Kis gyerek, kis gond... (beszélgetős fórum)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Kis gyerek, kis gond...
Nagyon igaz!
Az én lányom még ovodás, de előrefélek!
Ezt igazan sajnalom :((
Pedig ezt irjak tulnyomoreszt...
Egyetertek, bar az en fiam meg pici, de sztem mindegy gyerek nevelese szuletese elott kezdodik 20-30 evvel, kinel hogy...
Nem veletlen az sem, hgy a ciganygyerekek kiemelese a kornyezetbol normalis felnotteket eredmenyez, genetikai kod ide vagy oda.
A lenyeg a minta.
Olvastam az írást és a hozzászólásokat is, de ez a téma olyan nagy és olyan mély, hogy nyilván nem lehet átfogóan írni róla.
Cibatta, remek a hasonlat!;)
Két már-már felnőtt (vagy már az is) "gyermek" anyukájaként, ismerős dolgok jutottak eszembe.
Olvasom:...genetika, neveltetés...Hát igen. Érdekes dolog ez. Az idősebb gyermekemnél vetődött fel először a gondolat: kire is hasonlít ez a gyerek? Na nem külsőleg. Az világos volt, de más oldalról viszont?! Szóval anyai nagynénémre. De olyannyira, mintha nem is én, hanem ő szülte volna. A mentalitása, az életvitele, gondolkodása... Pedig szinte nem is ismerték egymást, mert ugye a nagymama legidősebb testvéréről van szó.
Nálunk úgy alakult, hogy elkerült bennünket a "viharos" kamaszkor mindkét gyerekemmel. Így néha csak kapkodom a fejem, hogy időnként kétségbeesett anyák miket írnak, meg tanácsot kérnek.
Pedagógusként kicsikkel foglalkoztam, ott túl nagy problémák még nincsenek (?) a saját tapasztalatom pedig viszonylag kiegyensúlyozott átmenet, szóval most sem tudok újat mondani.
Talán csak egyet: én magam is szeretem, ha meghallgatnak és úgy gondolom ezzel más is így van. Szóval meghallgatom őket, ha pedig tanács, segítség kell, önzetlenül adom. :)
Elolvastam a cikket, mert épp egy kamasszal élek egy fedél alatt, reméltem hogy találok benne valamit ami segít, de közhelyeken kívül semmit se találtam.
Jelenleg nincs másom, mint amit Vekerdytől kaptam, a kamasz olyan mint a forrásban lévő szőlőlé.
A gyermek olyan mint a must, édes és kellemes, a kamasz mint murci, zavaros, pezsgő, fanyar és csak remélni tudjuk, hogy a megfelelő körülmények között majd egy nemes borrá válik a nedű.
Igen csak remélhetünk, mert a külső körülmények hatására nincs befolyásunk.
"Tekintsenek gyermekükre értelmes, felnőtt emberként"
Szerintem pedig nem felnőttként kell rájuk tekinteni, hanem értelmes emberre az ételkoruknak megfelelően.Akár 3-6 vagy 16 évesek! Nagyon sok probléma származik abból, hogy felnőttként próbálnak egy gyerekre tekinteni.Úgyanúgy ne a barátja akarjunk lenni, hanem a szülője, ugyanis neki arra van szüksége. Vállaljuk fel ezt a poziciót. Barátokat majd szerez magának. persze ez nem zárja, ki azt, hogy jó kapcsolatban legyünk vele.
Szerintem úgy lehet ennek elejét venni, hogy igyekszünk önálló, szuverén embert nevelni. Ez azal jár, hogy a szülőnek sincs megkérdőjelezhetetlen tekintélye a gyerek előtt, viszont kamaszként sem fog a csorda után menni.
Ha a gyerek hozászokott, hogy más irányítja akkor nagy a veszély, hogy ez a más kamaszkorban egy olyan kortárs csoport lesz amely nem épp jó irányba viszi.
Biztos minden szülő életében elérkezik a pillanat, amikor azt kívánja, bárcsak megint olyan icurka-picurka, pelenkázni való, anyatejet kérő csöppség legyen a gyermeke, mint amilyen egykor volt.
Ugrás a teljes írásra: Kis gyerek, kis gond...
További ajánlott fórumok:
- Mit gondoltok az olyan férfiról, aki választás elé állítja a nőt, hogy ha nem veteti el a gyereket akkor elhagyja?
- 2 gyerekes Anyukák, segítsetek gondolkodni, kérlek!
- A gyerekkori elhanyagolás hatásai, mit gondoltok erről?
- Mit gondolsz arról a nőről, aki elhagyja a gyerekeit?
- Ehet már egy 9 hónapos gyerek krémtúrót? Mindenki mást mond. Ti hogy gondoljátok?
- Kedvesem 30 éves, én 21. Szerinted korai a gyerekvállaláson gondolkozni?