Maszkabál (beszélgetős fórum)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Maszkabál
Sziasztok!
Valakinek fele fiú, fele lány jelmez-hez verse ??? :)
Á egyáltalán nem megosztó a cikk!
Ha a cikkíró a mosható pelusokat használta volna fel a jelmezkészítéshez, nagyot nőtt volna a szememben ;-)
Akkor nem értetted meg, amit írtam. Engem se hat meg, hogy ki hogy neveli a gyerekét, amíg az az enyémre nézve nem jár negatív hatással (pl. nem verekszik, stb). De minden csoportban van legalább egy gyerek, aki éjjel-nappal Cartoon Networkot néz válogatás nélkül, vagy a nagyterstvérével "nagyobbaknak" való mesét, aztán azzal menőzik a csoportban a "kicsiknek".
Ez nem jelenti azt, hogy nézetem a fiammal a Ben10-t, mert a csoportban egy nagyobb fiú állandóan arról beszél.
De abba meg nem akarok beleszólni, hogy kivel barátkozzon a gyerek. Abba meg szerintem esélyem sincs, hogy az oviban kivel tölti az idejét - itthon egyszerűbb, mert pl. nem hívjuk át Dávidkát, akitől a falra tudok mászni, a gyerek meg elvan vele. Attól az oviban még festegethetnek együtt.
Ugye nem gondolod, hogy az oviban majd bármiféle befolyásod lesz arra, hogy kivel barátkozzon a gyereked?
(Megjegyzem, attól még lehet valaki aranyos, kedves kisgyerek, hogy sokat tévézik.)
Az én gyerekem sem nézi a menő meséket (én igyekszem korlátozni a tévézést egyébként), mégis tudja, mi vagy ki az a pókember meg ilyesmik, nem kell ahhoz nézni a mesét. És akik pókembernek öltöznek, azok is általában csak a figurát ismerik, mert mindenen ezt látják. Fiúruhák: pókemberes, verdás vagy thomasos a kisebbeknek. Másfélét nem nagyon találsz sajnos.
Szerintem ebben a korban a "csordaszellem" fontos, ez az időszak a közösséghez tartozás, beépülés, együttműködés ideje, így abszolút természetes, hogy utánozzák egymást. Az önállósodás, egyénieskedés, lázadás később jön majd.
Az oviban már minden gyerek naprakész az aktuális mesékből, ha szeretné a szülő hanem. Gyűjtik a matricákat, figurákat. A "menő" ruhákon is ezek a figurák vannak. Uzsonnás dobozon stb. Teljesen kikerülhetetlen.
Az ember olyan szépen eltervezi majd, hogyan neveli a gyerekét, mitől védi, aztán az élet mást diktál. Megakarja nézni azt a rajzfilmet, ami a mi terveinkben nem szerepelt, személy szerint én rájöttem, hogyha nem ömlesztve kapja ezeket, a szülő leül mellé közben megbeszélik mi történik, semmi lelki torzulás nem éri, és még a csoporttársai sem közösítik ki, hogy neki nincs közös témája velük. Lehet búra alatt tartani a gyereket, de annak is meg van a maga hátránya.
Hát, sokszor nem sokat számít, hogy a szülő minek örül, vagy minek nem, ha a többiek nézhetnek pl. valamit.
Emlékszem, engem borzasztóan nem érdekelt a Dallas, sokszor nem is értettem, miről van szó, de a suliban szinte kicikiztek, mert én nem nézem... Akkor az volt a menő, h valaki fent maradhatott péntek este és megnézhette, hétfőn meg lehetett róla beszélni. Én se azért akartam megnézni, mert annyira érdekelt egy olyan világ, amit nem is értek, hanem mert mindenki erről beszélt.
A legtöbb mese is ilyen. Ha az egyik tudja, mi a Pókember, Kungfupanda, akkor kicikizi azt, amelyik nem tudja. Jó esetben az óvónő/szülő közbelép, de elég nehéz. Mert MINDEN csoportban van legalább egy olyan anyuka, aki szerint a japán anime a legjobb mese egy 3évesnek...
Szerintem lényegében érthető, amit a cikkíró ír. Amit lentebb írtatok, sokszor fogalmam sincs, mi az. Pl. ez a ranger akármi. 2 éves a kisfiam, talán most lesz az első jelmezbálunk, de ő még csak "tütűs" szeretne lenni. Spidermant meg egyebeket még nem is hallott. Tudom, eljön ennek is majd az ideje. :((( Én sajnálom ezt a csordaszellemet. Tudom, úgyse tehetek majd ellene,de azért megpróbálom majd megtanítani, hogy önmaga akarjon majd lenni. Amúgy én sem vagyok egy kreatív szülő. A férjem annál inkább. Nekünk van varrógépünk, de nem én varrok, hanem a férjem. Valahogy majd megoldjuk. Pl. a tütűst úgy, hogy kartonlapokból rárakjuk valamivel.
Biztos van, aki elfoglalt, de arra vannak a hétvégék. És szerintem a gyerekek örülnek, ha otthon készítik a szülővel együtt. Mi most csináltunk itthon maszkot a kisfiammal. Nagyon imádja. Csak kinyomtattam egy sablont, kivágtam, körberajzoltam szép csillogós papírra. És iszonyat élvezi. Szerintem nem kell mindenkinek egyforma. Nézem az iskolában a lányokat, vannak ezek a Monster High akármik. Nagyon csúnyák. Honnan jön ez az egész? Ilyeneket nézegetnek a gyerekek? Én ennek nem feltétlen örülnék.
