Ez már egy kapcsolat vége? (beszélgetős fórum)

Szerintem meg nem, de nem veszünk össze rajta.

" Biztos mindketten tettek bele, tesznek érte, ezért a 18 év"

Nagyon sok házasságról tudok ahol együtt vannak tizenéve, de ez nem jelenti azt hogy jól is működik a dolog... Vagy hogy egyáltalán működik.

Elvannak egymás mellett kényelemből,

vagy férj-feleség félrejár,

várják hogy megnőjenek a gyerekek,

várják hogy leteljen a lakáshitel,

várják hogy lehetőségük legyen szétköltözni... Soroljam még? ;)

Semmi más nem történt, csak kicsit húnyni kezdett a láng.

Szerintem ezen minden kapcsolat átesik, aztán ha időben észre veszik, tesznek azért, hogy újra fellángoljopn az a tűz.

Főleg ugye gyerek születése után.

Valamivel meglephetnéd a párod. Valami olyannal, amire vágyik. Egy jó kis hétvége kettesben.

nem is kell le mondanod rola,probálkoz pár dologal ez fantázia kérdése is és abban is lehet valami h párod már nem nöként tekint rád de pont ezért változtas.

sok kapcsolatban ha meg születik egy gyermek onnantol a másik fél nem azt a nöt látja akivel azelött volt már meg változik a hejzet és többnyire pl a szexis nöböl édesanya lesz aki legtöbb idejét a gyermekel tölit igy az alap dologok is változnak,szoval a férj szemében az a nö akivel adig volt egy kicsit átalakul,persze atol még nézhet ki jol csak a gond h a férj ezt nem veszi észre

A párterápiára már én is gondoltam és próbáltam beszélni is vele, de mindig azt mondja, hogy szerinte nincs semmi gond a házasságunkkal, ez így normális és ő szokta kérni, hogy inkább a gyerekkel foglalkozzak (ilyenkor nyugodtan tud tv-t nézni). Máskor meg azt mondja, legyek türelmes, mert sok a munka, ideges...stb. A gyerek külön szobában alszik. Kettesben sehova sem tudunk menni, mert senkire sem tudjuk rábízni a kicsit. Este, mikor elalszik, akkor tudnánk együtt tölteni egy kis időt, de addigra a férjem is elalszik.

Azért még nem adom fel.

Túlfilózod, vacsa, szerintem.

Persze, hogy nem az a gond, hogy anya, hanem hogy CSAK anya!

Biztos mindketten tettek bele, tesznek érte, ezért a 18 év.

Vagy a tuti 15, három évvel ezelőttig.

A gyereknek meg külön ágy kell, ahogy a szülőknek is;)

Ez egy nagyon bonyolult, összetett probléma, amire megoldást itt senkitől sem fogsz kapni. 18 év alatt már megismerhetted/kiismerhetted a férjedet. Tudnod kell beszélni vele.

Az biztos hogy nem az a gond hogy anya vagy.

Egy kapcsolatba mindkét embernek "bele kell tenni". Mindkettőtöknek akarni kell a megoldást, tenni érte.

Mi 21 éve vagyunk együtt, jó a házasságunk. Ha tudok segíteni, átbeszélni, priviben megtalálsz, bár estig nem leszek...

"Már nem nő vagyok, hanem anya? Ez a gond?"

Igen, valószínűleg.

Amit ketten alakítottatok így, mint minden mást a 18 év alatt. A sok jót is, ami valószínűleg megtörtént, és ezt ne feledd!

A férjed így 40 körül még nagyon is potens lehet, de igencsak közelít ahhoz a korhoz, amikor már kell bizonygatnia saját magának, hogy igazi férfi ő még ... :) Pont, ahogy te is igazi nő akarsz lenni.

Ha tudtok még együtt nevetni, ha vannak közös programjaitok, ha jól érzitek magatokat egymás társaságában, akkor ez nem egy kapcsolat vége!

Akkor neked kell nőbbnek lenni, újra elcsábítani ... :)

Persze, csak ha igazán akarod ...

"Néha már megfordul a fejemben, hogy megcsalom. Én egy igazi társra vágyom és nem egy lakótársra :("

- Igazi társad nem lesz, ha megcsalod, csak szexpartnered, aki nem igazi társ.

Mosolyogj, kacérkodj, öltözz szexibben, ülj az ölébe és csókold meg, éreztesd vele, hogy otthon is férfi lehet, nem csak a boltban:))

Hogy viszonyul a gyerekhez?

Sok hasonlót hallani, mikor a nőből ANYA lesz a férfi számára, vagy az zavarja esetleg, hogy a friss anyuka legtöbbet a gyerekkel foglalkozik és nem vele.

Ez két különböző, de mindkét esetben pszichés probléma - ergo pszichológushoz (akár párterápiára kell menni).

Ha másként nem, először neked, egyedül, hogy kibeszélhesd a gondjidat. Mert az nem normális, hogy úton-útfélen elmeséled a férjed problémáit mindenkinek!!!

Mit gondolsz, nem fog visszajutni hozzá? És hogy esik neki, hogy mindenki rajta röhög?

Ezzel csak belemerevíted lelkileg a felmentő viselkedésbe : nem azért nem vagyunk együtt, mert nem megy (akár lelkileg, akár testileg), hanem mert nem is akarom.

Ha másként jó férj, jó apa, a gond orvosolható.

De légy sokkal lojálisabb!!!

"Már nem nő vagyok, hanem anya? Ez a gond?"

Igen.Sok hasonló esetről hallottam már,itt nem tudsz mit megbeszélni,mert nem fog változni semmi,vagy elfogadod vagy lépsz.

A férjemmel 18 éve vagyok együtt. 3 éves a kislányunk. Tudni kell, hogy Ő nagyon akart gyereket, évekig könyörgött, hogy legyen. Mióta megszületett a kislányunk, azóta nincs normális nemi életünk (nem volt bent a szülésnél). Nekem úgy tűnik, hogy ha fél évente! együtt vagyunk, alig várja, hogy vége legyen. Nem értem, mi a baja. Terhesség előtt 72 kg voltam, most meg 76, tehát nem lettem sokkal kövérebb. Azt mondja, sok a steressz. Olyanok vagyunk, mint a lakótársak. Néha rajtakapom, hogy csajokat nézeget a neten, de ilyenkor az a válasz, hogy ezek csak felugró reklámablakok. A barátjának meg lelkesen meséli, milyen bomba jó nőkkel találkozott a boltban - vagyis nem lett meleg és nyilván szervi baja sincs. Már nem nő vagyok, hanem anya? Ez a gond?

Biztos, nem vagyok nagyon undorító, mert elég gyakran kapok ajánlatot. Legutóbb egy közeli ismerős mondta, hogy ő pont az ilyen nőket szereti és egy másik is felajánlotta, hogy szívesen "beugrik" a férjem helyett, ha gondolom.

Már 3 éve ez megy. Pokolian hiányzik a szex. 35 vagyok, talán még nem kellene teljesen lemondani róla ugye? Néha már megfordul a fejemben, hogy megcsalom. Én egy igazi társra vágyom és nem egy lakótársra :(