Mélyülni fog valaha a gyász? (beszélgetős fórum)

Amikor mindenkit felhívott, valójában segítsért kiabált!

Részvétem!

Ugyanezt akartam kérdezni.

És sajnálom.

mindenkit burokban nevelnek, mindannyian burokban élünk, mindenki a sajátjában..

Ha az anyukája nem foglalkozott vele, akkor inkább szeretethiányban szenvedett...szegény..

sajnálom..

"apja alkoholista volt, anyja nem törődött vele, rajta keszetül akarták megvalósítani a szülők a meg nem valósított álmaikat"

Hogy?

Hogy nem engedték sehová?

Anyu meg apu remete akart lenni?

Semmi értelme itt most másokra mutogatni.

Idôvel - talán, de az ûr mindig megmarad.

Adott volt a lehetôség megvalósítani az álmát... nem tette... az ô döntése...

Ne okolj senkit, az ő választása volt.

És nem volt már gyerek.

A másokra mutogatással nem lesz semmi sem jobb.

Te is barátja voltál, tehát nem volt a világtól elzárva.

Részvétem, tudom, hogy nagyon fáj, érthetetlen.

A gyászt meg kell élni.

Később jön a megnyugvás, de a fájdalom ugyanúgy marad.

Mint egy sebhely. Begyógyul, de a sebhely ott lesz.

Részvétem!

Bizony hónapokig eszedbe fognak jutni az emlékek, de ne feledd szépen lassan túl leszel rajta.

A mélyponton már túl vagy, amikor a temetés megtörtént.

Részvétem!

Biztos enyhülni fog, hiszen szerencsére legtöbbünk a szoros családtagunk halálát is feldolgozzuk.

Amint leírtad, pont nem volt burokban nevelve a barátod, akit burokban nevelnek, óvják minden rossztól.

A címet én sem értem.

A szülői ház " negatív" hatásaival nem lehet mindent megmagyarázni, és okolni érte.

Senki fejébe nem lehet belelátni, hogy mi és miért történik.

Párom fia három éve 22 évesen halt meg, máig nem tudjuk, hogy baleset, vagy öngyilkosság volt.

Egy vonatátjáróban került a vonat alá.

A mi gyászunk, főleg a párom gyásza azóta is tart, és soha el nem fog múlni, természetesen a kezdeti sokk és utána a gyász állomásai különböznek egymástól.

Sajnálatos...

A címet nem értem. Most nem mély a gyász még? Vagy hogyan gondolod?

Nagyon jó barátom 2 hete sajnos öngyilkos lett. Még aznap felhívott mindenkit, hogy utoljára halljuk a hangját, este vonat alá ugrott.

Jövő tavasszal ment volna ki típusképzésre az USA-ba,ez volt az álma.

Burokban nevelték a szülei, 20 éves koráig még igazán barátai sem voltak, apja alkoholista volt, anyja nem törődött vele, rajta keszetül akarták megvalósítani a szülők a meg nem valósított álmaikat.

Nagyon hiányzik mindenkinek...