Hazudni a boldogságot (beszélgetős fórum)
Anno en is egy 5 eves kapcsolatbol leptem ki, nem egy masik miatt, csak mar ugy ereztem, semmit nem tudunk adni egymasnak, es voltak dolgok, amik zavartak, de nem valtoztatott ezeken, szerinte csak noi hiszti. Utanam osszejott egy masik lannyal, akivel egeszen maskepp viselkedett mar. Egyszer evekkel kesobb beszeltunk, es akkor elmondta nekem, hogy miattam valtozott meg, nem akarta megegyszer elkovetni ugyanazokat a hibakat. Es hogy milyen jot tettem az utanam kovetkezo lannyal.
Ha ezen gondolkodnod kell, ha ez a kérdés felmerül, akkor tuti, hogy nem vagy szerelmes.
Szerintem az első sem volt az igazi, már előttem leírták, az igazit nem szokás elhagyni, nincs kétség, nem tudsz tőle elszakadni egy másik miatt
Szeretnék teljes mértékben új életet kezdeni! Teljesen. Nem mástól várni el a boldogásot nem görcsösen akarni hogy szeressenek, és nem utolsó sorban élni!!!! Nevetni, felhőtlenül és majd a sors eldönti ki az akinek az életemben kell lennie!!! Visszasírom minden percét a múltamnak az akkori énemnek de most lehetek más aki akkor nem voltam. Lhetek még jobb. Hiányzik Ő is és minden dolog vele kapcsolatban de túl kell most már rajat véglegesen lépnem. Az én hibám volt, ezen változtatni nem tudok. Túl kell most már rajta lépnem és nem nyavajogni!!!!
"Mellette volt önbizalmam bátorságom és bár ugyanúgy meg voltak a magam kis bonyolult dolgai mégis biztonságban éreztem magam, úgy éreztem hogy van mellettem egy társ aki megért egy barát aki bátorít egy testvér aki leszid és szerető aki kielégít. --> durva megfogalmazás de ezt éreztem. És most nem érzek semmit ezekből és nem tudom merre induljak el. Biztosan bennem van a hiba tudom."
Ha benned lenne a hiba,akkor nem erezted volna azt,amit ideztem toled! Ebreszto,lepj tovabb :)
Szerintem te egészen jól látod saját magad,meg ami körülötted van,ezért nem hiszem,hogy nagyon sok idő kellene ahhoz,hogy megtaláld magad.
Olvas könyveket,próbálj meg a segítségükkel gondolkodni magadról.Valószínűleg élvezni fogod,és akkor nem fog olyan hosszúnak tűnni az a várás,mert örülni fogsz az útnak is,ahogy fejlődsz.
A fejlődés ritkán megy magától,főleg akkor nem,ha egy témánál leragadsz,meg a múltba képzeled magad.
Én rengeteget beszélgettem,és olvastam akkoriban.
Dehogy késő, simán megtalálhatod a boldogságot! De a mostani kapcsolat elég vacaknak tűnik. Viszont a boldogságod belőled ered, nem más által találod meg.
Én 35évesen találtam meg az igazit,dectudom mit èrzel.Amikor egyedül vagy az a rossz,mikor egy kapcsolatban ami nem jó,akkor maradsz,mert ûgy èrzed van akinek számítasz.Csak kêsőbb fogsz rájönni,h nem kell nagy dolgokat tennünk azért,h megédemeljük mások figyelmét,ill.az is lehet nagy dolog tőled,ami mástól nem az.De néha tényleg jobb egyedül.
Tudom csak hát mennyit??? Bevallom őszintén kicsit rossz az is hogy látom ő boldog. Na már most félre értés ne essék, örülök is neki, de kicsit önző módon jön a kérdés: én szakítottam hogy boldog legyek és mégis ő a boldog? Persze egyáltalán nem kívánok neki boldogtalanságot, sőt épp az ellenkezőjét, de én meg nem tudok mit kezdeni magammal az életemmel. Egyszer megkérdezte tőlem, hogy miért nem vagyok boldog, hisz azt csinálom amit szeretnék abban a városban amit imádok. nem akartam mondani már akkor neki mivel láttam hogy csak "barátként" kezel, hogy talán lehet hogy mert a szívem mélyén hiányzik az az ember aki Ő... persze tudom a boldogsáot nem mástól kell várnunk hanem magunktól, mégis összezavarodva érzem magam. Úgy érzem telik az idő, úszok valamiben amiben lehet nem is kéne benne lennem vagy nem most kéne és félek hogy soha nem találok kiutat ebből... totál el vagyok keseredve :/
A változás hozzá tartozik az ember életéhez.Most válsz igazán felnőtté.Ez nem kényelmes állapot,é először sok a kétség,de ki fog alakulni,csak időt kell hagyni magadnak.
Tisztában vagyok vele de ezek a dolgok nem mennek egyik napról a másikra. Amióta vége az előző kapcsolatomnak nem találom a helyem, nem találom önmagam. Voltam akkor valaki de most nem vagyok ugyanaz az ember, legalábbis így érzem... NEM TUDOM MIT KELLENE tennem ahhoz, hogy újra ugyanazt érezem mint akkor. Mellette volt önbizalmam bátorságom és bár ugyanúgy meg voltak a magam kis bonyolult dolgai mégis biztonságban éreztem magam, úgy éreztem hogy van mellettem egy társ aki megért egy barát aki bátorít egy testvér aki leszid és szerető aki kielégít. --> durva megfogalmazás de ezt éreztem. És most nem érzek semmit ezekből és nem tudom merre induljak el. Biztosan bennem van a hiba tudom. Alapból nem fogadom el magam oylannak amilyen vagyok és most hogy hibáztam most még jobban ostorozom magam...
"Teljesen másképp viselkedik vele mint velem a mi kapcsolatunkba. "
szerintem ez azért van,mert ő tanult abból,hogy mi nem volt elég jó a ti kapcsolatotokban.Kénytelen volt magába nézni,hiszen elhagytad,és ő-okosan-a következő kapcsolatában már használja az új ötleteit.
Amúgy lehet,hogy veled nem tenné,hanem visszacsúszna a régi,bevált önmagába,úh ezért sem érdemes a visszaszerzésén gondolkodni.ő valószínűleg továbblépett.
Neked is egy új élet kezdődik majd,ha kicsit egyedül leszel,és végiggondolod,hogy mennyit érdemes tenni egy kapcsolatba,hogy érdemes bánni a másikkal,és egyáltalán:ki az,aki illik hozzád.
Azt hiszem,nagyon kevés ember kapja meg rögtön elsőre,vagy rögtön másodikra a neki való párt.
Nekem is volt a húszas éveim elején vagy...hm..egy év szünet(márhogy nem volt partnerem),mikor egy fiúbarátommal töltöttük az időt,rengeteget dumáltunk.Az idő alatt "értünk be" mindketten,és szinte egy időben(:D) ismertük meg az akkori párunkat,akivel ő majdnem 10,én meg jóval több,mint 10 évet töltöttem:vagyis találtunk egy nagyon nekünk való embert.
Néha jót tesz az egyedül lét,meg lehet szokni és olyankor az ember egy kicsit adthat magának időt ugy mond fel lélegezhet,nem kell egyik kapcsolatbol a másikba bele ugrani anak nincs értelme,ha hazugnak érzed és biztosan tudod h a párod ilyen akk ezen kellene elgondolkozni h ilyen ember mellet szeretnel e lenni ja és h tudsz vele lenni mikor egy volt kapcsolat után vagysz még mindég visza,ezeket kellene elöbb hejre tenni
Nem lép ki, mert fél, hogy nem talál harmadikat. Közben megy el mellette az élet, és az egyik xarból a másikba lép.majd amikor meg lejár a szavatossági ideje, már hiába kapkod, mert nem kell senkinek.
Így igaz.
Ne a múlton rágódjál,hanem nézz elöre...
Soha nem késő,újra kezdeni valaki mással.....
Én inkább egyedül mint valakivel boldogtalanul.
Majd jön az igazi is,csak ne siettesd
Amondó vagyok én is, hogy lépj ki ebből a kapcsolatból, így nincs értelme benne lenni....hazudozni még önmagadtoknak is.
Túl fiatal vagy még ahhoz, hogy ne találd meg az igazit......legyél kicsit optimistább ezzel kapcsolatban és lazíts!
Akkor jön majd el az igazi mikor nem is számítasz rá.
Ha azzal emészted magad mit tesz most az exed, akit te hagytál ott azzal sem oldódik meg a problémád.
Keresd a barátnő-id társaságát, beszélgessetek jókat, de ne a multon rágódj.
Szerintem ha kiléptél az elöző kapcsolatodból biztos, hogy nem ő volt az igazi, mert ha már megfogalmazódik benned a kérdés, milyen mással, akkor biztos, hogy valami nem klappol. Egyébként, szerintem jól tetted, hogy kiléptél, és jól tennéd, ha ezzel a másikkal is vége lenne. Tapasztald meg milyen egyedül, élj egy kicsit, szerezz élményeket, magadról, magaddal szemben. Ne függj a kapcsolatoktól, merj lépni. És fog fel úgy, hogy még egy lépcsőfokot megtettél azért, hogy amikor majd célba érsz, akkor ne kelljen azon rágódnod, vajon eleget tapasztaltál e ahhoz, hogy végig csináld! Mindenki életébe eljön az a bizonyos DING. Kinek jókor kinek rosszkor, de elfog jönni hidd el:) Sok szerencsét
Tudom tudom... de bonyolult az egész... és félek mert mindenhez ahhoz hogy boldog legyek már késő... túl késő
Itt aztán annyi de annyi rosszat leírtál... egy normális kapcsolat ennek totál az ellenkezője.
moért nem lépsz ki a kapcsolatból? mérlegelni kellene hogy vele a jobb vagy nélküle. biztos hogy nehéz lenne nélküle de nembiztos hogy nehezebb mint a kapcsolat vele. érted? ha hazugságokon alapul egy kapcsolat az már régen rossz.
Nem csiki-csukizni kellene, hanem egyedül lenni kicsit.
2012. ősz. Jött Ő az életembe. Ekkor volt egy 5 éves kapcsolatom. Az első kapcsolatom. 18 voltam mikor összejöttünk. Mindenben az első volt. Aztán jött az a mási. Hiszem, hogy nem véletlenül kerülnek emberek az életünkbe és nem véletlenül tűnnek el onnan.
2012 decemberében szakítottam az akkor párommal miatta. Azt hittem és úgy gondoltam ott kell őt hagynom a másikért mert a másik lesz az igaz a mindent elsöprő filmbe illő nagy szerelem. Naiv gondolatokkal azt hittem lépnem kell mert lemaradok valamiről. És léptem. Kiléptem egy kapcsolatból pedig most már tudom, ki az "igazi". Most benne vagyok ebbe az "újba" és hazudom, hogy boldog vagyok, hazudom hogy mennyire szerelmes vagyok... és így van ezzel a mostani párom is. Folyton hazudozik. Nem tudom hogy az érzéseit is csak megjátsza e de igazából minden másban általában hazudik... Rossz amikor az ember rájön mekkora nagy hibát követett el. Az előző kapcsolatomban simán el tudtam volna képzelni hogy a felesége legyek. Mindent megtudtam vele beszélni, minden gondolatomat meg tudtam osztani, megértett és támogatott... De elrontottam. És már késő. Ő másik lánnyal van már és igazából az is bánt hogy vele mennyi programot szervez és mennek ide oda velem ezt soha nem tette meg, vagy csak nagyon nagyon ritkán... Kevések érzem magam mindenkihez. Teljesen másképp viselkedik vele mint velem a mi kapcsolatunkba. És ez rossz. Mert úgy érzem senkihez nem vagyok elég jó... senkihez. Mindenki boldogabb nélkülem mással mint velem. És most a jelenlegi párommal is nagy vitáink vannak a hazugságai miatt, és nem tudom meddig bírom így. Igazából érzek iránta valamit, de nem tudom elég e az ahhoz hogy megoldjuk ezt...
További ajánlott fórumok: