Az áruházláncok parkolóinak kéretlen "vendégei" (beszélgetős fórum)

Igen, volt valaha iparunk...

(a könnyűipar történetesen akkor ment tönkre, mikor valaki beavatkozott... A minimálbért megemelték és a cégek tönkre is mentek)

Igen, most is ő avatkozik bele... :((

Senki sem akar beruházni, munkahelyeknek annyi.

A folyamat azzal kezdődött, hogy szétverték a könnyű és a nehézipart; a gyárak helyén kínaiak árulják a vacakjaikat (, amiket még azok is megvesznek, akiknek telne igényesebb holmira), vagy raktárak vannak a helyükön, netán otthont adnak illegális műhelyeknek.

Nemcsak sok ezrek munkahelye, megélhetése szűnt meg, hanem eltűntek a jó minőségű és megfizethető magyar termékek: pl. a vászon textilek, a ZIM-ben gyártott fantasztikus, és gusztusos zománc konyhafelszerelések; ugyanígy az igényes hollóházi és alföldi porcelánok. Vannak helyettük randa, vastag, dög nehéz I.E.-s, meg gusztustalan műanyag csetreszek, és silányabbnál silányabb import zománcáruk, és az őket helyettesítő vackok.

Pl. a 30-40 éves zománcozott tepsijeimnek semmi bajuk; a fiamék a 10 éves háztartásuk alatt nem tudom hány teflon tepsit dobtak már ki.

Az egészet megmagyarázzák a KGST felbomlásával, ami biztosan közre is játszott. De nem hiszem el, hogy a jó minőségű magyar könnyűipari termékeknek nem lehetett volna piacot találni.

Ilyen körülmények között – bár felmenteni nem tudom őket – nem csodálom, hogy sokan tehetetlenségükben, kilátástalanságukban nemkívánatos életformába „menekülnek”.

Te meg azt hidd el, amit Enissa írt, mert szerintem kettőtök közül ő látja reálisabban a helyzetet.

Nagyon sok ember életét ismerem közelről. Olyanokat, akik a középréteghez tartoznának, ha lenne még olyan, de már nincs. És erről nem azok tehetnek, akik minden erőfeszítésük ellenére egyre lejjebb csúsznak. Vagy ha nem csúsznak le, azért nagyon-nagyon súlyos árat fizetnek.

Nem kell messzire menni, csak a sógornőmig, akit pár hete temettünk. 61 évet élt. Soha nem ivott, nem dohányzott, egészséges, aktív életet élt. Csak éppen a munkahelye ledarálta. Mert ha normális nyugdíjat akart, dolgoznia kellett iszonyatosan stresszes körülmények között. Egy évig élvezhette a 40 év munkaviszony után megkapott, számára boldog nyugdíjas életet. Amit lement a stressz, jött a rák, amit óriási akaraterővel, a családja támogatásával legyőzött. De nem volt menekvése, jött újabb baj, ami hetek alatt elvitte.

Igenis „ahol ott a család, a munka, a munkaképesség, és fedél a fej felett” lehet kilátástalan a helyzet pl. a fentebb írtak miatt. Nagyon kevés az olyan munkahely, ahol a napi munkaidőt testi, lelki, mentális sérülés nélkül lehet letudni annyi fizetésért, amennyi nem csak a számlák befizetésére elég, hanem telik pl. minőségi élelmiszerre, hogy az egyéb kiadásokat ne is említsem.

Nem vagyunk egyformák. Van, aki képes ereje végső határáig küzdeni, van, aki félúton feladja, mert úgy ítéli meg: hiába minden, úgysem sem lesz jobb a helyzete, és inkább a nihilt választja. Nem lehetetlen, hogy én is ezt tenném, ha nem volna más lehetőségem, mint éhbérért, netán (a hazug statisztikát „javító”) közmunkásként robotolni. Mert azt nem nevezném normál megélhetésnek.

:(

Attól még jól kiröhögnek minket. És mutyiznak tovább.

Nagyon, de nagyon elszomorító, mivé tették ezt az országot.

Szegényedünk rendesen... :((

Még egy friss példa. Jártam 2 éves OKJ s képzésre.

Volt egy osztálytársam, 38 éves, első férje hülyére verte, apja valahol külföldön, anyja alkoholista lett, akivel alaírattát eladta a lakását. (Erre sajnős egy iparág épült)

A lány férhet ment újra, albérlet. Dolgoztak mindketten, mint az állatok, de a nő cegbezárás miatt utcára került.

Albérletet már nem tudtak fizetni, csak egy ólban húzták meg magukat. A nő kapott állást, De poloska csípések jelentek meg rajta. Olyan helyen dolgozott, ahol ez azonnali felmondással jár.

Ez a nő nagyon meg akarta mutatni, igenis ember marad.

