Első találkozás a párom gyermekével.. (beszélgetős fórum)

Nagyon nehéz kor!

Nekem középsuliban osztálytársam volt egy lány, aki az anyukájával élt, meg a hugával, viszonylag lazán, jómódban. De mindkét lány más apától volt. Aztán meghalt az anyuka. Pont ennyi idős volt az osztálytársam.

Mivel elvileg nem maradhatott egyedül, az édesapjához került, ahol volt már két nagyobbacska, kb. 4-6 éves gyerek. (A huga az ő saját édesapjához ment, ő még be tudott oda illeszkedni valahogy.)

Persze a csaj nagyon szenvedett, ez az a kor, amikor egy kamasz amúgy is szenved, meg hüle tud lenni. A bili mégis apróságokon borult ki, amiből talán Te is tanulhatsz. Pl: nem kapott a lakáshoz kulcsot az osztálytársam. Mert hogy az elején még nem, aztán majd talán. Ő ezt iszonyat megaláztatásnak élte meg, mert hogy ennyire se bíznak benne, mit gondolnak, hogy mit csinálna a lakással, vagy kiket vinne oda...

Aztán olyanok, hogy a kicsiknek volt joghurt a hűtőben, neki meg nem..

Persze hüle dolog, mert ugye hol azt várja, hogy felnőttnek vegyék, hol azt, hogy gyereknek, de a kamasz ilyen.

Szóval nagyon sokat beszélni, ha kell nyíltan, szexről, drogról, stb.. Jobb nyíltan megmondani, hogy igen, nekem is nehéz, még nem ismerlek, tartok mondjuk attól, hogy ... Úgy egyébként meg a tárgyi részletekben mindenképpen ugyanúgy kell vele bánni, mint a kicsikkel...

Nem könnyű, de idő idő idő!!!

Tényleg nem szeretnék mondjuk:) Nagyon örülnék ha hosszú távon jó kis barátnői viszony alakulna ki köztünk!

Köszönöm,hogy írtál!

Neki már 6 éve elváltak végül is a szülei, így talán az nem lesz,hogy engem hibáztatna és talán igazad van Ő már talán gondol arra is,hogy az apukájának jó legyen. Most ettől a gondolattól kicsit felvillanyozódtam és próbálok arra gondolni,hogy minden szuper lesz csak én vagyok túl aggodalmaskodó.

Nem feltétlenül gondolom,hogy egy 4 évessel könnyebb dolgod volt, de jól csináltad az biztos hisz az idő igazolja:)

Köszönöm,hogy ezt leírtad, igazán nagyon jó volt olvasni!:) Remélem nálunk is hasonlóan alakulnak majd a dolgok. Akkor hát hagyom,hogy a dolgok a maguk természetesen módján alakuljanak.

Szerencsére Ő is várja a találkozást és nem ellenséges, ez talán már egy jó alap:)

Szia!

Nálunk az van, hogy most is itt szuszog mellettem a férjem 10 éves lánya. Imádom!!!!

Először nem nagyon szerettem a dolgot, tartottam az első találkozástól nagyon, izgultam mi lesz. Nem kellett volna. Nekem az a tanácsom, hogy bízd rá magad a gyerekre és legyél a legtermészetesebb vele. Azt fogja legjobban díjazni, hidd el.

Kicsilány most itt van velünk 2 hétig, Apa dolgozik, így én vagyok vele és a közös fiammal itthon. Nálunk ez már évek óta természetes. Először hagytam, hogy Ő nyisson felém és azóta legjobb a kapcsolatunk.

Nagyon örülnék ha volna olyan akinek van tapasztalata e téren.

Nemsokára elérkezik az idő amikor a párom találkozik a gyerekeimmel és én is az Ő lányával.

Én nem aggódom, mert a lányaim rugalmasak nagyon.

Inkább az Ő lánya miatt aggódom, aki 15 éves. Jó volna ha ki tudnánk jönni.

Van valami trükk amit bevethetek a cél érdekében?:) Persze alapvetőleg elvárás mentes vagyok és igyekszem nagyon kedves lenni majd de izgulok..