Főoldal » Fórumok » Babák & Mamák fórumok » Elvált szülők-ti hogy közöltétek a gyerekkel, hogy váltok? fórum

Elvált szülők-ti hogy közöltétek a gyerekkel, hogy váltok? (tudásbázis kérdés)


9. Kalmár Edit (válaszként erre: 4. - Dina2)
2008. ápr. 2. 17:34
9 éves volt, most 22 éves. De a mai napig emlegeti, hogy nagyon jó hogy elváltatok.
2008. ápr. 2. 13:38
Azt semmiképpen nem fogom neki mondani, hogy apu meg anyu nem szereti már egymást,szerintem ez plusz trauma lenne neki, csak hogy nem akarunk mindig veszekedni, ezért külön mindenkinek jobb lesz.
2008. ápr. 2. 09:38
En mikor elváltam a lányom 6 éves volt.Mikor kozoltem vele,hogy apu elkoltozik,mert már nem szeretjuk egymást,de akármikor láthatod elkezdett zokogni.Elvittem játszani barátnojéhez,ahol ki is ontotte a szívét,hogy az apukája elkoltozik.Nem tudom mi helyes cselekedet.Ez egy rogos ut kezdete,de mindenképpen jobb lesz,ha már nem szeretitek egymást.Azota a lányom 13 éves nagyon sokszor találkoznak,soha nem neveltem az apja ellen.Tudniillik én bármennyire is gyulolom az apját a lányomnak o az apja és az is marad,és egy apa is megérdemli,hogy tiszteljék és szeressék.
2008. ápr. 2. 07:54

Én nem egy elvált szülő vagyok, hanem egy gyermek a családban akinek elváltak a szülei, de hátha tudok "okosat" mondani. Mikor édesanyám közölte, hogy elválna aputól még kicsi voltam és nagyon apás! Az volt számomra a legszörnyűbb hír, hogy apu nem fog velünk élni többet. Az nem érdekelt, hogy minden nap is láthatnám akár, csak az hogy nem lesz otthon.

Anyuval veszekedtem, úgy éreztem ő a leggonoszabb ember a világon, mert bántja "szegény" aput. Azt mondtam neki, hogy utálom őt és úgyis apuval fogok lakni, mert őt nem akarom látni.

Így édesanyám, komolyat hibázva mégsem vált el, mert nem akart elveszíteni.

Később mikor nagyobb lettem és kezdtem megérteni a dolgokat, már én mondtam hogy váljanak el, mert ez nem családi élet, és mindenkinek rossz így.

Ahogy sejtettem jóval jobb is lett, de addig anyu majdnem 10 évig szenvedett még.

Szóval csak azt akartam mondani, hogy főként a lányok lehetnek nagyon apásak, és érhet meglepetés a reakciója miatt, de te akkor se tágíts, mindenképpen válj el, mert csak rosszabb lesz.

A gyerek úgyis meg fog nyugodni (utólag visszagondolva sose lettem volna képes anyut utálni és elhagyni). Ha viszont nem teszed meg, akkor később a gyerek is megérzi a saját bőrén a rosszat, és ezt bizony senkinek sem kívánom.

2008. ápr. 2. 07:42
Én hála nem váltam el.
4. Dina2 (válaszként erre: 3. - Kalmár Edit)
2008. ápr. 2. 07:24

Valahogy én is igy képzeltem, csak én ugy érzem, talán mellőzném a "válás" szót. Inkább azt fogom mondani: elköltözünk, hogy ne veszekedjünk mindig apuval. És ahogy eddig sem mondtam soha az apjukról rosszat, ezután sem akarok. Sőt szinte senkiről a rokonságban, majd ha felnő megítéli maga, ki milyen.

A te lányod hány éves volt a váláskor?

2008. ápr. 1. 18:29
Egyszerűen közöltem a lányommal, hogy elválok apukádtól, mivel nem értjük meg egymást. Érdekes módon "örült" neki, mivel Ő is tanúja volt a sok veszekedésünknek. Ennek már l2 éve. Hetente 1-2-szer elmegy hozzá. Soha nem szidtam előtte az apját a válás után. Azért mert mi nem jöttünk ki egymással, Ők szeretik egymást.
2008. ápr. 1. 12:30
A gyermekkel mindig őszintén kell közölni a tényt, és biztosítani kell arról, hogy apa, anya ugyanúgy szereti őt, mint eddig. Monduk el, hogy ebben nem a gyermek a hibás. Ennyit kell mondani, nem többet. Fontos, hogy akármi is történt (apa becsajozott, vagy iszik)soha ne mondjunk rossz dolgokat a másik szülőre.
2008. ápr. 1. 12:17
Elvált szülők-ti hogy közöltétek a gyerekkel, hogy váltok?

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook