"És akkor mi van?" - az egyik legjobb kérdés, ami sokszor segíthet. (beszélgetős fórum)
Elolvastam az eddigieket.
Lehet, hogy félreérthető voltam.
A fórum azt célozta meg, hogy milyen sokszor aggódunk feleslegesen. Szerintem nagyon sokszor. Onnan tudom, hogy csak az ismerettségi körömben találkoztam több olyan emberrel, akivel megbeszélve az aggodalma tárgyát (lehetett az egy vizsgadrukk, egy szakítás, egy állásinterjú sikertelensége, telefon elvesztése, stb.), máshogy látta a problémát, mint előtte.
Ez lenne a fórum lényege.
Én is olvastam a könyvet, amiről itt beszélsz!!
És akkor mi van??
Mégsem nyitok belőle fórumot!
Egyszerűbb lenne bemásolni a linket, ahol megtalálható, ott mindenki érdemleges választ kapna!!
Azér kíváncsi vagyok, ehhez lesz-e értelmes válaszod, vagy itt is csak "Erre most nincs időm" lesz a válasz!
Sok sikert!
"és akkor mi van"
az egy flegma,lekezelő dolog,az sem pozitívabb mintha irigy az ember,mi döntünk,hogy a jó vagy a rossz érzéseket válasszuk....és annak a következményeit.
én "irigylem" :P azokat az embereket akiknek iylen "komoly" lelki gondjaik vannak, hogy miylen kocsit vett a szomszéd :))
Igazából szomorú az ilyen szintű felszinesség...
Egy nehéz élethelyzetben:
"És akkor mi van?"
Ez + az van!!!
- Nézzük meg, mi a legrosszabb, ami ebben a helyzetben történhet!!
- Nézzük meg, mit tudunk ebből a helyzetből kihozni, amely akár egy fokkal is jobb végkifejletet hoz, mintha semmit sem teszünk! És akkor mi van/lesz???
Az aggódás, a feszültség, a félelem és ehhez hasonló érzelmi szituációkban gyakran nagyon hasznos tudatosan végiggondolni a helyzetünket és annak megfelelően viszonyulni ahhoz.
Az "És akkor mi van?" kérdés nem a "lesz.rom tabletta"! Ez ennek a "tablettának" a tudatos változata.
Akkor a leghasznosabb ez a kérdés feltevése önmagunknak, ha tőlünk kívül álló, általunk nem befolyásolható dolog miatt leszünk idegesek, feszültek, mérgesek.
Egyik általános példa erre az írigység.
"A szomszéd egy új, menő kocsira váltotta le a régi autót! Biztos, hogy nem a fizetéséből vette."
Mindennap látjuk a szomszéd kocsiját és minden esetben eszünkbe jut az említett gondolat és feszültek leszünk.
Ha ebben a szituban csak annyit mondanánk magunkban: "És akkor mi van?" (Az ő dolga.)
Ezer példát lehet erre mondani, úgy hogy nem is ragozom, csak ajánlani tudom azoknak, akik nem akarnak maguknak extra feszültséget okozni legtöbbször tényleg piti, rajtuk kívül álló okok miatt.