Igen, vannak kreatív szülők :)))
Én nem az ő táborukat gyarapítom :P
Nálunk is a gyerekek döntenek, hogy minek akar beöltözni. Így a nagylány a 3. ovis évében is hercegnő lesz, a kiscsoportosom most épp balerina akar lenni, de még jövő hétig lehet ebből hercegnő is... A bölcsis bodyjára varrok szárnyakat, és így pillangó/tündér lesz.
Ismerem a határaimat, nem vagyok egy ügyeskezű, varrni is alig-alig tudok, azt is csak kézzel. És nekem tetszenek a készen kapható cuki jelmezek. Kárpótlásul sütök majd nekik egy nagy halom fánkot :)
Hát ez nagyon állat!!!!!!!!!!!!!!!!!
Bár kellett egy perc, míg leesett..
Nekem nincs varrógépem. Múltkor pont én is azt gondoltam, legyen már a gyereknek valami otthon csinált jelmeze, mint nekünk régen. (hozzáteszem anyám rühelte az egészet, de becsületesen teljesített, munka után, eset 10-kor zörgött a varrógép)
Szóval kitaláltam a fele fiú fele lány jelmezt, legyen benne ötlet, stb..
Anyósom segítségével megcsináltuk.
Vétül mentem be az elsős lányomhoz, hogy öltöztetem. Földön fetrengős hisztit vágott ki, hogy ő ezt nem.. Ő márpedig királylány akar lenni, olyan, mint a többi..
Én soha többet jelmezt, azóta hozott a férjem az egyik filmes kelléktárból egy hercegnő-hófehérke ruhát, mostmár másodszorra ezt fogja felvenni, és boldog.
Most kérdeztem a fiamat, hogy itt a fele fiú, fele lány jelmez..
No ő azt nem..
Én meg jelmezt nem. Soha többet.
Nekem a jelmezversenyből (ált. iskola) annyi maradt meg, h mindig haragudtam, mert olyanok nyertek, akiknek tök gagyi volt a jelmezük, de az anyjuk tanárnő volt vagy a tanárnénik kedvence volt. Egyszer sikerült a 2. helyre tornázunk magunkat, amikor is KANNIBÁL-KONZERV voltam. Hát igen, már akkor is morbid fantáziám és humorom volt nekem és anyának is. Annyi volt a nagy mű, h egy bazinagy dobozra rajzoltunk egy kondért, amiben főtt egy fehér csávó miközben a bennszülöttek dobálták bele a zöldségeket, a másik oldalán meg h Made in Pápua-Új-Guinea. Ebből lógott ki a fejem, alul meg a lábam. Azóta is az egyik legnagyobb győzelmem gyermekkoromból, h 2. lettem és kaptam egy fél tortát. És h beintettem a kis kedvenceknek. :D
Ezen kívül voltam hullócsillag, tavasztündér, cica.
Ez jó :)
Én egyszer voltam harmadik, egy nagy, egész testet befedő órával, aminek a számlapján matekfeladatokkal voltak a számok... Nagyon sajnáltam, hogy 3. lettem, mert citromtorta volt a nyeremény, a 4-6. helyezett meg színes ceruzákat kapott. Utálom a citromtortát... örök emlék :)
Mi sem tudunk elszakadni a hercegnő-tündér-királylány vonaltól, de szerintem ezzel a kislányok 90%-a így van...
Az én fiam idén IS pókember lesz, ha az akar, de lehet, hogy batman, ő dönt. Bár igazából egyik filmet (mesét?) sem ismeri, de ezt szeretné. A többi meg mellékes.
A lányom idén IS tündér-királykisasszony, hercegnő, vagy ilyesmi lesz. A szárnyak és a szoknyák okoznak neki örömet. :)
Én ilyenkor szívesen spájzolom (boltból, turiból) a jelmezeket, hogy egyéb időszakban is be tudjanak öltözni, ha szeretnének.
Régen persze más volt, mert gyakorlatilag semmi ilyesmit nem lehetett kapni. Emlékszem egy farsangra, ahol az első helyezett egy sas volt, akin volt kb EZER különálló, egyesével, kézzel festett toll. Le a kalappal az anyukája előtt! Én akkor negyedik lettem, pedig rám csak különböző textilek voltak csavarva. :)))
Nálatok lehet, hogy nem divat, nálunk igen.:P
Attól, hogy egy gyerek pókember vagy királylány szeretne lenni, egyáltalán nem biztos, hogy szegényes a fantáziája, és a bádogember sem feltétlen utal gazdag fantáziára.
A gyerek fantáziáját nem fejleszti az, ha az anyuka napokig bütyköl egy jelmezzel, hogy felvághasson a többi szülő előtt, hogy bezzeg én nem vagyok lusta anyuka.. Tudod, mit? Én azt az időt, amit a jelmezkészítésre fordítanék, inkább értelmesebben használom fel, pl. játszom a gyerekeimmel, elmegyünk ide-oda, stb...