Leukémia gyermeknél (beszélgetős fórum)
Fejezd már be! Itt egy hasfájásról van szó, amit ki kell vizsgálni! Ha csak ijesztgetni akarsz bárkit is, inkább ne szól hozzá a fórumhoz!
Kaptál beutalót a gasztróra?
Akár egy tartósítószerre is lehet a gyermek allergiás. Mindenképp ki kell vizsgálni! Bár a gasztrós problémáknál a vérkép sokszor nem mutat ki semmit!
Én értem mit akar mondani Zolcsika. Nálunk is így volt. Kishugomnál 6 hónaposan diagnosztizáltak rákot, 1 évesen áttételeződött nála. Édesapám abban az időben erősen alkoholista volt, és magát hibáztatta, hogy miatta lett beteg Kriszti. Elvonókúrára ment és végleg leszokott, pedig ha folytatta volna pár év múlva meghal. Ennek 21 éve, Kriszti egészséges felnőtt lány :-), édesapám gyógyult alkoholista, kishugom megmentette. Nálunk "happy and"-del végződött hál'isten :-)!!!Biztos ritka az ilyen, csak azért írtam le, mert van és érdekesség, állást nem foglalnék. A fórumindítónak kívánom, hogy semmi baja ne legyen a kislányának!!!
Anyukam novere 24 evesen rákban halt meg. Ovonő volt aki imadta a munkajat es epp az eskuvojere keszult.. Élete legboldogabb idoszakaban halt meg.. Es ezzel le is zarnam ezt a beszelgetest mert vérlázító a hozzászólásod.
Látom mellékvágányra tértetek......maradjunk inkább az eredeti témánál,kár borzolni itt a kedélyeket!
Én azért tudok egy-két esetről, zavarbaejtően kellemetlen, és annyira bonyolult, hogy nem biztos hogy a hétköznapi síkon meg van rá a magyarázat. Ha valaki megelégszik a hétköznapias miértekkel annak valószínüleg borzalmas tapasztalat.
Ha csak családilag nézzük akkor egyiknek sem.
Tökmindegy ki hal meg. Az külső szemmel mindig fájdalmas. Én értem. Mások nem nagyon akarják.
Elméletnek sántító keleti, gyakorlatnak bűntudatkeltő és fals.
De nem kívánok neked olyat, hogy egyszer ilyen tanítvány legyél, még akkor sem, ha szerinted kifizetődő.
Akkor ez most jó kívánság lehet, vagy rossz...
Vajon melyik szerető szülőnek lehet kifizetődő a gyermeke halála?
Itt nem arról van szó, hogy tanul e a rosszból az ember, hanem a gyerekről, akinek csúnya betegsége van, amibe bele is hal.
Annál szörnyűbb nincs, mint amikor egy gyerek hal meg.
Érted?!
Ilyen esetben a szülőnek még nagyobb a felelőssége. Mármint a tanítványnak. Ha megváltozna a személyisége, a felfogása, lehet hogy a gyermek is megmaradna.
A rosszból is tanul az ember. Akkor nem kifizetődő számára, ha nem látja az értelmét.
Attól függ milyen szempontból (világképpel) nézzük.
Mindig az a borzasztó amivel nem tudunk szembenézni. Ami kétségbe ejt minket.
És még erre: "Van olyan gyerek aki magát a szülőt tanítja a betegségével és az esetleges halálával."
A kisgyermek halála mindig szörnyű, és értelmetlen. Bármit is "tanul" belőle a szülő, nem érte meg.
Ha lenne gyereked, nem irnal egy ilyen forumkerdesre ilyen orultsegeket!
Es most en is visszafogtam magam.
Ezt olvasni is borzasztó, hát még ha meg is történik!
Van olyan gyerek aki magát a szülőt tanítja a betegségével és az esetleges halálával.
Hiszek abban, hogy lelki életünk hatással van a fizikai létünkre, nevezzük mondjuk pszichoszomatikának.
De nem hiszek abban, hogy minden betegség lelki eredetű (még csak abban sem, hogy legtöbbször arra vezethető vissza, ahogy te írod).
Innentől persze ez már csak a szerintem-szerinted ütköztetése, mert egyikünk sem tud felmutatni megbízhtó, kétséget kizáró statisztikát vagy egyéb bizonyítékot.
A lenti megjegyzésedre reagálta, ami szerintem nagyon bántó volt, örülök, hogy valamennyire visszavontad.
Sajnálom hogy vannak emberek akik csípőből elutasítással kezelik az újszerű dolgokat, amelyek eltérnek a megszokottól. A tudatlanság ismérve hogy csak az a jó, amiben mi "hiszünk", "járt utat járatlanért el ne hagyj", és társai. Megmarad a szűk látókör és sokszor pont azt nem választják, ami esetleg segítene nekik. Nem lehet mit tenni.
Igen, igazad van a gyerekeknél sorsszerű is lehet.
Én az általánosan kialakult rákra értettem. De akkor is szeretethiány van mögötte a legtöbbször, érzelmek nincsenek, a múlt terhei szaporodnak. Komoly, megoldatlan lelki konfliktus indítja el.
Van olyan gyerek aki magát a szülőt tanítja a betegségével és az esetleges halálával.
Nagyon nagyon nem értek egyet, és nagyon visszafogtam most magam. Sok rákbeteg kisgyerek testvére, szülője, rokona vehetné ezt zokon, a legtöbb joggal.
A szeretet fogalmát is újra kellene definiálni. A szeretet és a szerelem fogalma igen csak elkorcsosult. Legtöbbször nem is az, mint amit értünk alatta. Lehet hogy nem is szeretünk. Ahhoz kellene egy tiszta alapélmény, amihez viszonyíthatunk hogy mi az ami valódi és mi az ami nem.
A rák szeretethiányban alakul ki. Nem konkrétan genetikailag öröklődik, hanem a világkép, a mentalitás, az érzelmi állapot örökíti tovább. Ez családban megy a legkönnyebben. A környezetemben élők folyamatosan átalakítanak, a végén nem is tudom hogy az ő programjaikat élem. A folyamatos aggodalom sem a szeretet tulajdonsága.
A félelem a szeretet ellentéte. Gondolkozz el ezen...
További ajánlott fórumok: