Unoka-nagyszülő viszony (beszélgetős fórum)

Na.. hát most ott alszik mamáéknál... :) este 8ra vittük, ma délelőtt mehetünk érte........

hm :)

Ódákat tudnék zengeni a nagymamai hiányosságokról (sajnos anyámat is ide vehetjük egy picit,bár még a párom is jobban van vele,mint a saját anyjával).

Az utcánkban lakik egy néni. Minden nap viszi az ebédet a lányáékhoz,ahol 2 unoka is várja. Na,én majd ilyesmi szeretnék lenni-ha lesz rám igény.

"...a páromat nem felnevelte az anyja,hanem túlélte a gyerekkorát." Ez óriási szöveg!! :))

Egyébként mi is egy telken laktunk pár évig, de majd 2 éve elköltöztünk albérletbe a párom nevén lévő házból(!!) a nyugalmunk érdekében! :) Mert már borzalom volt,ami ment, szintén közrejátszhatott ilyen memóriatörlődéses dolog nálunk is! :O

Azóta úgy ahogy elvagyunk anyósommal...a távolság jót tett!

+ az a fura és a szokatlan nekem, mikor összefutunk az utcán, a kislány mondja hogy felmenne hozzájuk, és a válasz az,hogy most nem lehet. Mert dolguk van vagy fáradtak...

még ezzel se lenne gond, ha utána kapnánk a telefont,hogy végeztünk, ráérek, ugorjatok át.....de semmi...

és sorozatba látom a kicsi arcán a csalódottságot,hogy "na már megint nem :( "

olyanra is volt példa, hogy majd ha szabin lesznek, ott alszik a gyerek... szabin voltak, de semmi.. nem hogy ott nem aludt a gyerek, de arra sem szóltak hogy ugorjunk át...

kb fél éve nem aludt ott a gyerkőc ha jól számolom, júniusban lett volna 1 alkalom,akkor meg már a gyerek nem akart..este 7kor haza hisztizte magát.

Párom mondta, hogy ha ez így megy a gyerek is meg fogja unni, és mire ők unokáznának, addigra meg majd a gyereket nem fogja érdekelni a dolog.... hát semmi sem lehetetlen, ha ez így megy tovább....

amúgy párom nem szokott dolgokon kibukni... az ilyen fajta dolgokon inkább én....de már őt is zavarja a dolog... nem is kicsit.. 1x am. már szóvá tette nekik,hogy nem azon kell siránkozni 2 hét után,hogy de hiányzik a gyerek,hanem fel kell venni a telefont, és át kell hívni, vagy leküzdve ezt a hatalmas távolságot, meg is lehet látogatni. Hát igen :)

Annó én rengeteget voltam mamáéknál, amikor kicsi voltam anyunak dolgoznia kellett a mama vigyázott rám, mikor már máshol dolgozott anyu,akkor is hétvégente a mamáéknál voltunk... Anyuék ott segítettek a szőlőmunkákban, mamáék meg addig unokáztak.

Tény,hogy más helyzet ahol a nagyszülő már nyugdíjas, vagy ahol még dolgoznak.. Mert akkor én mamámék már nyugdíjasok voltak, most a mi mamánk-papánk még nem az. De nem csak a mi nagyiink dolgoznak, mégis több időt töltenek az unokával..

Ha fél várost át kellene sétálni érthetőbb lenne a ritkaság... de a szomszéd lépcsőház azt hiszem elég közel van............ :)

Én sejtem, mire gondol!! Igen, sajnos, vannak olyanok, akiknek első perctől fel kell vázolni a határokat, meg, h mit szabad, mit nem!

Gáz, igen, h a koruk ellenére kell, de ha nem teszi meg az ember, eszméletlen sok feszültséget szül! Tapasztalat!

Mi egy városban lakunk a párom anyjával és az én szüleimmel.

Anyósom már nyugdíjas, otthon van.

A gyerekek, leginkább most nyáron hetente van, h 2 alkalommal is felmennek délutáni alvás után estig v ha nem, akkor egyszerre fent vannak 2-3 napot.

