórum)


1 2
31. 6b006fc769 (válaszként erre: 29. - Globus)
2015. jan. 5. 22:24
Elhiszem. Rettenetes dolgok ezek, hiába része az életnek, az elviselhetőség határát súrolják:(
30. kleeri
2015. jan. 5. 22:04
én mindenre pontosan emlékszem, belevésődött az agyamba, a szivembe
29. globus (válaszként erre: 19. - 6b006fc769)
2015. jan. 5. 21:53
Nem néztem utána, ahogyan elvitték, sőt amikor megláttam a "becsomagolást", azonnal átfordultam a másik szobába. Azt sem tudom, hogy ki rakta rendbe aznap a konyhát, étkezőt, ott számomra kb. 4 óra kiesett. Este vettem észre.
28. kleeri (válaszként erre: 27. - Povery)
2015. jan. 5. 21:41
köszönöm
27. povery (válaszként erre: 26. - Kleeri)
2015. jan. 5. 16:45

Őszinte részvétem:((((

Nagyon nehéz lehet neked most.


A hamvasztásba én bele sem gondolok.Sajnálom,h olvastál róla:(Próbálj most az együtt töltött szép napokra gondolni,nézegesd a vidám fényképeit és akkor az az arc lesz előtted.

26. kleeri
2015. jan. 3. 20:37

Nekem 3 hete, karácsony előtt halt meg édesapám. 10 perccel előbb érkezem akkor mellette lettem volna, amikor meghal. Nem engedtek be a kórterembe, azt mondták ágyat húznak. Aztán jött két orvos. A fejem hirtelen zsibogni kezdett, azt hittem megőrülök.Bementem, már le volt takarva a lepedővel.

Megnéztem, mellette ültem egy óra hosszát fogtam a kezét is simogattam a fejét. Nem akartam elhinni, hogy meghalt.

Azóta egyfolytában a kezét látom magam előtt, amit egy órán át simogattam.

Őt hamvasztani fogják, nem fogom többt látni, de egyszerűen nem birtam ki hogy utána ne olvassak hogyan működik a hamvasztás. Hát nagy hiba volt. Állandóan arra gondolok hogy mit tesznek vele, és borzasztóan fáj, most csütörtökön lesz a temetés.

Ő halt meg elsőnek a közvetlen családomban. 81 éves volt.

25. 4c3a5e5783 (válaszként erre: 24. - 25800e2d09)
2015. jan. 3. 20:20
Ebben bízom én is; hogy a kép halványulni fog.
24. 25800e2d09 (válaszként erre: 23. - 4c3a5e5783)
2015. jan. 3. 20:18
persze hogy nem amíg nem élte át. Nekem is örökre beleégett az agyamba apuról is meg egyik nagymamámról is a kép. soha nem fogom tudni kitörölni. De idővel talán könnyebb lesz. :S még nekem is friss, feldolgozás alatt van hogy így mondjam.
23. 4c3a5e5783 (válaszként erre: 22. - 25800e2d09)
2015. jan. 3. 20:16
Az ember nem tudja, mi fog történni... hogyan :(
22. 25800e2d09 (válaszként erre: 20. - Povery)
2015. jan. 3. 20:08
Elhiszem. Ettől meg kellett volna kímélniük!!! sajnálom hogy nem így lett :(
21. kriszta773 (válaszként erre: 1. - Peppelínó)
2015. jan. 3. 18:14

biztos azért ilyen rossz érzés neked, mert úgy érzed, akkor is, ott is tenned kellett volna valamit édesanyádért, hogy jobb legyen neki. pedig mindent megtettél, és az sem baj, ha másokra vagy dühös


szerintem hozzátartozik az is, hogy ezeknek az embereknek egyszerűen muszáj kikapcsolniuk az érzéseket, mindennap ezt csinálják, beleőrülnének, ha nem tudnák munkaként felfogni. így is borzasztó lehet mindennap olyanok közé menni, akik éppen nagy fájdalmon és sokkon esnek át


anyukád elment, biztos sok szeretetet, törődést adtatok egymásnak, ez maradjon emlékül. és idővel ez is fog, csak ilyenkor mindig a rossz érzések kerülnek előtérbe. részvétem

20. povery (válaszként erre: 8. - 25800e2d09)
2015. jan. 3. 15:36
Pont ezt mondtam,h szólhattak volna h azt ne nézzem.Még nem halt meg mellettem senki,nem tudtam mikor mi történik.És azután becipzárazták egy nylon zsákba.De ezt már nem néztem tovább...Engem megrázott és kész:(((
19. 6b006fc769 (válaszként erre: 18. - Globus)
2015. jan. 2. 23:12
Valahogy az az érzésem, hogy ilyenkor az is benne van ebben a rossz érzésben, hogy idegenek elviszik, meg az, hogy nem élőként bánnak vele, s ezzel kénytelen elfogadni az ember, hogy igen megtörtént, visszafordíthatatlan.
18. globus (válaszként erre: 7. - 6b006fc769)
2015. jan. 2. 23:08

Én is megnéztem anyut, otthon halt meg, végig ápoltuk, mégis ez az akció maradt meg legélesebben.

Belátom, hogy szakmailag ezt így kell csinálni, de tényleg szólhattak volna.

17. 4c3a5e5783 (válaszként erre: 1. - Peppelínó)
2015. jan. 2. 22:59

Nálunk még hordágy sem volt, mert nem tudtak behozni a lakásba. Hogy fogjanak meg egy magatehetetlen testet, mint a két kezénél és lábánál fogva?

