Főoldal » Fórumok » Egyéb témák » Pályát tévesztettem? Jog vagy pszichológia? - Valaki hasonló cipőben jár? fórum

Pályát tévesztettem? Jog vagy pszichológia? - Valaki hasonló cipőben jár? (beszélgetős fórum)


14. f25b952f4e (válaszként erre: 1. - Ee4f58c196)
2014. jan. 21. 12:21
Ez egy olyan dolog, hogy ha nem próbálod meg, akkor örökre ott maradhat benned ez a tüske.Olyan munkát végezni, amit meg nem szeret az ember az nem a legjobb dolog. Megpróbálni pedig meg lehet és ha nem tetszik , vagy nem megy akkor ott is hagyhatod. A legjobb még most lenne meglépni ezt a dolgot, mert még fiatal, vagy és független. Család mellett baromi nehéz. Nemrég kerültél ki az iskolapadból, így még benne vagy a témában, könnyen visszarázódnál a vizsgaidőszakhoz meg a tanuláshoz. Később már nagyon nehéz újra tanulni. Ahogy az ember belerázódik a dolgos hétköznapokba egyre távolabb kerül ezektől az álmaitól. Persze itt az ember elmondja, hogy mit gondol, de igazán csak Te tudhatod, hogy megvannak e az adott lehetőségeid hozzá. Elsősorban az anyagi lehetőségek, mert az azért nem utolsó szempont.
13. Zebra25 (válaszként erre: 12. - Ee4f58c196)
2014. jan. 21. 11:32

Ha elfogadsz egy tanácsot, akkor kisbaba mellett nem vállalsz ilyesmit. Nekem suli alatt született meg a kisfiam, de az elmúlt 2 év nagyon nagy szenvedés volt, mert azért nem egyszerű megoldani, hogy ott legyek pl a tömbösített héten reggel 8-tól este 8-ig egész héten, aztán meg 2 hetente 2 napot.

Tudom, hogy meló mellett sem, mert onnan meg hiányozni nem lehet.

Egyik sem könnyű, de engem nagyon megviselt, hogy a fiammal nem tudok úgy foglalkozi ahogy kellene mert tanulnom kell.

Addig próbáld meg, amíg nincs kisbabád.

2014. jan. 21. 11:24
Köszönöm az eddigi tanácsokat :) Pesti vagyok, de mivel már dolgozom, így a pszichológia csak levelezőn jöhet szóba. Pesten egyedül a Károlin van levelező, az is hétfőn, emiatt nem kezdtem el, mert nem tudtam, hogyan lehet kivitelezni, hogy hétfőnként ott legyek, és ne a munkahelyemen. Vidéken 3 helyen is van, de mind 3 órás út csak odafelé, a vonatjegyről nem is beszélve, ami elég húzós, ha maga a szak is félévente 300.000. És az is minden második héten egy péntek. Szóval, ha választani kell, inkább a pestit próbálnám megoldani, majd érdeklődöm a suli fórumán, hogy a többiek hogyan csinálják. Legtöbben szerintem baba mellett, de egyrészt ott még nem tartok, másrészt kisbaba mellett még húzósabb a tandíj. Higyjétek el, én keresem a megoldást, csak még nem találom :)
2014. jan. 21. 10:51
Addig nem fogsz megnyugodni, amig azt nem tanulod, ami a vagyad; vagj bele! menni fog! az elejen nehez lesz, de orommel fogod venni az akadalyokat! ne keress elore kibuvokat, kifogasokat, hanem megoldasokat!
2014. jan. 21. 09:45
Én csak a jogi pályáról tudok neked nyilatkozni. Én 11 éve végeztem, és elmondhatom, hogy már akkor nagyon nehéz volt állást találni. Ha sikerül közigazgatásban elhelyezkedned, akkor nyugisabb életre számíthatsz, bíróságon, ügyészségen kapcsolat nélkül esélyed sincs, ügyvédként ismerősök nélkül dettó. Ha ügyvédjelölti állást csípnél meg (ami nem egy jól fizetett állás) akkor 3 év gyakorlat után szakvizsgázhatsz, amikorra is vagy lesz állásod vagy nem. Szakvizsga után ha saját praxist nem tudsz felépíteni, esélyed minimális alkalmazotti ügyvédi állást, vagy vállalatnál jogi munkát találni. Ha valami csoda folytán ügyvédként sikerül elkezdened dolgozni, jön az állandó ügyfélhajhászás, eleinte (?) hónapról hónapra élés, járulékok, kamarai díjak, irodabérlet, egyéb fizetendők kitermelése, és akkor még a megélhetésről nem beszéltem. Ha nő vagy, előbb-utóbb szülni is kéne, tehát az addig felépített ügyfélköröd nagyrészt lenullázódik, vagy dolgozol tovább a gyerek mellett. Mindez ugyan nem válasz a kérdésedre, de hátha segít dönteni.
2014. jan. 21. 09:39

Szia!


Szerintem ez a ket szakmad nagyon jo es a ketto raadasul meg parosithato is, hasznodra valhat. Megpedig ugy, hogy pszichologus leszel, amit szeretsz csinalni, s ismered a jogot. Nem tudom, mely teruleten dolgozol, jogasz, ugyved, ugyesz, de a pszichologia csak a javadra valhat. Ismerek sok ugyvedet, ugyesz, jogaszt -sot, meg orvost is- akikre raferne nehany szemeszter...

Ezen kivul, ha pedig ennyire szereted, akkor valamin valtoztatnod kell. Ugy erzekeltem, hogy nem fovarosi vagy. At kellene gondolnod ugy hogy mukodjon. Pest nagy varos, pszicho oktatas van, jogasz melo is es abbol pedig tudod is finanszirozni a tanulmanyaidat.