Ketten vannak, egy 3 kisfiú és egy 5 éves kislány. Szólnak, amikor szeretnének menni, és lebeszéljük a nagyszülővel.

Apum még dolgozik, de munka után ő is igyekszik felugrani hozzánk hetente 2-3 alkalommal rövidebb időre. Anyummal más a helyzet, vele ritkán találkoznak, van, h több hónapig nem, de ennek hosszú a sztorija!

nálunk elég közel laknak - szomszéd lépcsőházban :)

mégis sokszor kérdezni kell h átmehetünk e, mert mennénk... :/

Nálunk heti 1-2x tali van. Inkább mi megyünk a hétvégén (de nem ebédre, hanem inkább délután), ha a szüleim a városban járnak (tanyán élnek a várostól nem messze), akkor eljönnek hozzánk is egy rövid időre. Általában ezek a találkozók tudottak, ugyanis naponta beszélünk telefonon.

2 éve már dolgozom, így nyáron ott is vannak pár napot, de 3-4 napnál többet nem.

Mi egyébként is ritkán kértünk, hogy vigyázzanak rájuk pl. hétvégén......

Ha szeretnénk kettesben elmenni valahová, akkor anyukámmal lebeszélem a dolgot, ha nincs betegség, szívesen vállalja őket.

Apai nagymama idősebb és betegesebb, nála nem szoktak ott maradni, de heti 1x vele is taliznak.

Nálunk amíg közel laktunk, hetente mentek, mert iskola-ovi volt, hétvégente ott voltak, voltunk. 4 éve elköltöztünk, a nagy már egyedül jár hozzájuk vonattal, állomáson várják, a kicsit meg hozzák-viszik. Szinte egész nyáron ott vannak a gyerekek, pedig a nagyszülők is dolgoznak, csak mind a kettő vállalkozó, beosztják általában, hogy ki mikor van otthon, és a fiúk is már nagyok, tehát egyedül is elvannak, plusz járkálnak haverokhoz. A kislány most ment először 2 hétre, eddig csak pár napot volt, mert bőgött utánunk.. Mióta ő megszületett, ez az első nyár, hogy végre a férjemmel egyedül tudunk lenni több, mint 3 napig :)

Ja, és anyáméknak tök természetes, hogy mennek a gyerekek, bár tény, hogy a végére már a hátuk közepére nem kívánják őket, mert még tesóm két gyereke is ott van náluk sokat. Most pl az öt gyerekkel vannak két hétre gyomán vízparton.

Az összes nagyink közel van hozzánk, az egyikhez mondhatni csak mi megyünk, de nem is bánom , hogy nem jönnek (anyosóm:-D)

Viszont anyukámékhoz/kal gyakrabban találkoznak a gyerekek, de szintén inkább mi mozdulunk...ennek inkább az az oka, hogy ők családi házban laknak, mi meg 2 szobásban...ott kényelmesebb összegyűlni (udvar, tér, nagy ebédlő)...de ha erre járnak belesnek...

Ha ki szeretnénk kapcsolódni Én szoktam megkérdezni, hogy tudnak e segíteni...szerintem iskapcsolat függő, ha jó a kapcsolat akkor mindegy meylkőtök kérdi, csak hangozzon e a kérdés:-D

de ne hidd hogy ez olyan gyakori.... :)

Van hogy heti 1x, van hogy 2 hetente látják a csajszit. Max még ha összefutunk az utcán.

Mennénk gyakrabban, csak nem szeretünk zavarni,hívatlanul főleg nem.. Ha utcán talizunk és a kislány azt mondja h menne hozzá, nem érnek rá, dolguk van, mama fáradt stb.

Oké, igazából érthető, mert mind2en dolgoznak.

de nekem kevésnek tűnik..

Nálunk alapvetően az volt,mikor kicsi voltam, hogy anyuék vittek a nagyihoz.. Mi is ezt követjük, szólunk ha átugranánk kicsit,nem zavarunk e...

csak már rossz hogy mi lépünk legtöbbször..

Az egyik nagyi itt is messze lakik... Negyed-fél évente találkoznak, + telefonos kapcsolattartás :)

de most a közeli nagyis kapcsolatok érdekelnek elsősorban :)