Elnyom a párom? (beszélgetős fórum)

Elnyomni nem csak ököllel, durva szavakkal, eltiltással, vagy a másik ugráltatásával lehet.

A volt barátom sosem veszekedett velem, sosem emelte fel a hangját. Ellenkezőleg: ő volt az, aki folyton "körül ugrált", ajándékokkal lepett meg, programokat szervezett. Aztán szép lassan eltűntek mellőlem az emberek, a barátaim, a családom (a szüleim csak azért nem, mert még velük éltem). Kisajáította az összes szabadidőmet, a tanulmányaim leromlottak, tanulmányi versenyekre sem járhattam, mert elvették tőle az időmet. Azon kaptam magam, hogy csak ő van nekem, eltűntek az ambícióim, a barátaim, a sulin kívül már csak ő volt nekem.

Sosem mondta ki nyíltan, hogy te nem mehetsz el ezzel vagy azzal, nem szidott senkit se, nem tiltott senkitől. Kétféle mondata volt: "Képes vagy engem egyedül hagyni?/Halálra unom magam nélküled." illetve "Erre/rá bezzeg volt időd, rám meg nem."

Magyarul: aranykalitka.

"Ha épp nem vagyunk együtt telefonál, ő ébreszt reggel, összebújva alszunk, meghallgat, ha hisztim van..."

Ó, Istenem! Bárcsak ilyen párom lett volna!! Még hogy elnyomás? Aki elnyom, nem tesz ilyet. Ő szeret téged, nagyon is! Én tűzzel-vassal harcoltam volna egy ilyen pasiért. Tudod mi az elnyomás??

Amikor állandóan ellenőriz, merre jártál, kivel voltál, miért nem voltál elérhető.. Hogy ordibál veled, és nem hallgat meg. Hogy meggyanúsít olyan dolgokkal, amit nem követtél el, és nem hisz neked, mikor az ellenkezőjét állítod. Nem hagy szóhoz jutni, muszáj, hogy övé legyen az utolsó szó. Amikor lehurrog, és nem hagy érvényesülni. Amikor már te magad is elhiszed, hogy semmire sem vagy való, mert annyiszor a fejedhez vágja, hogy egy senki vagy. Amikor anyagilag függővé tesz magától, és elmarja mellőled a barátaidat. Amikor elszigetel másoktól és elvárja, hogy csak vele foglalkozzál. Amikor neki mindent lehet, de neked ugyanakkor semmit sem. Állandóan ellenőriz és számon kér. Amikor már attól rettegsz,hogy hamarosan haza jön és azt kivánod, bár csak megszabadulhatnál tőle minél hamarabb.

Na, látod, ha ezeket nem érzed, és nem igy van, akkor nem vagy elnyomva.

Amíg ő ébreszt reggel és összebújva alszotok, és természetesen te is segítesz neki, ahogy ő is neked, addig csak irigylésre méltó kapcsolatod van vele. És azt tanácsolom, ne hallgass senkire sem, lehetnek azok bár a szüleid is, mert ebben az esetben NEM akarnak jót neked. És a párodnak sem. Na, ez a szomorú....

Az a vicces, hogy nekik is mindent megcsinál...

Az előző klasszisokkal rosszabb volt, mindegy

Köszönöm a hozzászólásokat

Hát én is így látom, de nem értem a szülőket...

Már azon gondolkozom, hogy mi az a mit nem látok a rózsaszín felhőtől, ami szerintük majd elszáll és akkor tisztán fogok látni...

????

Pl ez, hogy elmentem neki segíteni, mert eddig nem csináltam ilyet.

Meg hogy nem járunk sehova nyaralni...

(nem hiszik el, hogy én nem szeretek annyira nyaralni, mi inkább 1-1- napra megyünk, de többször, míg ők a héthetes ugyanott megszállás hívei)

Én szeretek felül lenni az ágyban.:D

Van aki élvezi az elnyomást vannak ilyenek.

Ha épp nem vagyunk együtt telefonál, ő ébreszt reggel, összebújva alszunk, meghallgat, ha hisztim van...

Lehet én kicsit jobban keresek...DE azért ezt nem nevezném kihasználásnak???

Vagy igen, és tényleg én vagyok a vak?

Kívülállók hátha jobban látják ezt, mint én innen belülről...

Hmmm, igen...

nem is az ennyire nyilvánvalóra gondolok...

Nálunk pl az volt, én szellemi, a párom inkább fizikai munkát végez. Egy hétvégén kimentem vele egy ismerőséhez segíteni cuccokat hurcibálni. nyilván nem én vittem a nehezét, csak jelzésszinten voltam jelen.(ez eddig 2x fordult elő, 3 éve vagyunk együtt)

Anyámék szerint kihasznál és elnyom....

EZT Ti elnyomásnak neveznétek?

...a srác közölte a lánnyal, hogy soha nem ellenkezhet vele társaságban, ha nem akar bajt. Ha nyújtotta a poharát a lánynak szó nélkül ugrani kellett. A lány soha nem kérdezhette meg, hogy éppen mit csinál, kivel van, vagy épp mik a tervei. Ha fel merte hívni telefonon, lekapta a 10 körméről, hogy miért ellenőrizgeti. Soha nem találkozhattak, csak ha a srác úgy akarta, ilyenkor a lánynak akár éjjel 11-kor is rohannia a kellett a srác elé. A lány persze nem mehetett sehova, míg engedélyt nem kért. És ezeket még folytathatnám...

A hab a tortán: A lány lenézett minden olyan párkapcsolatot, ahol a felek szoktak veszekedni (értsd: véleménykülönbség). A világ legszerencsésebb emberének vallotta magát.

**true story

Igen! Elnyomással kezdődött, de már átnőtte magát. Ez tragédia! És mennyi ilyen van!

De ilyet tapasztaltam fordítva is. Saját szememmel láttam, amikor egy pasinak a nagy darab felesége a boltban nyaklevest adott!!! És a pasi el se szégyellte magát, pedig látta, hogy látom!!!

Van egy ismerős pár, akikkel nem igazán szeretek beszélgetni, mert a pasi elnyomja a feleségét! De már nekik fel sem tűnik!!!

Bármilyen téma van, a feleség csak annyit mond, hogy majd Béla hozzászól, én úgyis borzasztó hülye vagyok, és nem is való nekem a gondolkodás. Ez már az elnyomáson is túl van, hisz ez már részükről egy természetes állapot!

Kettő:

Jó módúak! A feleség nem mehet dolgozni, pedig eleinte akart, most már természetes, hogy nem akar. Mert neki nem való a munka, hisz nem ért semmihez, nem hiányzik neki az, hogy minden nap a főnöke leordítsa a fejét, mert ő annyira ügyetlen.

Otthon jól végzi a dolgát, nagyon is. Mégis egy potenciális munkahelyen hülye lenne és ügyetlen, és ez előre borítékolva van. És! Ezt a feleség egy rövid idő után el is hitte. Tehát most már természetes, hogy ő nem dolgozik.

De számtalan példa lenne, amivel nálam folyamatosan kiverik a biztosítékot. Most hirtelen ennyi jutott eszembe.