2014. jan. 21. 09:38
Válaszd az az utat, amely örömet okoz! Ha nem érzed jól magadat a jelenlegi szakmádban, munkádban, akkor válts! Méghozzá sürgősen, mert az óra ketyeg, és csak egy életed van!Ne legyen lelkiismeret furdalásod az miatt, hogy csalódást okozol-e embereknek, a szüleidnek...Ez a te életed és csak te élheted! Sok sikert a váltáshoz, és egy örömteli újrakezdést! :)
7. Pera0322 (válaszként erre: 1. - Ee4f58c196)
2014. jan. 21. 09:34

Mintha én írtam volna ezt!!!!

Én is elvégeztem a jogot cum laudé-val, de mindig is a pszichológia volt az álmom. Pszichológiára is jelentkeztem, de lemaradtam 3 ponttal, így lettem jogász. A mai napig nem adtam fel azonban, és biztos, h meg fogom csinálni a pszichológiát másoddiplomán. Ha felvettek, akkor hajrá, kezdj bele!!!

A jogot pedig sose bánd, nekem nagy magabiztosságot és konvertálható tudást adott. Jó, h tudom h mi merre hány méter :)

6. jucusmucus (válaszként erre: 1. - Ee4f58c196)
2014. jan. 21. 09:23

Szia !


A fórumod kicsit közel áll a szívemhez, mivel a lányom is pszichológus szeretne lenni :) :) :).

A lényeg, hogy sem én, sem az apja nem kényszerítené másik pályára, mivel ő mindig is érzékeny kiscsaj volt, egész nyáron pszichológiai témájú dolgokat olvasott a neten (most tizedikes...). Én tuti, hogy a helyedben mindenképpen kivitelezném, hogy pszichológiát tanulhassak. Elhiszem, hogy nehéz időben és pénzben is összeegyeztetni, de akkor legalább azt csinálhatnád, amit szeretsz.


Üdv. Jucus.

5. 80ASIQ (válaszként erre: 2. - Ee4f58c196)
2014. jan. 21. 09:20

A Barátok közt Balogh Nórája egyszerre ügyvéd és bolti dolgozó és amúgy arra ér rá amire akar. :D

(Bocsánat! :D)

2014. jan. 21. 09:17
Nem a Ze cipődben járok (45-ös lábbal) de 57 éves kor bölcsességével azt javaslom, hogy arra próbálj orientálódni amit szeretsz csinálni azaz a szicológlára. Persze mérlegelni kell azt is, hogy szicológusként hogyan tudsz majd boldogulni, De a jogi végzettség is MEGVAN, úgyhogy vissza is lehet (gondolom) térni ehhez ha muszáj.
2014. jan. 21. 09:16

Ha azt szeretnéd csinálni, akkor vágj bele. Én is picit hasonló képpen jártam, bár én nem végeztem jogot, nem volt annyira nehéz dolgom, de 2 szakmát elvégeztem, majd leérettségiztem, de tudtam, hogy gyűlölöm a szakmáimat, nem akarok bennük dolgozni és most fogok végezni óvodapedagógus szakon, de a cél a logopédus szak lesz. vagyis a gyógypedagógia szak már megy, de azon belül is a logopédia érdekel.

Nem egyszerű gyerek, meg munka mellett, de ha az ember szeretné azt csinálni ami igazán érdekli, akkor meg kell dolgozz érte.

2. ee4f58c196 (válaszként erre: 1. - Ee4f58c196)
2014. jan. 21. 09:14
És ami kimaradt, hogy a kettőt párhuzamosan nem tudom csinálni, hiszen a jogi munkák mind nagyon sok időt és energiát igényelnek, szóval ott van a buktató, hogy ha elkezdek pszichológiát tanulni, akkor a jogot, amihez jelen pillanatban értek, fel kell adnom, pedig a mai világban nincs rá garancia, hogy a pszichót végig tudom csinálni, hiszen annyi feltételnek kell adottnak lennie, és utána is 30 éves pályakezdő leszek. Ez itt a dilemma.
2014. jan. 21. 09:11

Sziasztok! Olyanok véleménye érdekelne, akik vagy hasonló cipőben járnak, mint én, vagy a két szakma egyikében járatosak.

6 éve a szüleim indíttatására kezdtem el a jogi egyetemet, bár az elejétől fogva nem akartam, de végigcsináltam, kötelességtudatból, meg mert elhittem, hogy ez nekem jó lesz. Tudom, hogy a sarkamra kellett volna állnom, de otthon laktam, nagy volt a nyomás, nem léptem. Egyébként elég jól vettem az akadályokat az egyetemen, de közben nagyon szenvedtem, feladtam mindent, ami érdekelt. Alapvetően egy kreatív, álmodozó, elég érzelmes emberke vagyok, ez a sok száraz, magolós anyag, a tisztán logikai alapon eldöntendő kérdések egyáltalán nem mennek nekem. Cum laude végeztem, most itt állok, hogy merre is menjek. Ősszel felvettek pszichológia levelezőre,(régen is ezt szerettem volna, de akkor egy ponttal lecsúsztam) de borzasztóan drága (300e/félév), főleg az én kezdő kis fizetésemhez, ezen kívül hétfőnként van, vagy vidéken, szóval nagyon nehezen kivitelezhető, így el sem kezdtem. Mégis őrlődök magamban, hogy mi lenne a helyes döntés. Bevállalni ezt az 5-6 évnyi nehézséget vagy egy életre egy olyan pályán maradni, ami idegen tőlem, és amiben sosem leszek igazán jó, v elégedett? Kérlek, osszátok meg a tapasztalataitokat, hátha segítenek a döntésben :) Köszönöm.

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook