Mit kell másként tennem? (beszélgetős fórum)

Sziasztok! Segítséget szeretnék kérni!

"8 éves vagyok 172 cm és 140 kg. Szeretnék eljárni edzőterembe, és szükségem lenne egy számomra megfelelő edzéstervre! Mert ugye ekkora súllyal nem mindeggy mit is csinál az ember!

A segítséget előre is köszönöm!

Üdv: Angi

Sok igazság van abban amit írtál!

Sorozatok egyebek...erről van itt szó.

Kis nasi, mert ideges a delikvens...és itt elkezdődik a nemtörődömség...mivel van gyermek, így rálehet fogni mindent, hogy elfoglalt anyuka nem ér rá semmire...

Én azt látom, hogy a hozzászólók többsége kifogásokkal érvel. Az, hogy valaki vigyáz saját egészségére nem pénz kérdése!

A cikk eleje azzal kezdődik, hogy gyorsétterem egyebek.

Minden nap ennünk kell de nem mindegy, hogy mit és ez sem pénz kérdése szerintem, mert odafigyeléssel bizony sokat tehetünk saját magunkért.

Én azt mondom, hogy az edzőterem meg ilyesmiket felejtsük el, mert arra nincs idő, meg pénz.

De már ha valaki a lift helyett lépcsőn közlekedik, vagy autó helyett tömeg közlekedik már tett valamit saját magáért.

itt jönnek az anyukák a kifogással, hogy akinek gyereke van...tisztelet a kivételnek, de nagyon sok anyuka képes elhagyni magát, pedig nem evidens az sem, hogy egy nő akinek gyerekei vannak, magát abszolút hanyagolja el...sok anyuka képes saját magáról megfeledkezni.

Sokan össze vissza esznek nincs rendszerük...a mai nők zöme kényelmes, mindent nem kell arra fogni hogy van gyermek, mert a gyermek jó dolog, de minden ember maga osztja be a saját idejét, így nem kell kifogást keresni az a legkönnyebb mindent megmagyarázni.

Egy élete van mindenkinek, így érdemes odafigyelni saját magunkra, mert előbb utóbb megbosszulja magát ha nem szánunk magunkra néhány órát.

Na erről beszéltem: most már simán találsz a neten gyakorlatokat, ötleteket, tudunk egymásnak adni tanácsokat, de ez nem volt mindig így...:)

A szülői példamutatás: hát ez a legfontosabb, igen. Én úgy nőttem fel, hogy akkor még szerintem konditerem sem volt (legalábbis nem emlékszem ilyenre), nem jártak a nők fitneszelni, nem volt szolárium, meg mindenféle divatos irányzat. (mégis többet mozogtunk)

Negyven éves korom előtt kezdtem el futni - addig utáltam, ahogy mostanság is nagyon sokan. A gyerekeimet is igyekszem terelgetni, persze nem vagyok híve az erőszaknak. :)

[link]

ennyi...

Na ez az, ha valakinek életforma a mozgás, akkor valahogy megoldja, mert nem tud mozgás nélkül élni.

Maximális respect Nektek!

Utóbbi egyébként remek kérdés:)))

"A gyerekeknek nagyon fontos a példamutatás, szerintem jó ha sportos szülõk mellett nõneek fel. "

Ezzel maximálisan egyetértek. Persze, vannak extrém helyzetek, amikor ez csak elmélet marad, mint a legjobb cipő a saját lábra szabott, minőségi alapanyagokból készült stb.

2 pici gyerekkel is sokat sportolunk a férjemmel.

Amíg egyikünk pl. elmegy futni addig a másik van gyerekkel. Ha fut az ember pl. 5 km-t, az 6 perces km-kel fél óra. Mondjuk ez heti 3x és teljesen más életminõséget ad. De vegyük hozzá a sallangokat vagy hogy valaki lassan fut, legyen 1 óra. Nos az sem a világ ideje. Mi számtalanszor. mentünk a gyerekekkel 50 km-es biciklizésre, úgy hogy õk a gyerekülésben ültek és nagyon élvezték. Egyébként ez nagyon jó hatással van a limbikus rendszerükre is. Mostanában hétvégente rövid túrára megyünk velük és sokszor kiviszem õket a teniszpályára is. A gyerekeknek nagyon fontos a példamutatás, szerintem jó ha sportos szülõk mellett nõneek fel.

Azért azt megnézném, hogy azook akik a családra és idõhiányra hivatkoznak, valójában évi hány órát töltenek a Barátok közt és társai elõtt.

A cikkhez szólnék hozzá.

Egyet értek a benne levőkkel, mégis vitázom egy kicsit. A 46 évemmel már elég sok mindent megéltem, és azt tapasztaltam, hogy a sportra sajnos nem mindig tud az ember időt szakítani. Most már könnyen megtehetem, egyrészt mert falun lakom és a gyerekeim akkorák, hogy nem igényelnek állandó felügyeletet. De amíg ez nem volt így, nekem sem ment a dolog! Ha nincs az embernek segítsége, akkor necces a helyzet. Persze lehet a gyerekkel együtt is tornázni, meg vele együtt csúszni-mászni a játszótéren, de az nekem nem igazi mozgás. Most sem tudok egy jót futni akkor, ha pl. a legkisebbem is jön velem, mert ő nem bírja velem az iramot.

Be lehet rakni egy dvd-t (én is azt tettem, akkor még videokazetta volt), de ugrálni a panelban...hát jó szomszéd kell hozzá, az biztos. :)Most már van fegyencedzés, tizenéve nem is hallottam róla, ahogy internetről sem. Most meg keresek valami mozgást a neten, és arra nyomom.

Na most már csapongok, abba is hagyom a szövegelést.

Van itt, aki a kettőt kombinálja. Elég extrém sport az 5 óra alvás, gyerek és munka.

Egyébként amit írtál azt az emberek többsége csinálja. Itt inkább a célzott edzésről van szó, ami egyben kikapcsolódás is lehet(ne).

Véleménye mindenkinek lehet.

Akár még jó ötlete is.

De sokkal könnyebb a pálya széléről ötletelni :)

többek között:))

de mint írtam, sokaknak biztos nem tetszik, de ez csak az én magánvéleményem...

Ez sokaknak nem fog tetszeni, de nem baj:

Nem a gyerekTŐL kell elvenni az időt, mozogj a gyerekKEL...fuss vele, tornázz vele, focizz vele, mássz fel vele a fára, a mászókára, ő is élvezni fogja, és Te is mozogsz...ennyit arról, hogy a "gyerek miatt nincs időm", bocs, de ez is csak kifogás:)

Nincs pénzed? Jó, nem is kell, erre van a saját testsúlyos edzés, a fegyencedzés; a pénz nem akadály, hanem kifogás, kifogás, kifogás...

Házimunka közben is lehet edzeni: teregeted a ruhát? Tedd a földre a kosarat a ruhákkal, és guggolj le minden darabhoz, úgy teregess. Főzöl? Pultra támaszkodva 10-20 fekvőtámasz...Soroljam még? Csak fantázia kérdése. Este leülsz a tv elé? Ne tedd, de ha muszáj, ülj fitness labdára, legalább teszel valamit magadért, és nem drága.

De nem muszáj mozogni, valakinek az orvosokat is el kell tartani...

Tessék, lehet savazni!

A napijegynél sokkal kedvezőbb, ha bérletet vesz az ember, úgy már ezer forint alá megy az alkalmankénti ár. Persze, ez mindig egyéni pénztárca függvénye, hogy mi számít soknak.

Attól függően, hogy kinek, milyen a kondija vannak jó lépcsős edzések a neten.

Vagy éppen, ha nem híve valaki a hosszú távú futásnak, akkor kisebb dombot beiktatva jó kis sprintes interval edzéseket lehet kivitelezni a szabadban ingyen.

Aztán ott vannak a saját súlyos edzések, akár a kertben, akár parkban, akár otthon a négy fal között, szintén ingyen és bármilyen edzettségi szinten be lehet kapcsolódni.

Itt az hoxán is vannak rengetegen, akik sokszor állnak elő új edzők, edzések nevével, amiket vagy a neten találtak vagy ismerősöktől hallottak és megosztanak velünk.

Ha valaki tud időt szakítani rá, akkor biztosan talál valamit, amivel el tud indulni, akár különösebb költség nélkül is.

Emlegettétek az edzőtermeket, hát mifelénk a legolcsóbb 1300-1400Ft-os napijegy van, ami nekem arra a 1,5-2 órára amit bírok, elég sok. A zumba és társai még több. Ha úszni szeretnék, a belépő ára is húzós! De én azt gondolom, hogy ne ragadjunk le ott, hogy hány gyerek van,aki visszatart vagy mennyibe kerül bizonyos belépő, mert ezek adottak. Azt gondolom, hogy az ember maga, aki túlhajszolt, ideges, zaklatott, akinek megélhetési gondjai vannak és lelkileg szét van csúszva, annak az, hogy mennyire egészségesen eszik, ha eszik, hát nem annyira fontos. Annak kellene, hogy legyen, de más értékrendben él és más foglalkoztatja.

Más lesz a fontossági sorrendje.

Az is igaz, hogy nagyon sok fiatal túlsúlyos és persze kellenek ilyen cikkek. Nekem sokáig eszembe sem jutott diétázni, mert nem volt rá szükségem. 9 hónapos kismamaként is 67kg voltam /165cm magsságomhoz. De jött egy alattomos pm.alulműködés és csak azt vettem észre, hízok...Szóval csak azt akartam érzékeltetni, hogy nem mindig a tunyaság vagy az egészségtelen táplálkozás az oka a túlsúlynak.

De valóban a cikk írója jól összeszedte mire kell figyelni. Csak egy átlagos ma itt élő embernek ezeket nem egyszerű betartani, mert túl sok a "zavaró" tényező.:)

Elhiszem és meg is értem. :)

Látod, eszembe se jutott, hogy a hétvégét végig dolgozod :(

Hétvégén dolgozom.

A szabadnapom kedd-szerda.

Nekem élmény nyolc órát aludni és ebben a két napban szuperanyu és szuperfeleség lenni.

Az agyban dől el, az igaz, csak nem úgy, ahogy vagdalkoznak itt vele. Sokkal összetettebb, mint egyszerűen "eldönteni".

Csak gondolj abba bele, hogy miért van ennyi függő a világon!

És amennyiben baromira rosszul érzed magad, szinte fizikailag, ha nem mész a terem közelébe, ha nem tudsz edzeni, akkor magad is a határmezsgyén táncolsz. Más kérdés, hogy a te feneked csinibb, mint most az enyém :DDD

De, ha mindenki akaratgyenge lenne, aki túlsúlyos, akkor semmiben nem érnénk el eredményt, amihez akarat és kitartás szükséges. Ez meg messze nem így van.

Szóval, az agyban dől el, csak kicsit bonyolultabb ez a téma...

Ezzel nem azt mondom, hogy lehetetlen, mert akkor lemondanék arról, hogy nekem valaha sikerül visszanyerni a normál súlyom és erre nem vagyok hajlandó! Szóval, menni fog ez is, mint minden más, csak egyelőre még nem találtam meg a módszert, ami megtöri a jeget nálam.