Hogyan szólítasz meg egy idegent? (beszélgetős fórum)

Most elég nagyban :-), San Antonio, Texas. De laktam már kisebb tengerparti városkában Floridában, meg nagy nyüzsgő cosmovárosban, San Franciscoban is.

San Francisco kicsit más volt, bár az nem is "amerikai" város, ott minden más nemzet él inkább :-) Viszont Florida és Texas ebből a szempontból nagyon hasonló... néha olyannal szólítanak meg, h milyen szép a felsőm, vagy milyen jó a körmöm, vagy hol barnultam le ilyen szép egyenletesen. Pont múlt hét pénteken vagy fél órát csevegtem egy vadidegen pasival a postaládánál az európai vs amerikai nőkről :-)

Ha valaki nem tudja felnőtt fejjel, hogy idegen emberekel, hogy tud kommunikálni, akkor az innen sem fogja megtanulni, ugyan is már gyerekként kell ezt az ismeretünket megszerezni.

Tudnunk kell köszönni, megköszönni, kérni, kérdezni, illetve válaszolni, segíteni, visszaköszönni, stb.

Az, hogy valakinek nem tetszik egy-egy szófordulat, az nem jelenti azt, hogy nem helyes, nem udvarias, nem használható. Gondolok itt az említett "teszik" kifejezésre. Szerintem ez egy kedvesség, használja azt bárki. Ha pl. egy idős nénivel kezd beszélgetni valaki mennyivel szebb az amikor azt kérdezem: hogy tetszik lenni? mint az: hogy van? Persze biztos van ennek is mai megfelelő töltelék/helyettesítő szava, mint a vok. Igen csak meglepődnénk, ha erre az a bizonyos néni csak annyit felelne, hogy: remekül vok:)))

A lényeg: ha valakinek még nem sikerült elsajátítania a kommunikáció alapismereteit, akkor az figyeljen, és vegye át a többi értelmes embertől a neki tetsző szófordulatokat. Ha a szüleinknek nem sikerült minket felruházniuk ezekkel, akkor segíthet némi olvasás vagy olyan filmek megnézése a TV-be, amelyekben találkozhatunk ilyen szituációkkal.

Nagyon is érdekes és kedves, amit írsz! Jó tudni, hogy ott is van kedvesség.

Mekkora városban élsz?

Én már egy ideje (3 éve) kint élek Amerikában és azt vettem észre, h itt az emberek sokkal hamarabb nyitnak egymás felé... Nem mondok nagyot, ha azt mondom h minden nap megszólítanak páran és elcsacsogunk a semmiről. Az utcán sétálva vadidegenek köszönnek egymásnak jó napot és pl engem mindig rögtön ezután szólítanak le h honnan jöttem és ezzel már el is indult a párbeszéd.

Tudom h nem ez volt a kérdés, de unatkoztam :-)

Te írtad így az indító kérdésben. :-D

Igaz, kicsit másképpen, "elidegenült" világot írtál.

A világ túl nagy egyetlen szóhoz.

Nincs elidegenedett világ.

Csak világ van, ahol emberek élnek.

Falun élek, városközelben. Vásárolni, ügyeket intézni bebuszozunk.

Egymásnak vadidegen emberek is könnyen beszélgetésbe elegyednek egymással, ehhez egy általános kis megjegyzés is elég.

Leszálláskor még szokás a buszsofőrtől is elköszönni. Visszaköszön, bár ha sok a leszálló, akkor többeknek egyszerre. :-D

Tehát én akár azt mondom: milyen aranyos idő lett mára. (Itt így szeretik a napsütést!)

Erre a mellettem ülő valószínűleg helyeselni fog, és elmondja, hogy ő még tegnap nem gondolta volna, még a kardigánt is felvette, és egyik szó adja a másikat.

Persze kell előtte egy tekintetváltás, mert van, hogy valaki elgondolkozik, láthatóan nem akar beszélgetni.

Ha azért szólítok meg valakit, mert útbaigazítást vagy tájékoztatást kérek tőle, akkor köszönök, és "a segítségét kérem!", vagy "Tudna nekem tanácsot adni?"

Azért tettem ezt fel fórumtémaként, mert meglehetősen elidegenedettek vagyunk.

Valójában nincs idegen ember, csak egy másik.

Képzeld el!

Otthon, vasárnap ebédelsz.

Nem tudom hányan vagy. Lehetsz egyedül is, lehetsz úgy is, hogy sokan veszik kőrbe az asztalt.

Elférne melletted még egy ember?

(Most nagyon nem a büdi csövesre gondolok, mert annak ő oka.)