Milyen esélye volt a suliban? Nos nem volt állandó bejelentett lakása, nem kaphatott diák igazolványt, nem járt így kedvezményes bérlet sem. Hetente 4 x vagy lógott a HÉV en, vagy gyalogolt. HI abandoned volt igazolás az iskolától, hogy tanuló, az iskola titkarsagara sem kezbesitettek ki. Eleve Ő pont a rászoruló indult hátránnyal. Iskolai feladatok net en érkeztek, következő pofon. Önéletrajzok beadása net, amit csaladsegitő segítségével oldott meg, de ott a bejelentett lakhely hiánya, 22 es csapdája, Ez a nő képes volt szakadó hóban, esőben, tűző napon regeltő, estig önéletrajzal a kezében járni a várost, legtöbbször elküldték , számtalanszor átverték . Próbáltak hajléktalan szálló n , de házaspár nem mehet. Tudnék oldalakat írni mit próbalnak meg emberek, csak aki alól a talaj kicsúszik, pont ők ütköznek a legnagyobb akadályokba, nincs ilyen házaspárok na segítség, a

V.K nel is korlátozott a férőhely. Tehát mielőtt ítélkezni bárki ismerje meg az életüket, úgy alkosson véleményt. Telefonról írók,elnézését a hibákért

Egyik orszagosnál /is/ dolgoztam, ismerem a helyzetet.Sok kitűnő munkatárs van, de van akiben hangyapucanyi nemhogy, szociális erzék, de mindennemű emberi érzés hiányzik. Ne hidd, hogy minden a szakmában dolgozó, alkalmas is a hivatásra.

Igaz az a tény is, hogy van rengeteg lump ember, de rengeteg olyan is aki valamiért egyszeri rossz döntés, mondjuk egy vállalkozás, a pocsolyába döntötte. A válás is sok embert, főleg férfiakát visz padlóra.

Ha van szoc.munkás ismerősöd, érdekel is a téma mélyebben, akkor felszínre kerül, hogy nem egy/egy ember, hanem családok úsztak el.

sajnos az én baráti körömben is van több rákos beteg, nem érzéketlenségből kérdeztem, de az olyan esetet, ahol ott a család, a munka, a munkaképesség, és fedél a fej felett, azt nem látom olyan kilátástalannak (kivéve persze a betegséget, ha nem volt sikeres a műtét és a kemo)

könnyű ma az utcára kerülni, de szerintem ez a családnál kezdődik, amiben az ember felnő. hogy mennyire összetartó, hogy mire nevelik az embert. hidd el, hogy a szociális munkások regényeket bírnának arról beszélni, az utcára kerülők többsége mennyire nem is akar semmit tenni, még ha jó lehetőséget is kínálnak nekik a normál megélhetéshez. az ember nem hinné, de ezekből is rengeteg van

Biztosan nem vagyok egyedül. Na és akkor mi van?

A sok hülye liba legyőzi az okos sertést. :(

Van itt is sok topik, mire érdemes vállalkozni, hogyan lehetne saját készítésű dolgokkal pénzt keresni.

Hiába is próbálkoznának sokan, semmi sem maradna a zsebükben.

Munka nincs, ha valaki megpróbálna magának teremteni, azt kirabolják. Vagyis semmi értelme. Általában, mert azért szerencsére van, akinek sikerül.

Egy csomó csonka család, akik külföldön próbálnak boldogulni.

Rengeteg elhagyatott idős ember, akit nem tudnak magukkal cipelni, akik nem tudják a gyermeküket átölelni, akik nem látják az unokájukat felnőni.

Ridegség, és sivárság. :(

És lesz egy csomó olyan ember, akiknek már a szüleit sem tanítottak arra, hogy tanulni, dolgozni kellene, mert nagyon sokan, ha akarnak sem tudnak elhelyezkedni, nincs előttük semmi példa, semmi cél, csak az állatias túlélni akarás,bármilyen áron.

Tegnap hallottam pont, hogy sokan azért nem tudják 3 évesen oviba vinni a gyereküket, mert nincs ruhája, vagy kis csizmája. Ez a tragédia, és nem a megélhetés miatt megfogant gyerekekről van csupán szó.

Felháborító!

Ez azonban még csak a kezdet!

Lesz itt még sokkal rosszabb is.

Nincs túl sok ok az optimizmusra.

Sem fiatalnak, sem idősebbnek.

Mi lesz itt...

csak költői kérdés, nem szívesen gondolok bele:((

Én sem tudom ki lenne a jó választás. :(

Ötletem azért van :)

Aki volt menjen, mind.

Pont most hallottam egyik ismerősömtől, másodszor alkalmazzák az említett helyen, és mondja 11 hónapra veszik fel, hogy ne tudjon munkanélküli segélyben részesülni addig sem,amíg keresne magának másikat.

Csak nem fiatalka már, és nem kapkodnak utána.

Sajnos ue. a helyzet az eü.-ben is feleannyiért, lehet több munkát végez a közkincs, se bérletet, se étkezési hozzájárulást nem kapnak, miközben sok helyen átnéznek rajtuk, mert biztos Ők tehetnek róla, hogy nem jutott dinnyeföld nekik.

Csinos, ápolt, értelmes, egyetemet végzett hatvanas hölgy mesélte, hogy irodában alkalmazták közkincsként, igen így nevezem, mert sok kincset ér, és éhbérért robotoltatják. Nos sírva mesélte, hogy az iroda előtti előtérbe tettek ki egy széket, egy rozzant asztallal, mert Ő, CSAK alja nép lehet, meglopja őket stb. Öt hónap múlva fogadták el egyesek, de addig éreztették vele, ő egy SENKI.