De van ettôl rosszabb látvány is :(

2015. jan. 2. 22:53

Nos, én is láttam, hogy teszik bele a plédbe...

sajnos csak úgy tudták kivinni az elhunytat a lakásból. Látom még magam elôtt a foltokat :(

Nem tudhatod, mi történt és hogy.

15. 25800e2d09 (válaszként erre: 14. - 6b006fc769)
2015. jan. 2. 22:44
Tudom,
14. 6b006fc769 (válaszként erre: 12. - 25800e2d09)
2015. jan. 2. 22:39
Így van, akkor már csak egy test. Csak épp nehéz, sőt abban a pillanatban szinte lehetetlen ezt megérteni, elfogadni annak, aki itt marad.
13. 6b006fc769 (válaszként erre: 10. - Peppelínó)
2015. jan. 2. 22:37
Pont ezt kérdeztem hogy hogyan. Láttam már néhány holttestet behelyezni az ideiglenes koporsóba, eddig nem botránkoztam meg a kezét-lábát megfogó módszeren, számomra kézenfekvő módszernek tűnt, nem gondoltam, hogy ez kegyeletsértő lenne. Ezért kérdeztem, hogy milyen más megoldás lenne. Nyilván nem fogják magukhoz ölelni, felnyalábolni.
12. 25800e2d09 (válaszként erre: 11. - Peppelínó)
2015. jan. 2. 22:29

Az apám épp ma 4 hónapja hogy elment. úgyhogy kb tudom milyen. azt is, hogy milyen eltemetni a szülőt, azt is, hogy utána szétszakadsz belül. azt is, hogy lesz idő mikor kívánod, hogy bárcsak ne léteznél mert annyira fáj...


De a tényen nem változtat, és neki ez már nem fáj, az csak amit hátrahagyott magad után, csak az a test amiben megismerted őt, de azt ne sajnáld hiszen az aki az édesanyád volt nincs ott, hanem benned él tovább. Úgyhogy SZERINTEM ne csinálj ebből ügyet. nehéz lesz elfeledni az utolsó képet, tudom.

2015. jan. 2. 22:18
Aki meg nem képes normális hozzászólást írni, amivel nem sérti a másikat, az inkább semmit ne írjon!!!
10. Peppelínó (válaszként erre: 7. - 6b006fc769)
2015. jan. 2. 22:16
Gondolom neked nem volt alkalmad egy ilyen dolgot átélni. Örülj neki. Csak tudd, másképp is megoldható.
9. Peppelínó (válaszként erre: 4. - Povery)
2015. jan. 2. 22:11
Köszönöm. Szegény Anyum 12 évig volt fekvőbeteg. Sokszor emelgettem én is, persze segítséggel, mert egyedül nő léttemre nem bírtam el sajnos. Agyilag magánál volt Anyu az évek alatt, csak az agyvérzés miatt lebénult a féloldala. Bármit megtettem volna Érte, mint szerintem bárki azért, akit szeret. Igen, méltatlan egy elhunyttal, hogy úgy dobálhatják, hogy ezért eltörik az orra. Ismerőseim azt mondják ne szóljak semmit a temetkezési vállalkozónak, hagyjam Anyut nyugodni. De a lelkem nem nyugszik.
8. 25800e2d09 (válaszként erre: 4. - Povery)
2015. jan. 2. 22:06
Miért? kérjék meg szépen, hogy feküdjön bele? szerinted hogy megy? Ebbe semmi kegyetlenség nincs, főleg hogy egy élettelen testről beszélünk. ez egy szükséges rossz, nálunk anyut megkérték hogy ezt ne nézze, kiküldték a szobából. A többit intézték...
7. 6b006fc769 (válaszként erre: 4. - Povery)
2015. jan. 2. 21:44
Már bocsánat, de hogyan tegyék be máshogy, mint kezét-lábát megfogva?
2015. jan. 2. 21:13
Amikor a nagymamám ment el, őt a legnagyobb odafigyeléssel vitték el. Semmi negatív dolgot nem tapasztaltam. Sajnálom hogy vannak ilyen idióták. Mellesleg ha nekem valami nem tettszett volna azon nyomban szóvá teszem. Nem ennyi idő múlva, mert az ember lelke nehezen nyugszik meg.
2015. jan. 2. 21:09
bocs a hibákért:((
2015. jan. 2. 21:09

Részvézem:(((


Az tényleg rémws,amikor beteszik a zsákba,kezénél-lábánál fogva.Persze nyilván nem vihetik ölben,de legalább szólnának,h ne nézze az ember.Mert ezt a képet nem tudom elfelejteni és ez olyan méltatlan a halottal!!!


A saját megnyugvásodra annyit tehetsz,h elmész mind a 2 céghez és elmondod mit tapasztaltál.Senkit nem gyanusítasz,de valamelyik a kettő közül volt.Ők majd tudják.És elmondod,h ezt nem veszed jó néven,...vagy amit gondolsz.Ennyit tehetsz.Gondolom.

3. Peppelínó (válaszként erre: 2. - 4c3a5e5783)
2015. jan. 2. 21:02
Bővebben?
2015. jan. 2. 20:59

Ôszinte részvétem.

Ez csak feltevés.

Mi értelme az egésznek?

1 2

Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook