Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Gyilkos gondolat fórum

Gyilkos gondolat (beszélgetős fórum)


Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Gyilkos gondolat

2015. ápr. 25. 23:28

Tökre megértem a cikkírót, jelenleg szintén depressziós vagyok. Annyira tudom utálni hol magamat, hol a világot, hogy az valami elképesztő. Utóbbiból teljesen kiábrándultam. Dühít az emberek szűk látókörűsége, hogy egyszerűen képtelenek elgondolkodni más vonalon, mint a megszokott és emellett még baromi okosnak is hiszik magukat. Utálom ezt a rohadt, erőszakos, hatalommániás, faszméregető világot. Legszívesebben felrúgnám az egészet a picsába.

Olyan dühös vagyok, mint még soha eddigi életemben.

Álljon meg a világ, le akarok szállni!

2015. ápr. 25. 23:09

Megértelek. Engem egész életemben csak bántottak. Kicsinek a nevelő apáim, felnőtt felé közelítve pedig a párjaim. Semmi sem sikerül úgy, ahogyan szerettem volna.

Úgy élek, mint Norman Bates : rossz gyermekkor, apa nélkül és anyuval egy fedél alatt.

Most, hogy gerincsérvvel műtöttek, itthon sok időm van töprengeni, vajon miért is lettem béna? Miért kaptam azt, hogy nem tudok járni.?

Ezernyi félelem és méreg kavarog bennem. Gondoltam vagy Isten vagy egy szakember segítségét veszem igénybe. Tegnap olyan melyről jövő harag jött fel bennem, ami üvöltés alakjában szabadult a torkombol. Mindenre és mindenkire haragudtam amiért ide kerültem. Ez eltartott vagy 40 percig. Anyámmal kiabáltam. Ő kimenet, én filmet néztem. Haragom nagyon lassan csitult csak le.

Délután beszéltem Vele erről. mondtam, hogy segítsen nekem, mert nem akarom, hogy az elmém megboruljon.

Még érzem, mit mondok.

Istent választom!

24. Drusyl24 (válaszként erre: 16. - 41d3c0b96f)
2014. okt. 4. 16:00

Kár, hogy már nem megy a fórum, de azért is szeretném megjegyezni neked, hogy várhatóan a pénz az úr probléma majd úgy is "meg fog oldani mindent" egy jó kis 3. világháborúzgatással, szóval te inkább csak hagyd a gyilkolást majd ekkorra, ha persze megéled/megéljük!

Amúgy megértem a mizantrópiádat és a pesszimizmusodat is, tudnék irni sokkal hosszabb cikket is arról, hogy mik nyomasztanak engem, de én valahogy bizok abban, hogy egyszer lelki békére lelek! Kívánom ezt neked is! :-)

2014. szept. 19. 00:47
teljesen átérzem a súlyát és a jelentését a szavaidnak...
2014. szept. 15. 14:12
Elég beteg sorok..
2014. szept. 15. 14:07

Úgy gondolom, értem, miről beszélsz. Amikor már a kisgyereknek folyamatosan és módszeresen törik le a szárnyait a kedves szülők, zsarnokoskodva és elnyomva minden késztetését, ami Ő maga és rákényszerítik a saját elmebeteg indokaikból fakadó akaratukat, saját meg nem valósult álmaik elérését verik belé, úgy, hogy az önbizalmát módszeresen lerombolva elhitessék vele, Ő önmagában egy semmi, senki, de ha azt teszi, amit ők mondanak...és ez később folytatódik. Sajnos, rányomja bélyegét mindenre, a munkahelyen, munkakörnyezetben való viselkedésre, párválasztásra, párkapcsolatokra. Egy bizonyos idő után, amikor a már felnőtt ember rájön, milyen agresszív manipuláció áldozata lett, szinte késő... éli az életét, ami nem a sajátja, közel sem az, sem a párválasztás, sem a munkahely, pályaválasztás terén. És mindennek alapját a kedves szülők képezik, akiknek soha nem kellene engedni, hogy gyereknek akár a közelébe is menjenek.


Hol a kiút? Ott van valahol, csak ezerszer nehezebb, mint annak, aki nem ilyen környezetben nőtt fel, nehezebb rálépni arra az útra, amelyik a sajátja.


Mindez eredményez egy dühöt, egyrészt a környezet, másrészt saját maga irányába.

20. Zséka198 (válaszként erre: 1. - 41d3c0b96f)
2014. aug. 29. 16:31
Ez a cikk egy olyan tipikus pszichotikus unipoláris depressziós tünet, hogy tanítani kéne. Egy jajkiáltás a külvilág felé, és legnagyobb segítő szándékkal mondom, hogy írója sürgősen forduljon szakemberhez, mert baj lesz belőle:(
19. 41d3c0b96f (válaszként erre: 18. - MissRituska)
2014. aug. 19. 10:44
Köszönöm Rituska, azt hiszem egyedül te értetted meg az irásom igazi értelmét!!!!
2014. aug. 16. 21:45

Sziasztok!

Szerintem sokan járunk hasonló cipőben.Igaz,bennem gyilkos indulatok nem dulnak,de én is elég dacos vagyok a világra,amiért nap mint nap meg kell hazudtolni önmagam/önmagunkat csak azért h megfeleljünk olyan norméknak(?) ami semmi más,csak "favágás".Alig várjuk h elteljen a munkaidő,mert sok mindenné tesz a munk,csak boldoggá nem.Ha dolgozol:örülj,h van munkád,és tűrd,h 8 bőrt húznak le rólad, kicsivel több,mint éhbérért,élő zombi vagy.Mire eljön a várva várt munkavége pedig se fizikai,se lelki erőd kikapcsolódni.Ennek pedig általában a szerettek isszák meg a levét.Tudatosság ide,vagy oda.Ellenben,ha nincs munkád,akkor felkopik az állad,és depiskedhetsz azért.Persze vannak kivételek,és remélem egyszer én is olyan munkát végezhetek ami bár lehet fárasztó,de nem csak elvesz,hanem ad is.

Bocsánat,ha kicsit negatvra sikerült ez a hozzászólás,de úgy éreztem ki kell állnom kicsit a cikk író mellett.Nem beteg,csak kiábrándult.

2014. aug. 14. 20:42
Általában,ha valaki nem boldog és nem elégedett az életével,akkor maga ellen fordul,mert saját magában keresi a hibát.Viszont nem veszi észre,hogy mi lenne az okos cselekedet,talán akkor fordulat áll be az életébe.Beszűkül a saját gondolat világába és ott nem lát az orránál tovább.Akár a kapcsolata vagy a munkahelye idézi elő,de lépni nem tud,mert van ami meggátolja.Ez egy ördögi kör!
2014. aug. 14. 19:03

Sokáig nem voltam gép közelben...................mindenkinek a fantáziájára bizom miért????

Azért nem vagyok annyira veszélyes, /talán csak magamra/ nézve.

Gondoltam,hogy nem igazán fog tetszeni az irásom, mert semmi pozitiv nincs benne./De sok igazság az igen/

Amúgy sok más irásom is van, ha valakit érdekel megtalálja www.canadadun.com joanna51

2014. aug. 12. 07:21
Gondolom most sem lesz hozzászólása a témához,mert kiír valamit,aztán nem reagál,de aki végigél egy olyan házasságban,ahol nem boldog,az idáig is eljuthat.Főleg manapság,amikor már nem dicsőség,ha vakaki mártírként élte az életét,inkább csak azt gondolják róla,hogy mekkora balfácán-hogy szépen fogalmazzak.
14. 3d787b167a (válaszként erre: 12. - F6390e6b9b)
2014. aug. 12. 05:14
:DDDD
2014. aug. 11. 16:46
Ugyan... csupa metafora, nem kell ezt annyira véresen komolyan venni...
2014. aug. 11. 15:17
Nem szeretnék a cikkíróval szembe találkozni egy sötét sikátorban.
2014. aug. 11. 12:42

"Az aktiválásra kerülő saját cikket 25 törzsponttal jutalmazunk!"

Ha megnyerte, hadd vigye.


Remélem kisj-nek van igaza.

10. 6b006fc769 (válaszként erre: 8. - Kisj)
2014. aug. 11. 11:46
Annak jó.
9. one euro (válaszként erre: 8. - Kisj)
2014. aug. 11. 11:28
XD
8. kisj
2014. aug. 11. 11:26
Ez csak irodalmi szárnypróbálgatás. (szerintem)
7. kisj
2014. aug. 11. 11:22
Ez így, egy gyönyörű napsütéses hétfő délelőttön erősen megfeküdte a gyomromat:/
6. ca43169457 (válaszként erre: 5. - Mamma2)
2014. aug. 11. 10:23
Egyetértek veled mamma2, ez komolyan meredek cikk. :-(
2014. aug. 11. 08:59
Ez komoly?????- most írnád a "Gyilkos elmék" sorozat folytatását....esetleg ötleteket vársz?:D Hmmm...ez a gondolathalmaz nem semmi!- fordulj orvoshoz!!! G
2014. aug. 11. 08:58
Kérj segítséget! Jézusom....
2014. aug. 11. 08:28
Mielőbbi gyógyulást kívánok, ha ezt te érzed. Viszont ha ezt érzed, mindenképp orvoshoz kellene fordulnod.
2014. aug. 11. 08:26
Jézusisten...
2014. aug. 11. 08:18
Az emberi lélek érzékenyebb a parányi, védtelen, legkisebb élőlénynél is. Kifürkészhetetlen és sosem felejt, szenvedést, megaláztatást szeretethiányt... Megfér benne a gyengédség, szerelem, irigység, mohóság, telhetetlenség és legvégül a gyilkos indulat is.

Ugrás a teljes írásra: Gyilkos gondolat

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook